Az amerikai George Mason Egyetem kutatóit egy 2020-ban megjelent tanulmány gondolkodtatta el, amelyben Jean-Marc Salotti annak próbált matematikai módszerekkel utána járni, hogy minimálisan hány telepesre lenne szükség ahhoz, hogy egy a Marson létrehozott kolónia teljesen önellátóan tudjon működni. A Nature-ben megjelent tanulmányában Salotti úgy számolt, hogy ehhez legalább 110 embert kéne az égitestre küldeni, ami nagyságrendileg megegyezik más kutatók korábbi eredményeivel.

Az amerikai adattudósok ezzel szemben más kiindulópontot választottak, hiszen ahogy azt Anamaria Berea, a tanulmány egyik szerzője a The Registernek elmondta, egy olyan helyen, mint a Mars, eleve valószerűtlen lenne azzal számolni, hogy a kolónia a Földtől teljesen függetlenül működik. A kutatók emiatt abból indultak ki, hogy a bázisra rendszeresen érkezne utánpótlás, így pedig az eredményeik szerint mindössze 22 ember is elegendő lenne ahhoz, hogy hosszú távon is fenntartható kolóniát hozzanak létre.

A "hosszú táv" ebben az esetben 28 évet takar, a kutatók ugyanis ezen az időtávon futtattak le egy úgynevezett ágens-alapú modell szimulációt, amelyet a társadalomtudományokban már régóta használnak az emberek cselekvéseinek és interakcióinak előrejelzésére egy adott helyzetben. Az ágens-alapú modell minden résztvevőt különböző tulajdonságokkal ruház fel, a kutatók pedig ez alapján tudták szimulálni, hogy a telepesek egy-egy feladatot milyen hatékonysággal és mennyi idő alatt tudnának elvégezni - megkapva azt a számot, ami minimálisan szükséges a kolónia fenntartásához.

Arról, hogy miért jutottak egészen más eredményre, mint a korábbi kutatások, Berea úgy nyilatkozott, hogy azok nem vették figyelembe az emberi tényezőt. "Hajlamosak vagyunk arra, hogy az embereket puszta számokként, alkotóelemként kezeljük, amely nélkülöz olyan faktorokat, mint a személyes motivációk, a sokszínűség és az alkalmazkodóképesség" - mondta a kutató, hozzátéve, hogy az emberi csoportok ezzel szemben valójában olyan összetett rendszerek, ahol "a végeredmény szinergikus, nem pedig a részegységek összege".

A The Register megkérdezte Salottit is, hogy mit szól az eredményekhez. A Bordeaux-i Műszaki Egyetem kutatója sietett leszögezni, hogy a két tanulmány nem ugyanazt a problémát vizsgálta (Salotti abból indult ki, hogy az emberiségnek valamilyen okból el kéne hagynia a Földet, így a kolóniának teljesen önnfentartónak kéne lennie), azzal ugyanakkor egyetértett, hogy amennyiben a Földről rendszeresen küldenének utánpótlást, abban az esetben 22 vagy akár ennél is kevesebb ember is elegendő lehetne a bázis fenntartásához.

Hogy ezeknek a szimulációknak a gyakorlatban mikor veheti bárki hasznát, az ugyanakkor egyelőre kérdéses. Bár Elon Musk 2011-ben még azt ígérte, hogy az első ember tíz éven belül a Marsra lép, manapság már a SpaceX rendkívül optimista jóslatairól ismert alapítója is megelégedne azzal, ha erre még az évtized végéig sor kerülne, míg mások - például a NASA - egyértelműen a 2030-as évekre teszik a történelmi űrutazást. Musk egyébként korábban úgy számolt, hogy az első misszióval 12 űrhajós juthatna el az égitestre, a későbbiekben viszont a Starshipek segítségével akár százasával is szállíthatnák az embereket a bolygóra, ahol az évszázad közepére akár már egymillióan is élhetnének egy hatalmas, üvegkupolával fedett városban.

(Borítókép: Getty Images)