A LiFi a WiFi-hez hasonlóan egy vezeték nélküli kommunikációs technológia, ami azonban a rádiófrekvenciás adatközvetítés helyett az elektromágneses spektrum infravörös, illetve egyes eszközök esetében a látható tartományában működik. Az új kommunikációs forma részleteit Harald Haas informatikus professzor dolgozta ki és alig több mint tíz éve, 2011-ben kezdett szélesebb körben elterjedni az ismertsége. A módszer előnyökkel és hátrányokkal is jár: míg a LiFi adott esetben biztonságosabb lehet az RF-alapú hálózatoknál, ezért például a katonai alkalmazási formáit már tesztelik is, addig a hatótávolság tekintetében elmarad a hatékonysága a WiFi mögött.

A LiFi karrierje most nagy lökést kapott, elkészült ugyanis a rendszer hivatalos szabványa,

amit az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) nemzetközi szakmai szervezet munkacsoportja alkotott meg.

Az IEEE 802.11bb sztenderden 2018-ban kezdett dolgozni a Light Communications 802.11bb Task Group, aminek vezetői közé tartoztak a pureLiFi és a Fraunhofer HHI munkatársai is, akik a LiFi fejlesztésében elől járnak. A szabvány a LiFi alkalmazásának alapjait, a fizikai specifikációkat és a rendszer architektúráját vázolja fel, segítve a hálózat kiépítését és integrálását a már meglevő rendszerekkel. A bb sztenderd az alap IEEE 802.11 szabvány változtatásával jött létre, mivel "úgy tűnt, hogy az IEEE 802.11 a legjobb fórum ahhoz, hogy a fény kommunikációjának globális szabványosítására tett erőfeszítéseket legjobban előmozdítsa, a gyártóknak, a rendszer működtetőinek és a felhasználóknak jelenlétével a szabványosítási folyamat során" - az IEEE magyarázata szerint. A specifikációk alapján a LiFi működési spektruma 800 nm-től 1000 nm-ig tart, minimum 10 Mb/s, maximum 9,6 Gb/s-os teljesítménnyel a MAC (Medium Access Control) SAP-oknál (Service Access Point, szolgáltatás-elérési pont) mérve. A fizikai réteg (PHY) tekintetében fontos szempont még ezen kívül, hogy lehetővé tegye az interoperabilitást a szilárdtestes fényforrások között különböző modulációs sávszélességekkel.

A LiFi alkalmazása egyelőre még gyerekcipőben jár, gyakran teszthelyszíneken használják a különböző eszközöket, amelyeket a pureLiFi vagy a Signify gyárt, de egyes alkalmazási körökben nagy az érdeklődés a technológia iránt. Katonai célokra alkalmas a rádiófrekvenciás tartomány használatát nélkülöző adatközvetítési módszer, amivel valamivel könnyebben elejét lehet venni az illetéktelenek hallgatózásának, de ugyanez lehet az egyik előnye az otthoni használat esetén is. A pureLiFi elmondása szerint a megfigyelés még távcsővel sem hozhat eredményt, mivel az eszközzel egyszerre csak az egyik irányú (az uplink, felmenő vagy a downlink, lemenő) kapcsolatot észlelhetné a megfigyelő és a jel egyébként is túl gyenge lenne a sikeres dekódoláshoz. Ami egy szemszögből nézve előny, az egyúttal a hátránya is a rendszernek, a LED-világítással és azt kiegészítő chipekkel, a fény modulációja révén működő hálózat útjába áll ugyanis minden fizikai akadály, ami azt jelenti, hogy a LiFi csak lokálisan használható, egy falon például már nem jut át a jel.

A "fény internetét" emiatt nem WiFi utódjának, inkább kiegészítőjének szánják, ami repülőgépeken, egészségügyi intézményekben és a harctereken jó szolgálatot tehet a nagy kapacitásának és egyszerűen telepíthető eszközeinek köszönhetően.

Frissítés: a cikket a LiFi működési spektrumával kapcsolatban pontosítottuk.

(Fotó: pureLiFi)