A South China Morning Post beszámolója szerint a Railway Standard Design folyóiratban áprilisban megjelenő jelentésében a Kínai Mérnöki Akadémia közzétette ajánlásait a leendő kínai hyperloop lehetséges útvonalaival kapcsolatban, több olyan vonalat is vázolva, amelyek alkalmasak lennének a járat kiépítésére. Az infrastruktúra kialakítását csak az elkövetkező években fogják megkezdeni, egyelőre még a tervezési fázisban tartanak, de 2035-re már a járatok indítását tervezik.

Kína egyike azoknak az országoknak, ahol elől járnak a hyperloopok fejlesztésével és az országban két kilométer hosszú tesztpályán tavaly októberben már 130 km/h-ás sebességre is sikerült gyorsítani egy teljes méretű prototípust. Ez a tempó még messze elmarad a célként kitűzött legalább 1000 km/h-ás sebességtől, amellyel a légritkított csövekben száguldó vonatok közlekedni fognak az elképzelések szerint, azonban a pálya méreteinek növelése és 60 kilométer hosszúságúra való kibővítése után már elérhetővé válik a kívánt gyorsaság is.

Az akadémia szakértői által meghatározott potenciális útvonalak közül az első Sanghaj és Hangcsou között húzódna és a két megapolisz közti utazási időt mintegy 15 percre rövidítené le a számítások szerint. A több mint 26 millió fős lakosságú Sanghaj és a 10,3 milliós lakosú Hangcsou összekötése a gyorsvonatoknál is jóval sebesebb közlekedési eszköz által gazdaságilag is előnyös lenne a hatalmas ipari és gazdasági fellegvár és a virágzó kereskedelmi központ közötti kapcsolat erősítésének szempontjából és ehhez hasonló megfontolás alapján alakítanák ki a többi vonalat is. A többi járat többek között Kanton és Sencsen, Peking és Sicsiacsuang, valamint Csengtu és Csungking között ingázna. Az útvonalak tervezésének tekintetében fontos szempontot jelent a régió már létező infrastruktúrájának fejlettsége és terepviszonyok is, de az első sikeres demonstrációk után akár több helyszínt is bekapcsolhatnak a hyperloop hálózat vérkeringésébe.

Nem kizárt, hogy az előrehaladott fejlesztéseknek köszönhetően Kína lesz az első ország, ahol elindul a valódi, tehát nem csak tesztelésre szolgáló hyperloop járat a 2030-as években, de az európai tesztelési folyamatok is haladnak előre: legújabban a TU Delft (Delfti Műszaki Egyetem) kampuszán nyitottak egy 40 méter hosszú tesztpályát, ahol a diákok által készített hyperloop modelleket vizsgáztathatják.

A diákok bevonása a tervezési programokba sok cég számára kiemelt jelentőségű, többek között a SpaceX is támogatott egy hyperloop fejlesztési versenysorozatot, amit fiatalok számára hirdettek meg és Európában is minden évben megtartják az EHW-t (European Hyperloop Week), ahol a tanulók a legújabb prototípusokat és komponenseket mutatják be egy szakmai zsűri előtt és a hyperloop fejlesztésben érdekelt cégek képviselői megosztják egymással a technológiájukkal és stratégiájukkal kapcsolatos (publikus) részleteket.

A leendő európai hyperloop hálózatot Tim Houter, a Hardt Hyperloop vezérigazgatója 2030 utánra vizionálja, reményei szerint a következő évtizedben sikerül Rotterdamban valódi modelleket tesztelni és 2050-re akár egy, a kontinenst behálózó rendszert létrehozni. Eredeti, ambíciózus célkitűzése szerint az amerikai Virgin Hyperloop is a 2030-as évekre tervezte a különleges közeledési eszközök üzembe állítását, amelyek közül az első példányok lehetséges, hogy Dubajban indulnak majd, Dél-Koreában pedig a Korail prototípusának 2020-as sikeres nagysebességű tesztje után még korábbi időpontot, 2024-et jelölték ki a hyperlooppal való közeledés bevezetéséhez, de egyelőre még mindenhol csak a tesztek zajlanak.

(Fotó: Pixabay/Walkerssk)