Mennyi energiát égetünk el gondolkodás közben?

2022 / 01 / 24 / Bobák Áron
Mennyi energiát égetünk el gondolkodás közben?
Minden idők egyik legemlékezetesebb sakkpartija egészen szokatlan okból szakadt félbe 1985. február 8-án: az Anatolij Karpov és Garry Kaszparov közötti világbajnoki döntő azért ért véget, mert a FIDE elnöke, Florencio Campomandes féltette a játékosok egészségét.

Félelme nem volt alaptalan: a két sakkozó 1984. szeptember 10. és 1985. február 8. között összesen 48-szor ült le játszani, és hogy mennyire szoros volt a küzdelem, arról jól árulkodik, hogy Karpov mindössze 5-3 arányban vezetett Kaszparovval szemben, miközben 40 döntetlen született. A döntés a játék felfüggesztéséről ennek ellenére inkább Kaszparovnak volt hátrányos, aki fizikailag felülkerekedni látszott ellenfelén: Karpov a döntő alatt tíz kilót fogyott, és az utolsó két játszmában kétszer veszített fiatalabb ellenfelével szemben.

Hogy a sakkozók ugyanolyan extrém fizikai terhelésnek vannak kitéve, mint más élsportolók, régóta köztudott, az ESPN információi szerint naponta akár hatezer kalóriát is elégetnek. De vajon tényleg a gondolkodás ennyire megterhelő a szervezet számára?

A LiveScience szerint a nyugalomban levő emberi test nagyjából 1800 kalóriát éget el naponta, aminek 20-25%-a az agy energiafelhasználása.

Tehát az agyunk működtetése napi 350-450 kalóriát "fogyaszt",

amit a szervezetünk leginkább glükózból fedez.

Ezen belül messze a legtöbb energiát az emészti fel, hogy a neuronok ingerületátvivő anyagokkal kommunikálnak egymással az úgynevezett szinapszisokon keresztül. Ezt ráadásul 0-24-ben végzik, hiszen az agyunk soha nem pihen teljesen, még alvás közben is egy halom funkciót lát el.

A Livescience által megszólaltatott Claude Messier, az Ottawai Egyetem pszichológia professzora szerint amikor új dolgokat tanulunk vagy nem rutinszerű gondolkodást végzünk, az agyunk valóban több energiát csoportosít az adott agyterülethez. Ennek a mértéke viszont összességében elenyésző az egész agy energiafelhasználásához képest, ami többé-kevésbé konstans. Na de akkor hogyan fogyhatott Karpov tíz kilót a döntő alatt?

A Livescience szerint a drasztikus fogyás nem annyira a fokozott agyi aktivitásnak, mint inkább a stressznek és a megváltozott étkezési szokásoknak tudható be. A sakkozók ugyanis játék közben hatalmas stressznek vannak kitéve, ami magasabb pulzusszámhoz, a légzés felgyorsulásához, fokozott izzadáshoz vezet, vagyis a szervezetük jóval több kalóriát éget el, mint nyugalmi állapotban. Emellett a hosszú sakkpartik alatt enni sincs túl sok idejük, így természetes, hogy jelentős súlyveszteséget szenvednek el.

A nyelvtanulás vagy egy új hangszer elsajátítása tehát sok szempontból hasznos, de ha fogyni szeretnél, akkor jobban jársz, ha elmész futni vagy bringázol egyet, mert pusztán gondolkodással nem fogsz plusz kalóriáktól megszabadulni.

Ez a cikk eredetileg 2019. 11. 29-én jelent meg a Rakétán.

(Forrás: Livescience, Fotó: Pixabay)

Mennyivel lenne hűvösebb a Föld, ha a Hold eltűnne az égről? A klímaváltozás folyományként a bolygónk folyamatosan melegszik, de vajon megállítható lenne-e ez a folyamat, ha nem keringene a Föld körül a Hold, ami visszaveri a napsugarakat?


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Mi történik a világban és az Univerzumban egyetlen másodperc leforgása alatt?
Mi történik a világban és az Univerzumban egyetlen másodperc leforgása alatt?
Egy másodperc egy szemvillanás – mégis ezen idő alatt is elképesztő mértékben történnek dolgok – velünk emberekkel, és odafent a Kozmoszban.
Magyar kutatók tárták fel az Ősrobbanáskor keletkezett kvarkanyag viselkedését
Magyar kutatók tárták fel az Ősrobbanáskor keletkezett kvarkanyag viselkedését
Az ELTE fizikusai a világ három legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában vizsgálták az atommagot alkotó anyagot, így sikerült feltérképezniük a Világegyetemet a születése utáni első milliomod másodpercben kitöltő „őslevest”, másnéven kvarkanyagot.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.