A kérdés természetesen messzemenőkig teoretikus, hiszen a jelenlegi technológiai fejlettségünk mellett a Holdtól ha akarnánk sem tudnánk csak úgy megszabadulni, ráadásul a Földet kísérő égitest eltűnése számos olyan problémát idézne elő, amik talán a globális felmelegedésnél is súlyosabbak lennének. A Hold eltűnése alapjaiban borítaná fel a tengerek árapály-váltakozását, alapvető hatással lenne az éjszakai állatok életére és némileg a Föld forgástengelyét is megváltoztatná, ami a klíma drasztikus változásához vezetne.

Ami a hőmérsékletet illeti, ebben már sokkal kevésbé érzékelnénk a különbséget a mai állapotokhoz képest. Szakmai körökben évszázadok óta kérdés, hogy a Hold által visszavert napsugarak pontosan menyi hőenergiát juttatnak a Földre, a Scientific American például már 1869-ben arról cikkezett, hogy évtizedekre visszanyúló próbálkozások után Lord Rosse-nak végre sikerült megmérnie, mennyi hőt sugároz a Hold a Földre (a Lord Rosse megnevezés Lawrence Parsonsra, Rosse negyedik earljére utal, aki alig két évvel korábban örökölte meg a címet apjától, az 1967-ben elhunyt Williams Parsonstól, aki maga is híres csillagász volt).

Hogy a Hold mennyi napfényt (ezzel együtt pedig hőt) sugároz a Földre, az jelentősen függ attól, hogy milyen pozícióban helyezkedik el éppen a Földhöz és a Naphoz képest. Az égitest vizuális geometriai albedója mindenesetre mindössze 0,12, ami azt jelenti, hogy átlagosan a rá érkező fény 12 százalékát veri vissza. Összehasonlításképpen, a Föld albedója 0,37 a Marsé pedig 0,15. A visszavert fénynek természetesen csak a töredéke irányul a Földre, és hogy a probléma még kicsit komplikáltabb legyen, azt is figyelembe kell vennünk, hogy a Hold nem csak látható fényt sugároz a bolygónk felé, de infravörös sugarakat is.

Hogy ez pontosan mit jelent a felmelegedés szempontjából, azt szerencsére nem kell kiszámolnunk, ezt ugyanis 1995-ben már megtették az Arizonai Állami Egyetem kutatói, akik arra jutottak, hogy teliholdkor a Hold nagyjából 0,03 Fahrenheit-fokkal, azaz körülbelül 0,016 Celsius-fokkal melegíti fel a Földet. Az, hogy a Hold ennyi hőt sugározzon a Földre viszont igencsak ritka, hiszen a visszavert fény mennyisége nem egyenletesen emelkedik és csökken a holdfázisok változásával, félholdkor például az égitest fényereje csupán 8%-a annyak, mint amit teliholdkor láthatunk.

Ebből annyit már mindenképpen kikövetkeztethetünk, hogy a Hold összességében csupán rendkívül elhanyagolható mértékben járul hozzá a Föld hőmérsékletéhez, de a klímaváltozás szempontjából még az sem jelentene nagy különbséget, ha a Hold folyamatosan olyan fényesen világítana, mint teliholdkor. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal 2020-ban kiadott jelentése szerint 1880 óta a Föld átlaghőmérséklete átlagosan 0,08 Celsius-fokkal emelkedett minden évtizedben, a felmelegedés viszont az 1980-as évektől felgyorsult, és több mint a duplájára emelkedett. A föld átlaghőmérséklete 1981 óta 0,18 fokkal növekedett évtizedenként, vagyis - átlagolva a kutatók számításait - évente mintegy 0,018 fokkal lett melegebb - amiből az következik, hogy még ha egyfolytában telihold is lenne, a Hold kiiktatásával akkor is mindössze csak nagyjából egyévnyi felmelegedést "spórolhatnánk meg", ami jelen állás szerint közel sem lenne elegendő ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.

(Fotó: Getty Images)

Mennyivel csökkenne a tengerszint, ha az összes hajó eltűnne a vízből? A globális felmelegedés miatt a tengerszint évente több milliméterrel emelkedik, de vajon mennyivel járul hozzá ehhez a hajók által kiszorított víz?