Mennyivel lenne hűvösebb a Föld, ha a Hold eltűnne az égről?

2025 / 03 / 02 / Bobák Áron
Mennyivel lenne hűvösebb a Föld, ha a Hold eltűnne az égről?
A klímaváltozás folyományként a bolygónk folyamatosan melegszik, de vajon megállítható lenne-e ez a folyamat, ha nem keringene a Föld körül a Hold, ami visszaveri a napsugarakat?

A kérdés természetesen messzemenőkig teoretikus, hiszen a jelenlegi technológiai fejlettségünk mellett a Holdtól ha akarnánk sem tudnánk csak úgy megszabadulni, ráadásul a Földet kísérő égitest eltűnése számos olyan problémát idézne elő, amik talán a globális felmelegedésnél is súlyosabbak lennének. A Hold eltűnése alapjaiban borítaná fel a tengerek árapály-váltakozását, alapvető hatással lenne az éjszakai állatok életére és némileg a Föld forgástengelyét is megváltoztatná, ami a klíma drasztikus változásához vezetne.

Ami a hőmérsékletet illeti, ebben már sokkal kevésbé érzékelnénk a különbséget a mai állapotokhoz képest. Szakmai körökben évszázadok óta kérdés, hogy a Hold által visszavert napsugarak pontosan menyi hőenergiát juttatnak a Földre, a Scientific American például már 1869-ben arról cikkezett, hogy évtizedekre visszanyúló próbálkozások után Lord Rosse-nak végre sikerült megmérnie, mennyi hőt sugároz a Hold a Földre (a Lord Rosse megnevezés Lawrence Parsonsra, Rosse negyedik earljére utal, aki alig két évvel korábban örökölte meg a címet apjától, az 1967-ben elhunyt Williams Parsonstól, aki maga is híres csillagász volt).

Hogy a Hold mennyi napfényt (ezzel együtt pedig hőt) sugároz a Földre, az jelentősen függ attól, hogy milyen pozícióban helyezkedik el éppen a Földhöz és a Naphoz képest. Az égitest vizuális geometriai albedója mindenesetre mindössze 0,12, ami azt jelenti, hogy átlagosan a rá érkező fény 12 százalékát veri vissza. Összehasonlításképpen, a Föld albedója 0,37 a Marsé pedig 0,15. A visszavert fénynek természetesen csak a töredéke irányul a Földre, és hogy a probléma még kicsit komplikáltabb legyen, azt is figyelembe kell vennünk, hogy a Hold nem csak látható fényt sugároz a bolygónk felé, de infravörös sugarakat is.

Hogy ez pontosan mit jelent a felmelegedés szempontjából, azt szerencsére nem kell kiszámolnunk, ezt ugyanis 1995-ben már megtették az Arizonai Állami Egyetem kutatói, akik arra jutottak, hogy teliholdkor a Hold nagyjából 0,03 Fahrenheit-fokkal, azaz körülbelül 0,016 Celsius-fokkal melegíti fel a Földet. Az, hogy a Hold ennyi hőt sugározzon a Földre viszont igencsak ritka, hiszen a visszavert fény mennyisége nem egyenletesen emelkedik és csökken a holdfázisok változásával, félholdkor például az égitest fényereje csupán 8%-a annyak, mint amit teliholdkor láthatunk.

Ebből annyit már mindenképpen kikövetkeztethetünk, hogy a Hold összességében csupán rendkívül elhanyagolható mértékben járul hozzá a Föld hőmérsékletéhez, de a klímaváltozás szempontjából még az sem jelentene nagy különbséget, ha a Hold folyamatosan olyan fényesen világítana, mint teliholdkor. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal 2020-ban kiadott jelentése szerint 1880 óta a Föld átlaghőmérséklete átlagosan 0,08 Celsius-fokkal emelkedett minden évtizedben, a felmelegedés viszont az 1980-as évektől felgyorsult, és több mint a duplájára emelkedett. A föld átlaghőmérséklete 1981 óta 0,18 fokkal növekedett évtizedenként, vagyis - átlagolva a kutatók számításait - évente mintegy 0,018 fokkal lett melegebb - amiből az következik, hogy még ha egyfolytában telihold is lenne, a Hold kiiktatásával akkor is mindössze csak nagyjából egyévnyi felmelegedést "spórolhatnánk meg", ami jelen állás szerint közel sem lenne elegendő ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.

Ez a cikk eredetileg 2022.01.09-én jelent meg a Rakétán.

(Fotó: Getty Images)

Mennyivel csökkenne a tengerszint, ha az összes hajó eltűnne a vízből? A globális felmelegedés miatt a tengerszint évente több milliméterrel emelkedik, de vajon mennyivel járul hozzá ehhez a hajók által kiszorított víz?


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Lassabban öregszik, aki elég vizet iszik
Lassabban öregszik, aki elég vizet iszik
Akár 50%-kal növelheti a biológiai és valós életkor közötti különbséget az elégtelen vízbevitel. Milyen összefüggés áll fenn a test öregedése és a vízivás között és mennyit kell inni naponta?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.