A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Svájcban rendezte meg AI for Good elnevezésű globális csúcstalálkozóját, amelynek témája a mesterséges intelligencia segítő jellegű, pozitív felhasználása volt. Az egyesület az Egyesült Nemzetek Szervezetének szakosított ügynöksége és feladata, hogy a telekommunikációs infrastruktúra és kommunikációs hálózatok kiépítését és működését felügyelje és aktív szerepet vállaljon abban, hogy az ezzel a területtel kapcsolatos technológiai vívmányok a világ minden pontjára eljussanak, összekötve az embereket a nemzetközi távközlési együttműködés megalapozása révén.

Az AI for Good rendezvényen az információs és kommunikációs technológia mellett a főszerep a mesterséges intelligenciáé volt, amelynek az emberiséget segítő oldalára fókuszáltak a résztvevők, hogy mindenki megismerhesse azokat a felhasználási köröket, amelyek az egészségügy, a klímavédelem vagy éppen a fenntarthatóság terén hozhatnak pozitív változást. Bár az előadások egy része inkább a lehetséges negatív forgatókönyvek és kockázatok figyelmeztető jellegű illusztrálásáról szólt, valamint Sam Altman, a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI vezetője is elismerte a rendezvényen adott interjújában, hogy az általuk készített MI-rendszer működését tulajdonképpen nem értik tökéletesen, emellett az eseményen kiállított számtalan robot között felbukkant egy olyan típus is, ami konkrétan hülyének titulálta az embereket - vagyis bőven akadt példa a mesterséges intelligencia kevésbé utópisztikus oldalának bemutatására is, de egy sajtóbemutató keretében néhány cég demonstrálta az MI és a robotizáció valóban hasznos oldalát is.

A bemutatón prezentált eszközök mindegyike valamilyen testi problémával, betegséggel küzdők számára készült, agy-számítógép interfészen alapuló berendezés, amelyek feladata, hogy az emberek életminőségét emeljék és lehetővé tegyék a felhasználó számára a nagyobb fokú mobilitást, az emberekkel való kapcsolódást és az önálló életvitelt, mindezt pedig a technológia minél zökkenőmentesebb, egyszerűbb használatával.

Wandercraft

A Wandercraftot látványos módon mutatta be a gyártócég a csúcstalálkozón: egy deréktól lefelé teljesen lebénult paralimpiai teniszező, Charlotte Fairbank sétált be az eszköz segítségével és két lábon járva haladt át a termen - elmondása szerint 16 év után az eszköznek köszönhetően történt meg először, hogy a kerekesszékből felállva ezt megtehette.

A Wandercraft egy exoszkeleton, ami önstabilizáló módon, magától jár és viselőjét tökéletesen tartja kiegyenesedett állapotban,

miközben lehetővé teszi, hogy a kezeit, karjait szabadon használja, vagyis amennyire lehet, visszaadja a járás élményét a mozgásképességüket elvesztett embereknek. A berendezés joystickkal működtethető és szenzorokkal érzékeli a viselője mozgását, ezáltal alkalmazkodik a felhasználóhoz. A cég már korábban elkészítette kórházi rehabilitációkhoz használható robotvázát, de az újabb verziót, a Személyes Exoszkeletont hétköznapi alkalmazásra szánja, hogy a sérült emberek újra szabadon járhassanak a mindennapok során.

Mesterséges intelligencia bőrönd

A különleges bőröndöt Chieko Asakawa, az IBM munkatársa prezentálta, aki 14 évesen vakult meg, de ez nem akadályozta meg abban, hogy karriert építsen a számítástechnikai fejlesztés területén. Asakawa kutatásai során főképp arra fókuszált, hogyan tudja a mesterséges intelligencia javítani a fogyatékkal élők életét és ennek jegyében hozta létre az MI-bőröndöt, aminek feladata, hogy a látássérültek szabad mozgását segítse az utazások során, hogy kísérőktől függetlenül is tudjanak közlekedni a zsúfolt városokban, reptereken és pályaudvarokon.

Az eszköz tulajdonképpen kettő az egyben módon működik: kiváltja a fehér botot és szállítja a csomagokat, így a cipekedés sem okoz gondot a használójának.

A bőrönd a navigációs rendszere révén automatikusan gurul a megadott célhelyszínre és közben a fogantyújába kapaszkodó embert vezeti és különböző jelzésekkel nyújt információt a környezetében zajló eseményekről. A bőrönd korábban már számtalan teszten átesett és a tapasztalatok szerint a segítségével könnyedén tartható a normális, 4 km/h-ás sétatempó az emberekkel teli utcán is. A prototípus egyelőre nem rendelkezik elegendő térrel a ruhák számára, viszont a jövőbeli, végleges változat már normál bőröndként is funkcionál majd, a bot és a vakvezető kutyák mellett egy harmadik fajta alternatívát kínálva a látássérültek számára.

.lumen Glasses

Ahogy azt Cornel Amariei, a .lumen vezérigazgatója elmondta a bemutatón, a lumen szemüvegek fejlesztését személyes okok indokolták számára, mivel olyan családba született, ahol rajta kívül mindenkinek volt valamilyen típusú testi vagy pszichológiai problémája, így pontosan tudja, milyen komplikált lehet a fogyatékkal élők helyzete. A .lumen ezért jött létre - célja, akárcsak az okosbőröndnek, hogy a klasszikus kiegészítők nélkül irányítsa a látássérülteket, akik a készülékkel szabadabban mozoghatnak, nem szorulnak többé kézben tartott eszközök használatára. A .lumen szemüveg csak nevében szemüveg, valójában természetesen nem állítja vissza a viselője látását, hanem a vizuális információkat feldolgozva haptikus jelek és hangok formájában továbbítja azokat. A felhasználó az eszköz által adott rezgések és más jelzések útján tudja, hogy merre kell haladni, hol található akadály, mikor szükséges megállni vagy kikerülni valamit az úton, mindezt úgy, hogy teljes mértékben a szemüveget működtető algoritmusokra és navigációra támaszkodik. Az eszköz képességeit szintén demonstrálták a bemutatón és sikerült gond nélkül végigvezetnie egy jelentkezőt a széksorok között. A .lumen az idei év végén válik elérhetővé szélesebb rétegek számára.

Gondolatok által irányított robotkéz

A Texasi Egyetem professzora egy robotkezet, pontosabban kéz exoszkeletont prezentált, amely gondolatok által vezérelhető és főként rehabilitációs célokat szolgál. A Maestro elnevezésű eszközön első pillantásra látszik, hogy nem hétköznapi használatra tervezték, mivel külső tekintetében közel sem olyan kiforrott vagy letisztult, mint a szokásos robotkezek, viszont valóban az agy-számítógép interfész segítségével üzemeltethető és a felhasználó előtt megnyitja az utat azoknak az idegi pályáknak az újraépítésére, amelyek sérültek és amelyek károsodása miatt nem tudja megfelelően használni a végtagjait.

A robotkéz kívülről csatlakozik az ujjakra és a kellő impulzust megkapva megemeli, behajlítja vagy más mozgásra készteti őket,

a viselőjének elég csak elképzelni például, hogy összeszorítja a kezét és a berendezés máris megvalósítja a mozdulatot. Az exoszkeleton használatának képességét rendkívül gyorsan el lehet sajátítani és a rehabilitációt nagyban segítheti a tervezők szerint.

Inclusive Brains

Azzal töltjük a napjainkat, hogy a gépekhez alkalmazkodunk, pedig ennek éppen fordítva kellene történnie

- mondta el Dr. Olivier Ollullier, az Inclusive Brains társalapítója, aki a Prometheus BCI agy-számítógép interfészt hozta el a rendezvényre és egy érdekes kísérletet is végzett vele a helyszínen. Az eszköz a fogyatékkal élőket a kommunikációban és a világgal való interakcióban segítheti azáltal, hogy a neurofiziológiai adatokat feldolgozva összeköti őket a digitális eszközökkel. A rendszer multimodális módon üzemel, vagyis többféle jelet értelmez, beleértve az agyhullámokat, szemmozgást, mimikát és más faktorokat. A BCI-vel korábban már írtak közösségi média bejegyzést és az AI for Good rendezvényén újabb üzenetet küldtek a segítségével, ezúttal a francia elnöknek, Emmanuel Macronnak címezve, megköszönve korábbi gratulációját.

Merci Monsieur le Président

🦾 Fiers d’avoir représenté l’IA responsable #MadeInFrance au sommet #AIforGood des #NationsUnies et de tweeter par la pensée grâce à #PrometheusBCI, IA cognitive multimodale (cerveau, expressions faciales, mouvement) 100% 🇫🇷@oullier @PBarbaste https://t.co/45uJkxG2o0

— Inclusive Brains (@inclusivebrains) May 31, 2024

Hasonló agy-számítógép interfészeket több cég, köztük a Neuralink és a Synchron is fejleszt és nekik is sikerült már korábban X-bejegyzéseket megfogalmazni gondolatok által, de nagy különbséget jelent a technológiában, hogy az Inclusive Brain eszköze agyba ültetett implantátum nélkül működik.

(Fotó: ITU, Wandercraft, University of Texas Austin, gorodenkoff/Getty Images)