A The Engineer cikke szerint a fejlesztés azért is mérföldkőnek tekinthető, mivel az élettartam kiszámolásához nem kell felfüggeszteni az akkumulátor működését, ahogy hosszú töltési és kisülési időtartamok mérését sem igényli. Ehelyett az algoritmus a feszültségből és az áramból származó nyers adatokból számol. A cikk továbbá arról is beszámol, hogy az algoritmus mindenféle akkumulátor típus életkorát képes megbecsülni, ami részben azért fontos, mert az elkövetkező években új akkumulátorgenerációk születhetnek, így például megváltozik az összetételük és működési elvük.
A mesterséges intelligenciának pedig lépést kell tartania a fejlődéssel.
Eddig úgy tűnik, hogy ez működik is, a kutatók szerint pedig eredményeik lehetővé teszik új felhasználási stratégiák kialakítását. Darius Roman, doktoranduszhallgató, a projekt egyik résztvevője szerint sikerük kulcsa az, hogy első körben megértették a fejlesztés mérnöki kontextusát, majd a nulláról felépítették a keretrendszert. Hozzátette: az új modell képes számszerűsíteni a várható élettartamra vonatkozó jóslat esetleges pontatlanságait is, így a segítségével még megfontoltabb üzemeltetési döntések hozhatók.
Valentin Robu, a csapat másik tagja szerint mivel az akkumulátorok egyre fontosabb szerepet töltenek be a robotikától kezdve egészen a megújuló energiák integrálásáig, ezért kritikus fontosságú az akkumulátor állapotának pontos, megbízható kimutatása. A szakember példaként a mélytengeri kutatórobotokat említi, melyeknél a küldetés sikere múlhat azon, hogy az akkumulátor biztosítsa az elvárt üzemidőt. De ugyanez igaz egy energetikai eszközre, hiszen az akkumulátor élettartama az adott projekt gazdasági működőképességét is befolyásolja.
(Fotó: Getty Images Hungary)