Egy cseh kutató ezért kifejlesztett egy algoritmust, ami alapján fény derült a mostanáig őrzött titokra, miszerint a VIII. Henrik királydráma felét valóban nem Shakespeare írta. A felfedezésről a Smithsonian és a Techxplore is beszámolt.
Petr Plechác gépi tanulásra épülő technológiával tanulmányozta a darabot, és megállapította, hogy Shakespeare és Fletcher egyenlő arányban kivették részüket megírásából. A prágai Cseh Tudományos Akadémia munkatársának fejébe ötlött a gondolat, hogy a technológia segítségével talán azt is megállapíthatná, hogy pontosan mely részeket jegyezte Shakespeare, és melyeket Fletcher.
A Plechác által fejlesztett algoritmus elemzi egy adott író stílusát, majd beazonosítja jellegzetességeiket. Példának okáért, Fletcher előszeretettel írt 'ye-t' 'you' helyett, sőt gyakran 'em'-re rövidítette a 'them' alakot. Az algoritmust Shakespeare és Fletcher saját műveire képezte ki, majd lefuttatta a VIII. Henriken. Így derült ki, hogy az írók egyenlő arányban felosztották a darab megírását, az algoritmusnak köszönhetően Plechác mindemellett azt is pontosan látta, hogy ki írta az egyes részeket.
Fletcher, a néma segítő
A Guardian hasábjain James Spedding, tizenkilencedik századra specializálódott irodalomtörténész megjegyzi, hogy az írók közti hasonló együttműködések nem mentek ritkaságszámba az 1850-es években, Fletcher pedig valószínűleg a már idősödő Shakespearet támogatta, hogy művei biztosan elkészüljenek.
Az arXiv szerverre, a tudományos munkák online adattárába feltöltött tanulmányában a kutató azt is megemlíti, hogy a Shakespeare és Fletcher jellemzően jelenetenként váltották egymást, olykor pedig megesett, hogy egyikük elkezdte, majd a másik befejezte a színt. Plechác egy harmadik korabeli színdarabíró, Philip Massinger esetleges közreműködését is vizsgálta, de az ő kéznyomát végül nem azonosította az algoritmus, legalábbis a VIII. Henrikben.
(Fotó: Technology Review, Smithsonian)
