Mesterséges intelligencia buktatta le Shakespeare-t

2019 / 12 / 03 / Perei Dóra
Mesterséges intelligencia buktatta le Shakespeare-t
William Shakespeare az ezerötszázas évek végétől az ezerhatszázas évek elejéig alkotott, élete során pedig olyan halhatatlan műveket köszönhetünk neki, mint a Hamlet, a Rómeó és  a VIII. Henrik. Bár utóbbiról a történészek többsége régóta sejti, hogy megírásában valaki segédkezet nyújtott a mesternek. Egészen konkrétan John Fletcher, a Jakab-kori színház elismert írójára gyanakodnak.  

Egy cseh kutató ezért kifejlesztett egy algoritmust, ami alapján fény derült a mostanáig őrzött titokra, miszerint a VIII. Henrik királydráma felét valóban nem Shakespeare írta. A felfedezésről a Smithsonian és a Techxplore is beszámolt.
Petr Plechác gépi tanulásra épülő technológiával tanulmányozta a darabot, és megállapította, hogy Shakespeare és Fletcher egyenlő arányban kivették részüket megírásából. A prágai Cseh Tudományos Akadémia munkatársának fejébe ötlött a gondolat, hogy a technológia segítségével talán azt is megállapíthatná, hogy pontosan mely részeket jegyezte Shakespeare, és melyeket Fletcher.

A Plechác által fejlesztett algoritmus elemzi egy adott író stílusát, majd beazonosítja jellegzetességeiket. Példának okáért, Fletcher előszeretettel írt 'ye-t' 'you' helyett, sőt gyakran 'em'-re rövidítette a 'them' alakot. Az algoritmust Shakespeare és Fletcher saját műveire képezte ki, majd lefuttatta a VIII. Henriken. Így derült ki, hogy az írók egyenlő arányban felosztották a darab megírását, az algoritmusnak köszönhetően Plechác mindemellett azt is pontosan látta, hogy ki írta az egyes részeket.

Fletcher, a néma segítő

A Guardian hasábjain James Spedding, tizenkilencedik századra specializálódott irodalomtörténész megjegyzi, hogy az írók közti hasonló együttműködések nem mentek ritkaságszámba az 1850-es években, Fletcher pedig valószínűleg a már idősödő Shakespearet támogatta, hogy művei biztosan elkészüljenek. 

Az arXiv szerverre, a tudományos munkák online adattárába feltöltött tanulmányában a kutató azt is megemlíti, hogy a Shakespeare és Fletcher jellemzően jelenetenként váltották egymást, olykor pedig megesett, hogy egyikük elkezdte, majd a másik befejezte a színt. Plechác egy harmadik korabeli színdarabíró, Philip Massinger esetleges közreműködését is vizsgálta, de az ő kéznyomát végül nem azonosította az algoritmus, legalábbis a VIII. Henrikben.

 

(Fotó: Technology Review, Smithsonian)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Alvás közben is dolgozhatunk egy agyat stimuláló eszközzel
Alvás közben is dolgozhatunk egy agyat stimuláló eszközzel
A tudatos álmodást elősegítő eszközt a Neuralink agy-varrógépének tervezője segített kifejleszteni.
Speciális kísérletsorozat folytatásaként emberi sejtekből álló biológiai robotokat alkottak
Speciális kísérletsorozat folytatásaként emberi sejtekből álló biológiai robotokat alkottak
A világ első élő robotjainak, a xenobotoknak megalkotói arra a kérdésre keresték a választ, hogy a programozható organizmusokat elő lehet-e állítani emberi sejtekből és ezek a robotok mire képesek. Az eredmény a kutatókat is meglepte.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.