Mesterséges intelligencia buktatta le Shakespeare-t

2019 / 12 / 03 / Perei Dóra
Mesterséges intelligencia buktatta le Shakespeare-t
William Shakespeare az ezerötszázas évek végétől az ezerhatszázas évek elejéig alkotott, élete során pedig olyan halhatatlan műveket köszönhetünk neki, mint a Hamlet, a Rómeó és  a VIII. Henrik. Bár utóbbiról a történészek többsége régóta sejti, hogy megírásában valaki segédkezet nyújtott a mesternek. Egészen konkrétan John Fletcher, a Jakab-kori színház elismert írójára gyanakodnak.  

Egy cseh kutató ezért kifejlesztett egy algoritmust, ami alapján fény derült a mostanáig őrzött titokra, miszerint a VIII. Henrik királydráma felét valóban nem Shakespeare írta. A felfedezésről a Smithsonian és a Techxplore is beszámolt.
Petr Plechác gépi tanulásra épülő technológiával tanulmányozta a darabot, és megállapította, hogy Shakespeare és Fletcher egyenlő arányban kivették részüket megírásából. A prágai Cseh Tudományos Akadémia munkatársának fejébe ötlött a gondolat, hogy a technológia segítségével talán azt is megállapíthatná, hogy pontosan mely részeket jegyezte Shakespeare, és melyeket Fletcher.

A Plechác által fejlesztett algoritmus elemzi egy adott író stílusát, majd beazonosítja jellegzetességeiket. Példának okáért, Fletcher előszeretettel írt 'ye-t' 'you' helyett, sőt gyakran 'em'-re rövidítette a 'them' alakot. Az algoritmust Shakespeare és Fletcher saját műveire képezte ki, majd lefuttatta a VIII. Henriken. Így derült ki, hogy az írók egyenlő arányban felosztották a darab megírását, az algoritmusnak köszönhetően Plechác mindemellett azt is pontosan látta, hogy ki írta az egyes részeket.

Fletcher, a néma segítő

A Guardian hasábjain James Spedding, tizenkilencedik századra specializálódott irodalomtörténész megjegyzi, hogy az írók közti hasonló együttműködések nem mentek ritkaságszámba az 1850-es években, Fletcher pedig valószínűleg a már idősödő Shakespearet támogatta, hogy művei biztosan elkészüljenek. 

Az arXiv szerverre, a tudományos munkák online adattárába feltöltött tanulmányában a kutató azt is megemlíti, hogy a Shakespeare és Fletcher jellemzően jelenetenként váltották egymást, olykor pedig megesett, hogy egyikük elkezdte, majd a másik befejezte a színt. Plechác egy harmadik korabeli színdarabíró, Philip Massinger esetleges közreműködését is vizsgálta, de az ő kéznyomát végül nem azonosította az algoritmus, legalábbis a VIII. Henrikben.

 

(Fotó: Technology Review, Smithsonian)


A fizika új csodája: egydimenziós gáz, ami kizárólag fényből áll
A fizika új csodája: egydimenziós gáz, ami kizárólag fényből áll
Először sikerült ilyen gázt, tehát egydimenziós fotongázt előállítani.
Íme Thorin valós sírja, avagy tényleg léteztek a barlanglakó törpök
Íme Thorin valós sírja, avagy tényleg léteztek a barlanglakó törpök
A maradványokat tényleg a Hobbit törpkirályáról, Tölgypajzsos Thorinról nevezték el, mivel egy olyan faj egyede volt, amely 50 ezer éve élt a barlangokban, és nem tartozott a homo sapiens sapiens közé.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.