Mesterséges napfogyatkozást idézne elő az ESA

2024 / 04 / 09 / Felkai Ádám
Mesterséges napfogyatkozást idézne elő az ESA
Ezáltal eddig példátlan pontossággal lenne tanulmányozható a Nap koronája.

Az Európai Űrügynökség (ESA) a két részből álló Proba-3 űrszondájával különös küldetést tervez – a cél egy mesterséges napfogyatkozás előidézése (az űrben legalábbis, nem a Föld szempontjából). Az ambiciózus projekt hátterében nem az áll, hogy mi itt az öreg kontinensen megirigyeltük az amerikaiak jó dolgát a teljes napfogyatkozás szempontjából, hanem hogy lehetővé tegye a tudósok számára, hogy behatóbban tenulmányozhassák a Nap koronájának a titkait. Ezen régió vizsgálatának nehézségét eddig ugyanis főként az erős fény és hő jelentette – számol be róla a The Verge.

A Proba-3, mint az tehát fentebb már előkerült, két űrhajóból áll, amelyek egymástól 150 méter távolságra fognak repülni – az egyik szonda “okkultátorként” fog működni, vagyis ez zárja el a Nap fényét, így a másik, a megfigyelő műhold számára csak a korona lesz látható.


A Proba-3 lézeres kalibrációja

Talán mondani sem kell, hogy mindehhez hihetetlen precizitásra van szükség ráadásul az űr rideg és kaotikus körülményei közepette: a két űreszköznek milliméteres pontossággal kell fenntartani a repülési formációt, amihez műholdas navigációt, rádiós összeköttetéseket, kamerákat és lézersugarat is használnak. Mint azt Dietmar Pilz, az ESA technológiai igazgatója elmondta:

“A két űrszonda úgy fog működni, mintha egyetlen hatalmas, 150 méter hosszú műszer lenne. Ennek elérése azonban rendkívül technikai kihívást jelent majd, mert a legapróbb pontatlanság sem engedhető meg. A fejlesztési folyamat ennek megfelelően hosszú volt – a kisebb ESA-tagállamokból álló konzorcium, Spanyolország és Belgium vezetésével –, ezért nagy örömömre szolgál, hogy a Proba-3-at ma itt láthatom, hogy előkészítik az indulásra.”

A Nap felszínénél melegebb korona döntő szerepet játszik az olyan napjelenségekben, mint a napszél és a koronatömeg kilökődése. Ezek a kilökődések azok, amelyek a Földön is éreztethetik a hatásuk, ami lehet ártalmatlan, mint a gyönyörű aurorák, de igen súlyos galibákkal is járhatnak, például kisebb-nagyobb áramkimaradásokkal. A korona részletes tanulmányozásával a Proba-3 küldetés célja, hogy jobban megértsük a Nap teljes energiakibocsátását, amely az éghajlati modellezésnek is létfontosságú eleme.

A koronagráfok olyan eszközök, amelyekkel megpróbálják megfigyelni a Nap koronáját, azaz a Nap légkörének legkülső részét. Mivel azonban tehát ez a réteg rendkívül fényes, ezért a Nap többi részét el kell takarni ahhoz, hogy a koronát meg lehessen figyelni. Az eddig használt akár földi, akár űrbéli koronagráfok legfőbb problémája viszont éppen az, hogy a fény hullámokban terjed, és ezek a hullámok képesek “meghajolni” vagy elterelődni az akadályok mellett, egy olyan jelenség miatt, amit fénydiffrakciónak hívunk.

Vagyis amikor egy koronagráf használatakor megpróbáljuk elrejteni a Nap fényesebb részeit egy elzáró koronggal, hogy csak a korona legyen látható, a fénydiffrakció jelensége miatt a fény bizonyos százaléka mégis “átcsorog” a korong szélein. Mindez lényegében olyan, hogy a napfényt egy ajtóval sem tudjuk teljesen kizárni egy sötét szobából, mert a fény átszűrődik az ajtó szélein. Magyarán ez a diffrakció jelentősen megnehezíti a Nap koronájának tiszta és zavarmentes megfigyelését, mert a beszűrődő fény kicsit mindig elhomályosíthatja a képet.

A Proba-3 misszió épp ezért arra tesz kísérletet, hogy megoldja ezt a problémát, aminek kulcsa tehát a két űrhajó szimultán használata: az egyik űrhajó kifejezetten úgy van pozícionálva, hogy mint egy mozgó korong pontosan kitakarja a Napot a másik űrhajó elől, és így minimalizálja a fentebb említett a diffrakciót.

Az ESA reményei szerint a Proba-3-at már idén szeptemberben fellőhetik.

(Képek: ESA)


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
A Magyar Űrhajós Program érdekességei a HUNOR indulásától Houstonig
A Magyar Űrhajós Program érdekességei a HUNOR indulásától Houstonig
Hamarosan kiválasztják a magyar űrhajóst - mi történt eddig a kiválasztás és felkészítés folyamán?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.