A Brighami és a Massachusettsi Kórház kutatói szerettek volna változtatni ezen, ezért nemrégiben kifejlesztettek egy mesterségesintelligencia-rendszert azzal a céllal, hogy segítsen az embriológusoknak kiválasztani a jó minőségű embriókat. A kutatók gépi betanulásos folyamat során embriófelvételek ezreit mutatták meg a számítógépnek, a mesterséges intelligencia pedig villámgyorsan elemezte és azonosította azokat, és képes volt megkülönböztetni, illetve azonosítani a legnagyobb sikerpotenciállal rendelkező sejteket. Tette mindezt lényegesen hatékonyabban, mint tizenöt tapasztalt embriológus az USA öt különböző termékenységi központjából - írja az eLife egészségügyi szakportál.

Dr. Hadi Shafiee, a tanulmány társszerzője és a Brigham Orvostudományi Központ munkatársa közleményükben elmondta, hogy rendszerük egyszerre szolgálja az embriológusok és a betegek érdekeit. Hozzátette: az IVF kezelés során a legnagyobb kihívást a megfelelő embrió kiválasztása jelenti, eszközük azonban hatalmas potenciállal rendelkezik a klinikai döntéshozatal és az ellátáshoz való hozzáférés javításában. Mivel a rendszer egyelőre nagyon drága, és csak egy szűk orvosi réteg számára elérhető, valamint jelenleg az embriológusoknak még nagyobb arányban kell saját tapasztalataikra és megfigyelőképességeikre támaszkodni, mint a gépekre, Shafiee és munkatársai olyan segédeszköz kifejlesztésébe kezdtek, amely képes kiértékelni a termékenységi központokban a hagyományos mikroszkópokkal készített felvételeket is. Dr. Charles Bormann, az MGH IVF Laboratórium igazgatója szerint hatalmas felelősség nyomja az orvosok vállát, valahányszor kiválasztják a beültetésre szánt embriót, a mesterségesintelligencia-rendszer asszisztálásával azonban a sikeres próbálkozások száma jelentősen megugorhat. A csapat a betanítás során megtermékenyítésük utáni száztizenharmadik órában készült embriófelvételeket mutatott az algoritmusnak, az pedig

hétszáznegyvenkét fotó közül kilencven százalék pontossággal kiválasztotta a jó minőségűeket.

A kutatók ezután folytatták az MI-rendszer funkcióinak bővítését, és megtanították arra, hogy hogyan tehet különbséget a jó minőségű embriók és a normál emberi kromoszómák számától. Utolsó lépésben pedig összehasonlították a gép próbálkozásait képzett embriológusok teljesítményével: a rendszer megközelítőleg hetvenöt százalékos pontossággal, míg az embriológusok átlagosan hatvanhét százalékos pontossággal teljesítettek. A szerzők mindenesetre megjegyezték, hogy az eszköz jelenlegi állapotában csak az embriológusok segítő eszközeként kíván működni az embrió-szelekciónál. Manoj Kumar Kanakasabapathy társszerző szerint ugyanakkor vizsgálataik már most rámutattak az MI-rendszerek azon lehetőségeire, amelyek felhasználhatók az embriológusok számára a legnagyobb beültetési potenciállal rendelkező embrió kiválasztásában, különösen a kiváló minőségű sejtek között.

3-4 évtized múlva minden gyermek kémcsőben fogan majd meg

Henry Greely, az amerikai Stanford Jog- és Élettudományi Intézet igazgatója, jogász- és genetikaprofesszor, a 2016-os, The End of Sex and the Future of Human Reproduction bestseller könyv szerzője nyilatkozta ezt tavaly a BBC munkatársának. Szerinte ugyanis

harminc-negyven év múlva az emberiség már nem a hagyományos módon szaporodik majd, helyette kémcsövekben fogannak meg az új életek.

Sokan szkeptikusan - és értetlenül - állnak Greely kijelentése előtt, a professzor azonban állítja, hogy ha a petesejteket nem a nőkből kellene kivenni, vagy legalábbis nem lenne olyan drága a procedúra, többségük már ma is inkább az ő módszerét választaná. Jogos a kérdés, hogy mégis miért akarna mindenki mesterséges megtermékenyítést? Greely szerint az IVF legnagyobb előnye a természetes fogantatással szemben, hogy a kémcsőben megtermékenyített petesejtek alávethetők genetikai szűrésnek.  Vagyis az épp csak fejlődésnek induló, három-öt napos embrióból kockázat nélkül kiemelhetnének egy-két sejtet, melyekből kiderülne a születendő gyermek genetikai állománya. Mindez pedig lehetőséget biztosíthat arra, hogy csak a szülők által leginkább preferált embriót ültessék vissza az anyaméhbe, ezáltal csökkentsék a betegségek kockázatát. Greely azért azt is hozzátette, hogy ez közel sem jelenti azt, hogy egy pár napos embrióból tisztán látszik, hogy valakiből kiváló matematikus vagy élsportoló lesz. Az viszont már a napjainkban rendelkezésre álló technológiával is minimum

hatvan százalékos biztonsággal megjósolható, hogy valaki az átlagosnál nagyobb állóképesség, izomtömeg vagy tanulási képesség birtokában születik-e.

Greely mindemellett úgy gondolja, hogy a legelőnyösebb utódok kiválogatását lehetővé tevő technológia legalább akkora változásokat okoz majd az emberi szexualitásban, mint amekkorát a múlt század végi szexuális forradalom produkált. Csak épp ezúttal valószínűleg nem a szabadabb, hanem a kevesebb szex oldalára billen a mérleg. Ehhez szerinte már csak azt kellene elérni, hogy rutinszerűen és olcsón lehessen petesejteket létrehozni laboratóriumi körülmények között, például bőrsejtek visszafiatalításával, majd újraérlelésével. Ha ez sikerülne, a petesejtleszívás drága, fájdalmas és meglehetősen megterhelő procedúrája szépen lassan a feledés homályába veszne.

(Fotó: Pixabay)