Biztos mindenkivel előfordult már, hogy reggelre beállította magának az ébresztőórát, azonban másnap mégsem a telefon csengőhangjára vagy az óra berregésére ébredt, mert néhány perccel a riasztás előtt magától kinyíltak a szemei. Bár ezt a jelenséget időnként mindenki tapasztalja, vannak olyanok is, akik rendszeren maguktól ébrednek fel - hogy miért, annak a Live Strong járt utána szakértő segítségével.

Dr. Sudha Tallavajhula, az UTHealth Houston neurológusa a lapnak elmondta, hogy a jelenség a cirkadián ritmussal hozható összefüggésbe, ami a szervezetünk belső órája, és ez szabályozza többek között azt is, hogy mennyire vagyunk éberek vagy éppen álmosak a nap különböző szakaszaiban. A nagyjából 24 órás ciklust számos hatás befolyásolja, amelyek közül a legfontosabb a napfény, sötétedés után például a szervezetünk elkezd melatonin hormont termelni, aminek hatására álmosabbnak érezzük magunkat. Ahogy Tallavajhula mondja, a környezeti hatások ellenére a cirkadián ritmus meglehetősen könnyen programozható, így ha valaki rendszeresen ugyanabban az időben kel és fekszik - emellett pedig elegendő időt is tölt alvással - akkor egyre gyakrabban tapasztalhatja azt, hogy ébresztőóra nélkül is képes pont akkor felébredni, amikor szokott.

Sokkal kisebb eséllyel lesz szívbeteg, aki este 10 és 11 között fekszik le aludni Egy új tanulmány alapján nem csak az alvás mennyisége számít, de az is, hogy mikor alszunk.

A szakértő azt is hozzáteszi, hogy akkor sem kell nagyon aggódni, ha azt tapasztaljuk, hogy 2-3 óra alvás után rövid időre felébredünk, hiszen az éjszaka során ezekben az első órákban alszunk a legmélyebben, ami után az alvásunk valamivel felületesebbé válik. Ugyanakkor ha ilyenkor rendszeresen azt tapasztaljuk, hogy nehezen tudunk visszaaludni, esetleg gyakran alszunk kevesebbet, mint a szakemberek által javasolt 7-8 óra, vagy a megfelelő mennyiségű alvás után is mindig fáradtan ébredünk, az már adhat okot az aggodalomra. Ezek a tünetek az orvos szerint valamilyen alvási rendellenességet, például alvási apnoét, inszomniát vagy akár valamilyen szervi problémát is jelezhetnek, így ha ilyen jeleket tapasztalunk magunkon, érdemes minél előbb szakemberhez fordulni.

A nem megfelelő alvás nem csak az egyén számára lehet zavaró, de globálisan is komoly problémákat okozhat. Egy 2016-os, az OECD öt országát (USA, Kanada, Németország, Egyesült Királyság és Japán) vizsgáló kutatás például kimutatta, hogy az alváshiány átlagosan 3%-kal csökkentette az országok GDP-jét, ami az Egyesült Államok esetében például 411 milliárd dollárnyi kiesést jelent. A kutatás azt is megállapította, hogy azok körében, akik rendszeresen hat óránál kevesebbet alszanak naponta, 13%-kal magasabb a halálozási arány, mint azoknál, akik hét óránál többet alszanak.

A külföldi példákhoz hasonló tapasztalatokról számolt be a Magyar Alvás Szövetség is, akik a Szinapszis Egészségkutatóval végzett 2021-es felmérésükben arra jutottak, hogy a magyar felnőtt lakosságnak csaknem a fele szenved alvászavaroktól. G. Németh György, a szövetség elnöke ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az álmatlanság ellen a legjobb módszer az alváshigiénia javítása, amihez a kapcsolódó cikk ad is néhány praktikus tanácsot:

• Alakítsunk ki egy stabil alvás-ébrenlét ciklust, vagyis igyekezzünk minden nap nagyjából ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni
• A napi rutin kialakítását segítik az olyan tevékenységek is, mint a testmozgás, a rendszeres étkezés valamint a napfénynek való kitettség
• Az alvás előtti tíz órában kerüljük koffeint, és lefekvés előtt három órával már alkoholt se fogyasszunk
• Az ágyban kerüljünk a munkát és egyéb digitális tevékenységet, lehetőleg ne nézzünk tévét és ne használjunk elektronikus eszközöket, például okostelefont vagy laptopot se.

(Borítókép: Acharaporn Kamornboonyarush/EyeEm/Getty Images)

Mi történik a testtel, ha az ember csak négy-hat órát alszik naponta? Valóban szükségünk van napi nyolc óra alvásra vagy van rá módszer, hogy kevesebb is elég legyen?