A Naprendszeren kívüli úgynevezett extraszoláris, vagy exobolygók kutatása több fontos célt is szolgál: egyfelől az exobolygók érdekes betekintést nyújtanak abba, hogy a távoli csillagok körül hogyan alakulnak ki az égitestek, lehetőséget kínálnak arra, hogy a földönkívüli élet lehetséges nyomai után kutassanak a tudósok (feltéve, hogy az exobolygó a csillaga lakható zónájában kering) és segíthetnek annak alaposabb megértésében, hogy annak idején a Föld hogyan nyerte el mai formáját és összetételét.

Eddig körülbelül 4900 extraszoláris bolygót sikerült felfedezni a teleszkópokkal, pontosabban ennyi kapta meg hivatalosan az exobolygó besorolást, de az egyre nagyobb teljesítményű műszerekkel és az új generációs űrtávcsövekkel valószínűleg még sokkal több ilyen égitest megfigyelésére nyílik lehetőség, sőt, bizonyos számítások szerint már az exoholdak jelenlétét is lehetséges kiszámítani az adatokból. A Naprendszerhez legközelebb eső, a Kentaur csillagképben található csillagrendszer három csillagának, a Proxima Centaurinak, a Tolimannak és a Rigil Kentaurusnak (ez utóbbi 2016 óta a Nemzetközi Csillagászati Unió döntése szerint az Alpha Centauri csillagrendszer hivatalos neve is egyúttal) közelében is fedeztek már fel exobolygókat, legutóbb februárban számoltak be róla az ESPRESSO teleszkóp adatait elemző kutatók, hogy nagy valószínűséggel létezik a Proxima Centauri mellett egy Földnél valamivel kisebb bolygó, amelynek a Proxima Centauri-d nevet adták.

Arról azonban, hogy egy ilyen, a Földdel "szomszédos" földszerű bolygó hogyan nézhet ki közelebbről és mennyire hasonlít az általunk ismert bolygókra, a teleszkópos felvételek nem beszélnek, mivel még a Naptól csak 4,34 fényévre eső Alpha Centauri feltételezett exobolygóit sem lehet minden kétséget kizáró pontossággal megfigyelni. Az űrben található, a fény egy részét elnyelő anyagok által kibocsátott, egymástól eltérő hullámhosszú sugárzás észlelése viszont lehetséges és ezekből az adatokból ki lehet következtetni egy adott régió kémiai összetételét. Ezt az emissziós spektrumot mérik a spektrográfok, valamint a hőmérsékletről, a sűrűségről és a mágneses mezőről is nyújtanak információkat.

Az ETH Zürich asztrofizikusai a spektrográfos megfigyelésekből származó adatokra támaszkodva hozták létre egy hipotetikus bolygó, az α-​Cen-Earth modelljét, ami egy Földhöz hasonló kőzetbolygó lehetne az Alpha Centauri AB kettős csillag lakható zónájában. Az elképzelt égitest felépítését a két csillag környékén található anyagok, például a kőzetek kialakulásához szükséges vas, magnézium és szilícium vagy az illékony elemek, mint a hidrogén, oxigén és szén jelenlétére alapozták, és az eredmények szerint, ennek alapján,

a bolygó jelentősen hasonlítana a Földre akár az ásványi összetételnek, akár a bolygón található víz mennyiségének tekintében.

A tanulmány szerint az α-​Cen-Earth kérge kémiailag nem olyan sokban térne el a Naprendszer kőzetbolygóiétól: nagyrészt szilícium adná az alapját, széntartalmú elemekkel, gyémánttal és grafittal együtt. A kőzetek víztárolási kapacitása is egyezne a földi kőzetekkel, de a radionuklidok jóval kisebb mennyisége miatt a mélyben történő nukleáris bomlásból származó hő kevésbé melegítené a kérget. A bolygó vasmagja sem egyezne teljesen a Föld magjának jellemzőivel, jóval nagyobb lenne annál és a tektonikai mozgások akár teljes egészében hiányoznának a képzeletbeli bolygó geológiai repertoárjából. Az atmoszféra a Föld archaikumában (körülbelül 4000 milliótól 2500 millió évvel ezelőttig tartó időszakában) uralkodó körülményekkel mutatna hasonlóságot, ez volt az az időszak a bolygónkon, amikor az élet már megjelent kezdetleges organizmusok formájában.

Hogy a tanulmányban leírt bolygó valóban létezik-e, arra az elkövetkező időkben születhet válasz, mivel az Alpha Centauri két távolabbi csillaga, a Toliman és a Rigil Kentaurus (Alpha Centauri A és B) a következő 13 évben valamelyest eltávolodnak egymástól és ezzel a fényük kevésbé zavarja majd a teleszkópos megfigyeléseket. Így jobb kilátás nyílik majd a csillagok előtt elhaladó exobolygók észlelésére és megerősítést nyerhetnek a korábbi számítások szerint a közelben található bolygó létezésének jelei vagy esetleg újabb jelöltek kerülhetnek a képbe. A jelenlegi tanulmány hozzájárulhat a jövőbeli vizsgálatok irányának pontosabb kijelöléséhez és így

"maximalizálhatja a tudományos hasznát a fejlesztés alatt álló, példa nélküli földi és űrbeli csillagászati infrastruktúrának."

- írja az ETH Zürich.

(Fotó: Pixabay/urikyo33, Esa/NASA)