Az egyetem kutatói egy korábbi eszközt fejlesztettek tovább, amit még 2019-ben ültettek be egy olyan ember agyába, aki egy vérrög miatt szinte teljesen elveszítette a beszéd- és mozgásképességét. A 128 mikroelektróda közvetlenül kapcsolódik a motoros beszédközponthoz, így amikor a beteg szavakat formál a szájával, az képes érzékelni az idegsejtek elektromos aktivitását. Az információkat az eszköz egy számítógépnek továbbítja, ami egy algoritmus segítségével visszafejti a neurális jeleket, és azokat szavakká, mondatokká formázva feliratozza.
Amíg az eddig használt eszköz mindössze nagyjából ötven szavas szókincset tett lehetővé, a napokban a Nature Communicationsben megjelent tanulmány szerint a továbbfejlesztett verzió már több mint 1100 szót képes azonosítani, amellyel a hétköznapi angolban előforduló mondatok mintegy 85%-a létrehozható. A gépet a NATO fonetikus ábécéje alapján tanították be a 26, angol ábécében előforduló betű felismerésére, vagyis a betegnek az alfa, bravo, charlie stb. szavakat kell hangtalanul megformáznia, majd az ökle összeszorításával jóváhagynia. A kutatók szerint a jelenlegi technológiával percenként 29,4 karakter hozható létre 6,13 százalékos hibahatárral, azonban szimulációk alapján a jövőben a rendszer akár 9000 szavasra is bővíthető, miközben a hibahatár csak elhanyagolható mértékben emelkedik.
Nem a Kaliforniai Egyetem az egyetlen, akik igyekeznek az agy-számítógép interfészeket a kommunikációs képességek visszaállításának a szolgálatába állítani. Ahogy áprilisban beszámoltunk róla, a kifejezetten a progresszív izomatrófiás betegekre specializálódott ALS Voice nevű német vállalat egy hasonló megoldással a világon elsőként elérte, hogy egy "teljesen bezárt", vagyis bármiféle mozgásra képtelen beteg kommunikálni tudjon a környezetével, de rajtuk kívül is számtalan cég, egyetem és más szervezet foglalkozik azzal, hogy a BMI segítségével javítsanak a fogyatékossággal élők életkörülményein.
(Stat News, Borítókép: Tek Image/Science Photo Library/Getty Images)