Az Ars Technicán olvasható hír szerint a beteg a diagnózis után néhány hónappal nem tudott járni és beszélni, egy évvel később pedig már lélegeztetni kellett. Egy ideig a szeme mozgatásával tudott kommunikálni a külvilággal, azonban az állapota tovább romlott, így új megoldást kellett találni arra, hogy kapcsolatba léphessen a környezetével. A család a Tübingeni Egyetem és egy ALS Voice nevű cég szakértőivel egyeztetve jutott arra, hogy egy agy-számítógép interfész jelentheti a legjobb megoldást, így 2019 márciusában Münchenben egy implantátummal látták el a férfit. A mikroelektróda rendszer a motoros kéreghez kapcsolódik, hogy az ott érzékelt idegi jeleket vezetékes kapcsolaton keresztül egy számítógéphez továbbítsa, ami dekódolja azt, majd ezután hallható visszajelzést ad arról, amit érzékelt, hiszen a beteg látása folyamatosan romlik.
Hónapok munkájával így lehetővé vált, hogy a férfi úgy irányítsa az agyi aktivitását, hogy különböző betűket kiválasztva szavakat, majd mondatokat formáljon.
A cikkben idézett tanulmány szerint először vált lehetővé az agy-számítógép interfészes kommunikáció egy teljesen "bezárt" páciensnél, hiszen az ALS-hez hasonló betegség idővel teljes mozgásképtelenséget idéz elő. A férfi az első üzenetével köszönetet mondott az orvosoknak, de később már azt is tudta jelezni, ha kiszáradt a szeme, vagy látogatók fogadásakor szerette volna, ha magasabbra polcolják a fejét. Már arra is képes, hogy megüzenje, az etetőcsövön keresztül milyen ételt szeretne kapni, sőt, a kedvenc zenekara számait is el tudja indíttatni az ápolókkal. A kisfiának elmondja, hogy mennyire menőnek tartja, kisautókról kérdezi, és felveti, hogy nézze meg mellette a Disney-féle Robin Hood rajzfilmet.
Az ehhez hasonló agy-számítógép interfészekről (brain-computer interface, BCI) többször írtunk a Rakétán, a gondolatokkal vezérelhető autóktól és kézírástól a videojátékozó majmokig. Szinte napra pontosan egy éve számoltunk be arról, amikor a Brown Egyetem kutatóinak a világon elsőként sikerült emberi alanyoknál nagy sebességű adatátvitelt elérniük vezeték nélküli BCI-géppel. Elon Musk talán legambiciózusabb vállalkozása, a Neuralink részletes bemutatóját pedig itt lehet elolvasni.
(Borítókép: Wyss Center for Bio and Neuroengineering)