Az Apple, a Samsung vagy a Huawei csúcsmobiljainál egy-egy fotó több megabájtot, egy perc videó könnyedén többszáz megabájtot kér. A látványosabb játékok egy gigabájt alatt meg sem állnak. A Netflix, a Spotify, a rendszerfrissítések mind-mind követelik a helyet. Hiába a 128, 256 vagy akár 512 gigabájt tárhely, elég egy-két jobban sikerült nyaralás és soha nem használt autóversenyzős játék, és már vakarhatjuk is a fejünket, hogy vajon a kikötőben vagy a strandon készült képeket kezdjük-e el törölgetni. Mielőtt a legrosszabbkor közli a mobilunk, hogy találjunk ki valamit, mert nincs hova elmenteni a gyertyaelfújós videót,

ellenőrizzük, hogy mennyi hely van rajta.

Android készülékeken a Beállítások közt, a Tárhely menüpont alatt látjuk, hogy melyik alkalmazás mennyi helyet foglal. IPhone-okon szintén a Beállítások közt, az Általános csoportban találjuk a tárhellyel kapcsolatos információkat. A problémák gyakran már ide belépve megoldódnak: szinte mindenki talál egy-egy, három éve nem használt appot, ami valahogy néhány gigásra duzzadt, ahogyan az is kiderül ilyenkor, hogy az a rengeteg, chaten kapott fotó is el kell, hogy férjen valahol. Érdemes fentről lefelé végigmenni a listán, és leszedni, ami nélkülözhetőnek tűnik. Ha úgy érezzük, hogy ehhez segítségre van szükségünk, akkor Androidon a Files by Google vagy a Norton Clean is segítenek megtalálni a fölösleges fájlokat. A fizetős programok letörlése miatt ne aggódjunk: ha egyszer pénzt adtunk valamiért az App Store-ban vagy a Google Play áruházában, akkor újra letölthetjük ingyen. Az iPhone-on lehetőség van a nem használt alkalmazások automatikus eltávolítására is. Ilyenkor egy kis felhő ikon jelenik meg adott app neve mellett; rákattintva a program újra letöltődik, pontosan ugyanabban az állapotban, ahogy legutóbb hagytuk.

Szintén megfontolhatjuk, hogy bizonyos alkalmazásokat le tudunk-e cserélni streaming appokra, amelyek kevesebb helyet foglalnak. Ha még mindig a számítógépünkről töltünk le zenéket és videókat a hosszabb utak előtt, de nem csak néhány GB-os adatcsomagra fizettünk elő a szolgáltatónknál, akkor áttérhetünk a fizetős, de gyakorlatilag végtelen könyvtárral rendelkező zene és film szolgáltatásokra. Előbbiek közül a Spotify és az Apple Music a legismertebbek itthon, utóbbiak közül a Netflix vagy az HBO, amit mindenképpen érdemes kipróbálnunk.

Mit tegyünk, ha ez sem segít?

A legegyszerűbb megoldás, ha veszünk egy memóriakártyát - bár ennek csak akkor van értelme, ha használni is tudjuk. Az Apple készülékek memóriája sosem volt bővíthető, az Android telefonoknál ennél sokkal jobb a helyzet. Korábban szinte az összes androidos mobil tárhelyét szabadon növelhettük, de még mai is sok ilyen telefon jelenik meg. A nemrég bemutatott új Samsung A-modellek, az A52 és az A72 is bővíthetőek, tavaly még az S széria aktuális darabja, az S20 is az volt, bár az S21-gyel ez a lehetőség sajnos megszűnt. A Huawei P40 Prón szintén tudunk bővíteni, míg a OnePlus telefonokon nem. Arra feltétlenül figyeljünk, hogy nem minden memóriakártya jó minden telefonba: a Huawei régebbi készülékei például még az elterjedt microSDXC formátumot támogatták, míg az újabbak a cég apró, a nano-SIM méretével megegyező NM (nano memory) kártyáját fogadják csak el.

Ha a memóriakártya nem opció, és törölni már nem nagyon tudunk mit, akkor valahol máshol kell helyet találnunk. Arra is van lehetőségünk, hogy a számítógépekről ismert pendrive-ot dugjunk a készülékbe. Itt arra kell ügyelnünk, hogy a ma elterjedt USB-C, vagy a korábbi, micro USB csatlakozója van-e a telefonnak. Ezt a legkönnyebben onnan tudjuk megállapítani, hogy a töltőkábelünk végét mindkét oldalával be tudjuk-e dugni a telefonunkba: ha igen, akkor USB-C csatlakozóval van dolgunk, ha nem, akkor micro USB-vel. Mérettől függően párezer vagy pártízezer forintot kell fizetnünk ezekért a kütyükért, viszont használni csak akkor fogjuk tudni őket, amikor mást, például töltőt vagy fejhallgatót épp nem szeretnénk a csatlakozóba dugni. IPhone tulajdonosok lightning végű pendrive-ot keressenek, míg az iPad Pro és Air aktuális modelljeibe már a szabványos USB-C eszközök passzolnak.

Ha nincs szükségünk arra, hogy magunkkal vigyük a ritkán használt fájlokat egy pendrive-on, akkor egy adatkábellel összeköthetjük az Android telefonunkat és a számítógépünket, majd oda másolhatjuk azokat. Az iPhone-ok AirDrop funkciója ugyanezt teszi lehetővé, csak vezeték nélkül, Mac számítógépek irányába. Az Android mobiloknál ehhez plusz szoftverre, például a Feem v4-re vagy a Samsungok saját megoldására lehet szükség.

A régi fotókat és videókat még ennél is könnyebben kezelhetjük: előfizethetünk közvetlenül az Apple-nél vagy a Google-nél plusz felhő tárhelyre. Az Android felhasználók alapból 15 GB helyet kapnak, amit havi 690 forintért 100 GB-ra, 1090 forintért kétszer ennyire, 3590 forintért 2 TB-ra növelhetnek. Az Apple ingyenessége 5 GB-nál megáll, onnantól fizetni kell: 50 GB 300 forint, 200 GB 900 forint, 2 TB 3000 forint náluk. Ha beállítjuk, hogy a régi képek és videók automatikusan a felhőbe kerüljenek, máris sokkal kisebb rá az esély, hogy kifogyunk a helyből - viszont érdemes egyúttal nagyobb adatcsomagot is választanunk, hogy ne csak wifin tudjuk megmutatni azt a bizonyos gyertyafújós videót, ha már egyszer meg akartuk tartani.

(Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Melyik a legjobb megoldás a telefonnal készített fotóink tárolására? A Google néhány napja jelentette be, hogy 2021. június elsejétől nem ad többé ingyenes korlátlan tárhelyet a Google Fotókhoz, így ha 15 GB-nál több tárhelyre lenne szükségünk, eldönthetjük, hogy fizetünk, vagy pedig más megoldás után nézünk.

Így tudjuk megtalálni az elveszett mobilunkat Segítünk beállítani és használni a Google Készülékkeresőjét és az Apple Lokátorát.

Milyen gyakran érdemes újraindítani a telefonunkat? Egyáltalán, érdemes-e néha kikapcsolni a telefonunkat, vagy semmi baja nem lesz tőle, ha éveken keresztül folyamatosan működik?