Zokon venni aligha lehetne a Google döntését, hiszen a felhasználók 28 milliárd fotót és videót töltenek fel hetente, ezeknek a tárolása pedig a Google-nek hatalmas összegekbe kerül. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha valaki arra használta a Google Fotók alkalmazást, hogy élete végéig itt tárolja a féltve őrzött emlékeit, akkor az előfizetés borzasztóan drága megoldás a számára.

A mai telefonok általában minimum 128 GB tárhellyel érkeznek, ami a legtöbb embernek bőven kitart addig, amíg nem vesznek egy új telefont, de ha nem akarjuk a telefonunkkal együtt a rajta tárolt fotókat is kidobni, akkor muszáj olyan megoldás után néznünk, ami 3-4 évnél tartósabb. A Google Fotók erre kínált nagyon kényelmes és ingyenes megoldást, hiszen ha engedélyeztük, akkor a fotóink automatikusan feltöltődtek a felhőbe, ahonnan bármikor, bárhonnan elérhettük őket. A Google által jövő júniustól biztosított 15 GB tárhely viszont egyáltalán nem sok a mai világban, pláne, hogy a fotóinknak és a videóinknak ezen a szűkös mennyiségen osztoznia kell a gmailes levelezéseinkkel, a Drive-ban tárolt fájljainkkal, és az összes többi Google-alkalmazásunk adataival.

Előfizetés a Google One tárhelyre

A legkényelmesebb megoldás természetesen az, ha elkezdünk perkálni a Google-nek, vagyis előfizetünk a Google One tárhelyszolgáltatásra. Ez havidíjas rendszerben működik, 100 GB tárhelyért havi 690 forintot, 200 GB-ért 1090 forintot, míg 2 terbájtért 3590 forintot kell fizetnünk havonta. Induljunk ki abból, hogy valaki a felhőben szeretné tárolni a több megás fotóit és az akár több száz vagy több ezer megabájtos videóit is élete végéig, és nem nagyon szeretne azzal foglalkozni, hogy van-e elég tárhelye. Mivel a Google szolgáltatása nem igazán jól skálázható (200 GB felett rögtön a 2 TB-os csomag jön), ezért ebben az esetben nyilvánvalóan a legdrágább opció lesz a nyerő, aminek a havidíja ugyan nem tűnik borzalmasan magasnak, de ha utána számolunk, kiderül, hogy

ezzel a megoldással 23 év alatt egymillió forintot költenénk el a fotóalbumunk fenntartására.

Bár a 23 év nem egy teljes élet, de azért szép hosszú idő, ezért a most következőkben ehhez fogjuk viszonyítani, hogy mennyit kéne költenünk 2 TB tárhelyre ugyanennyi idő alatt az alternatív megoldások esetében.

Felhő

A Dropboxszal, Microsoft OneDrive-val, iClouddal és más, szintén felhőalapú tárhelyszolgáltatásokkal nem nagyon leszünk beljebb, hiszen bár mindegyiknek van automatikus fotófeltöltési funkciója, az előfizetési díjaik hasonló kategóriában mozognak, mint a Google-nél. Kivételt képez az Amazon, akik a Prime előfizetés mellé korlátlan tárhelyet biztosítanak a fotóink számára, de ez is leginkább csak azoknak éri meg, akik amúgy is előfizetnének az Amazon szolgáltatására.

FRISSÍTÉS: a cikk eredeti verziójából kimaradt a Flickr, pedig ha mindenképp ragaszkodunk a felhőszolgáltatáshoz, akkor relatíve ezzel járunk a legjobban. Ha egész évre előfizetünk, a képmegosztó Pro verziójával havi 5,5 euróért, vagyis nagyjából 2000 forintért juthatunk korlátlan tárhelyhez, és szintén beállíthatjuk, hogy automatikusan töltse fel az elkészült fotókat. Ezzel a megoldással 23 év alatt "csak" 550 ezer forintba kerülne a képeink tárolása.

SSD

Bár a felhőszolgáltatásnál kevésbé kényelmes, de mégis elég kézenfekvő megoldás, hogy a fényképeinket időről-időre átmásoljuk a számítógépünkre. Ez ma már nem feltétlenül annyira praktikus, hiszen sok gépben nincsen HDD, az SSD meghajtók kapacitása pedig egy átlagos laptopnál megáll 256 GB-nál, vagyis elképzelhető, hogy a számítógépünkön semmivel sincs több hely a fotók számára, mint a telefonunkon. Az viszont biztos, hogy beruházni egy nagyobb merevlemezre még mindig jóval olcsóbb megoldás, mint a felhőszogáltatás, hiszen egy minőségibb, 2 TB kapacitású SSD tárhelyhez már alig több mint 70 ezer forintért hozzá lehet jutni. Mivel az SSD meghajtóknak is van szavatossági idejük, ami nagyjából tíz év, ezért - a fenti példánál maradva - 23 év alatt nagyjából 170 ezer forintot költenénk a fotóink és videóink tárolására, ami egész pontosan a 17%-a annak, amennyit ugyanennyi idő alatt a Google kér egy ugyanekkora tárhelyért.

HDD

Jóval olcsóbb megoldás, ha SSD helyett HDD-n tároljuk a fotóinkat, aminek az adatátviteli sebessége ugyan jóval kisebb, de adatok tárolására éppen megfelelő. 1 TB-os HDD-t akár már 11 ezer forintért is kaphatunk manapság, ami - ha néhány hónapnál hosszabb ideig akarjuk tárolni az adatainkat - jelenleg a legolcsóbb adattárolási megoldásnak számít, de azért van néhány hátránya. Az egyik, hogy a HDD a laptopoknál viszonylag ritka, a kínálat erősen behatárolt, ráadásul ebben az esetben szinte biztosan drágábban jutunk tárhelyhez, mint 11 ezer forint. A másik, hogy a HDD életciklusa még az SSD-jénél is rövidebb, nagy általánosságban 3 és 5 év közé szokták tenni, mire meghibásodik. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy merevlemez nem bírhat ki akár 10 vagy 15 évet, és ha tényleg csak arra használjuk, hogy a képeinket másolgassuk fel rá (vagyis nem strapáljuk túl folyamatos törléssel és újraírással), akkor erre egész jó esélyünk is van, csak hát ugye ha az emlékiről van szó, ki akarna kockáztatni? Ha az 1 TB=11 ezer forint árfolyamból indulunk ki és megengedően 5 évre becsüljük a HDD élettartamát, az azt jelenti, hogy 23 évre 101 ezer forintból juthatnánk 2 TB tárhelyhez - tizedannyiból, mintha előfizetnénk egy tárhelyszolgáltatásra.

Külső vinyó

A külső vinyó nem teljesen külön kategória, hiszen gyakorlatilag egy a számítógépünkre köthető HDD vagy SSD meghajtóról van szó, aminek nagy előnye, hogy bárhová magunkkal vihetjük. A hátránya, hogy a legtöbb ilyen eszközt nem tudjuk közvetlenül a telefonunkra kötni, így először ugyanúgy a gépre kell másolnunk a fotóinkat, majd onnan tovább a külső merevlemezre. Külső merevlemezből a legolcsóbb, amit találtunk a Toshiba 1 terabájtos HDD-je volt, ami 22 ezer forintba kerül, vagyis a fenti kritériumok alapján (5 éves üzemidő, 2 TB tárhely) valamivel 200 ezer forint fölött lenne a tárhelyre elköltött összeg 23 év alatt.

Memóriakártya

Talán a legpraktikusabb megoldás, hiszen a legtöbb telefon és laptop rendelkezik SD-kártya foglalattal, a megtelt kártyát pedig annyiszor cseréljük, ahányszor akarjuk, így csak arra kell odafigyelnünk, hogy ne veszítsük el őket. A Sandisk tavaly jött ki az első 1 terabájtos SD-kártáyval, ami kicsit több, mint 150 ezer forintba kerül, de ha olcsóbb megoldást keresünk, akkor 256 GB-os memóriakártyák közül már egészen márkás kártyákat is találunk 12 ezer forintért. Az árat megdobhatja, hogy mivel a fotóinkat és a videónkat akarjuk rajta tárolni, érdemes gyorsabb írási/olvasási sebességű kártyát beszerezni, de az egyszerűség kedvéért most számoljunk a legolcsóbb verzióval.

Az SD-kártyák szavatosságára nincs általános határidő, de az SD Association szerint egy átlagos kártya nagyjából tíz évig bírja az iramot. Ez azt jelenti, hogy SD-kártyákon tárolva a fotóinkat nagyjából 221 ezer forintot kéne kiadnunk 23 év alatt. A szintén flash memóriát használó (tehát hasonló szavatosságú) pendrive-ok ára az SD-kártyákhoz hasonló kategóriában mozog, azonban ha telefonnal akarjuk használni őket, akkor valamivel körülményesebb megoldás, vagyis igazából nincs előnye a memóriakártyához képest.

Milyen lenne az élet Google nélkül? Nem tudjuk! Milyen esélyei vannak egy telefonnak 2020-ban, amin nincs se Google Play, se Gmail, se Google Maps? Adtunk neki egy esélyt, hogy kiderítsük.

Nagyobb tárhely a telefonba

Bár elég kézenfekvőnek tűnik, hogy ha sokat fotózunk, akkor vegyünk nagyobb tárhellyel ellátott telefont, ám ez a legtöbb esetben egyáltalán nem éri meg: a Samsung Galaxy Note 20 Ultra 128 és 512 GB-os változata között például 150 dollár, vagyis nagyjából 45 ezer forint az árkülönbség, tehát sokkal olcsóbban kijövünk, ha inkább egy memóriakártyára költünk a nagyobb tárhely helyett. Magyarországon ez nem igazán fog súlyos dilemmákat okozni, a Note 20 Ultra például csak 256 GB-os változatban kapható, és a a többi telefonnál is az a jellemző, hogy a gyártók csak egyféle tárhelymérettel hozzák be őket az országba. A nagyobb tárhely egy esetben lehet hasznos megoldás, ha iPhone-unk van, az Apple készülékei ugyanis nem bővíthetők SD-kártyával.

Nem járnak jól anyagilag a Huawei-userek sem, ugyanis a kínai gyártó a Mate 20 óta a saját fejlesztésű Nano Memory Card szabványát használja, ami jóval drágább, mint a MicroSD: a 256 GB-os NM Card 55 ezer forintba kerül, és mivel technikailag nem sokban különbözik a MicroSD-től, az élettartama valószínűleg ennek is hasonló.

Instagram?

Az Instagramon ugyan nincs limitálva, hogy hány fotót tölthet fel egy felhasználó, viszont a képeket erősen tömörítik, ami miatt romlik a fotók minősége. A képmegosztó oldalra eleve csak 1080 pixelnél nem szélesebb fotókat lehet feltölteni (ellenkező esetben az Instagram lecsökkenti a felbontást), nem támogatja a tömörítés nélküli formátumokat, és lementeni sem tudjuk a korábban közzétett képeinket. Arról nem is beszélve, hogy tízezres nagyságrendnél gyakorlatilag már lehetetlen lenne egy konkrét fotót visszakeresni. Tehát az Instagram képmegosztásra valóban remek alkalmazás, de arra teljesen alkalmatlan, hogy itt tároljuk az összes fotónkat, amit valaha készítettünk.

Felhő, vinyó vagy memóriakártya?

Összességében elmondhatjuk, hogy ha a fotóink tárolásáról van szó, a felhőszolgáltatás a legkényelmesebb, egyben messze a legdrágább megoldás. A legolcsóbb, ha egy HDD meghajtót használunk, ami valószínűleg még azzal együtt is megéri, ha ehhez kénytelenek vagyunk venni egy fapados, kifejezetten csak a fotóink tárolására szánt számítógépet is néhány tízezer forintért. A legtöbb ember számára viszont az arany középút az lehet, ha viszonylag nagy kapacitású és márkás SD-kártyákon tárolja a fotóit, ebben az esetben csak arról nem szabad megfeledkezni, hogy időnként átmásoljuk őket egy újabb kártyára.

(Fotó: Getty Images)

További cikkek a Rakétán:

Tudtad, hogy a telefonod képes feliratozni mindent, ami elhangzik körülötted?

Hogyan töltsünk le Youtube-videókat egyszerűen

Az NSA elárulta, hogyan tudjuk elkerülni, hogy lenyomozzák, merre járunk