Jön az év az egyik legfontosabb fordulópontja, hiszen március 20-án, vagyis pénteken hivatalosan is lezárul a téli időszak és megkezdődik a csillagászati tavasz az északi féltekén. Ez az asztronómiai esemény, a tavaszi napéjegyenlőség, az a pillanat, amikor a Nap látszólagos égi útja során áthalad az égi egyenlítőn – bár a köztudatban gyakran a fix március 21-i dátum él, a naptári rendszerünk és a Föld tényleges keringési idejének apró eltérései miatt a jelenség rendszerint korábbra esik.

Ilyenkor a Nap pontosan a Föld egyenlítője fölött áll, ezért a bolygó mindkét féltekéje közel azonos mennyiségű napsugárzást kap. Ennek következtében a nappal és az éjszaka hossza a Föld szinte minden pontján megközelítőleg megegyezik, azaz 12-12 órán át tart a nappal és az éjszaka – a folyamat hátterében bolygónk 23,5 fokos tengelyferdesége áll, amelynek köszönhetően a Nap körüli út során változik a napsugarak beesési szöge és a megvilágítás időtartama. Pénteken a Föld forgástengelye éppen merőleges lesz a Nap irányára, így egyik félteke sem dől jobban a csillagunk felé, mint a másik.

Innentől kezdve az északi féltekén a nappalok folyamatosan hosszabbodnak a júniusi nyári napfordulóig, ami alapvető változásokat indít el az élővilág ritmusában és a fotoszintézis folyamataiban is.

Az év során kétszer fordul elő olyan helyzet, amikor a Nap az égi egyenlítőn halad át: egyszer tavasszal, egyszer pedig ősszel. Érdekesség, hogy miközben nálunk a tavasz veszi kezdetét, a déli féltekén ugyanebben az időpontban az őszi napéjegyenlőség köszönt be, felkészítve a természetet a téli pihenőre.

(Fotó: NASA)

Ez is érdekelhet:

Úgy tűnik, nem csak bolygókon lehet élet – alapjaiban dőlhet meg minden, amit a Földön kívüli életről gondoltunk A csillagászok régóta abból indulnak ki, hogy az élet kialakulásához szükséges feltételek elsősorban a csillagok körül keringő bolygókon keresendők. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy a világegyetemben létezhetnek olyan helyek is, ahol csillag nélkül, a csillagközi tér sötétjében is fennmaradhatnak az élethez szükséges körülmények.

Háromezer méteres jéghegyek a világűr peremén: lenyűgöző felvételek a Plútóról A NASA New Horizons űrszondája által készített nagy felbontású felvételek feltárják a Plútó geológiailag aktív arcát, ahol a csontig hatoló hidegben acélkeménységű vízjégből épült, többezer méter magas hegyláncok tornyosulnak a nitrogénjég borította síkságok fölé.

Ezért tart tovább egy nap, mint egy év a Naprendszer legpokolibb bolygóján A Vénusz statikus és ellenséges környezetében az idő számításának földi logikája teljesen értelmét veszti.