A fejlesztők távirányítású repülőgépre tették a szükséges eszközöket, antennákat, az elkészült repülő bázisállomást pedig beintegrálták a szolgáltató meglévő kereskedelmi hálózatába. A technológia segítségével a várakozások szerint egyszerűen és költséghatékonyan lefedhetők majd 5G-s mobilhálózattal olyan területek, melyek ellátását földi rádiós hálózattal megoldani sokkal bonyolultabb, vagy adott esetben nagyon költséges lenne - írja az Unmanned Airspace. A teszt során az antennákat és berendezéseket hordozó távirányítású repülőgép a sztratoszféra alsó határáig, tizennégy kilométeres magasságba repült, ahonnan a megfelelően paraméterezett antennarendszer szinte teljesen zökkenőmentesen besugározhat mintegy száz kilométer átmérőjű területet. A próbarepülések során a Deutsche Telekom szakemberei

sikeresen kezdeményeztek hanghívást, videohívást, illetve létesítettek 4G-s adatkapcsolatot a sztratoszférában repülő állomáson keresztül egy hagyományos okostelefonnal.

Az adatkapcsolat sebességének mérésénél a leggyorsabb adatátviteli sebesség letöltése 70 Mbps, feltöltése 20 Mbps volt. Itt megjegyezték, hogy kizárólag az ő kliensük csatlakozott az állomáshoz. A szakemberek a kétezer-egyszáz MHz-es frekvenciasáv egy tíz MHz-es blokkját használták a kísérlethez . A Deutsche Telekom szerint a tesztek során kiderült, hogy a technológia élesítése során a felhasználók semmit nem észlelnek majd abból, hogy a készülékük éppen nem egy földfelszíni, hanem repülő állomáshoz csatlakozik. A rendszer elterjedéséhez azonban több technológiai és jogi akadályt is le kell küzdeniük: mindenekelőtt gondoskodniuk kell arról, hogy a sztratoszférában az állomások egyszerre ne csupán néhány óráig repülhessenek, illetve üzemeltetésük is egyszerűbb, gazdaságosabb legyen. A Deutsche Telekom partnere, a Stratospheric Platforms jelenleg is dolgozik egy repülőgépen,

amely akár hetekig is képes ekkora magasságban üzemelni.

A jelenleg tervezési fázisnál tartó repülőgép szárnyfesztávolsága hatvan méter lesz, tömege pedig mindössze három és fél tonna. A tervek szerint a repülőszerkezet egy hidrogéncellás üzemanyagrendszerrel ellátott hajtóművet is kap, ami a hosszú repülési idő mellett biztosítja a kibocsátásmentes, környezetkímélő üzemet. A felső légköri bázisállomások alapját jelentő repülőgéppel folytatott első tesztrepülések 2022-ben kezdődhetnek, és ha minden a terveknek megfelelően alakul, 2024-ben felszállhatnak az első olyan repülő bázisállomások Németországban, melyek szervesen integrálódnak a kereskedelmi mobilhálózatokba.

A Deutsche Telekom kísérlete ugyanakkor nem az első kezdeményezés, mely felső légköri antennarendszerekkel oldaná meg a nagy lefedettségű adatátvitelt  földfelszínről nem ellátható pontok esetén: hasonló célt szolgál a Google hőlégballonos Loon projektje, illetve a Facebook is belekezdett egy hasonló küldetésbe, melynek során alacsonyan repülő drónokra szerelt antennákkal kísérletezett az adatátvitellel. A Deutsche Telekom tesztje mégis az első volt a tekintetben, hogy olyan kereskedelmi mobilhálózatba kapcsolta a repülő állomást, melyhez a földfelszínről kereskedelmi forgalomban is kapható, hagyományos mobilkészülékkel lehetett csatlakozni.

(Fotó: Pixabay, Deutsche Telekom)