A Samsung megrendelésére az Impetus Research által ezer ember megkérdezésével készített reprezentatív kutatás eredményeiből világosan kirajzolódik, hogy a pandémia valamint az egyre mélyülő gazdasági válság jelentős hatással volt a felhasználói szokásokra: a megkérdezettek 46%-a számolt be arról, hogy a korábbinál ritkábban jár moziba, és majdnem ugyanennyien (43%) voltak, akik azt mondták, hogy kevesebb koncertre látogatnak ki, mint korábban.

A mozi népszerűségét tekintve ezek a számok egybevágnak a globális trendekkel, hiszen bár a lezárások után a mozik forgalmában erős visszapattanás volt megfigyelhető, ám az idei évben még ezzel együtt is alig kétharmad annyi jegyet értékesítettek világszerte, mint a pandémia előtti időszakban. A kulturális élet egyéb területein valamivel ellentmondásosabb a helyzet, hiszen míg a világ egyik legnagyobb koncertszervezője, a Live Nation augusztusban arról számolt be, hogy 2022-ben már több jegyet adtak el, mint az egész 2019-es évben, a The New York Times cikkéből kiderül, hogy a színházak, komolyzenei koncertek a mozikhoz hasonló problémákkal küszködnek, vagyis a látogatottságuk egyelőre jelentősen elmarad a néhány évvel ezelőttitől.

Évek kellettek volna hozzá, most néhány hónap alatt beköszöntött a digitális világ Sokkal többet vagyunk otthon, jobban figyelünk az egészségünkre és kevesebbet érintkezünk más emberekkel - a március óta tomboló Covid19-járvány számos változást hozott magával, ami a legerőteljesebben abban nyilvánult meg, hogy soha nem látott mértékben pörgött fel a digitalizáció.

Bár a mozik forgalma visszaesett, a felmérés szerint a mozgóképes tartalomfogyasztás ezzel együtt is egyre fontosabb szerepet tölt be a kikapcsolódásban: a megkérdezettek 95%-a nyilatkozott úgy, hogy van otthon tévéje, ezeknek pedig mostanra mintegy kétharmada okostelevízió, amely többek között internetezésre és a streamingszolgáltatások elérésére is alkalmas. A magyarok többsége ennek megfelelően elég sokat tévézik, a válaszadók 64%-a nyilatkozott úgy, hogy napi rendszerességgel ül le a képernyő elé.

A felhasználói szokásokban bekövetkezett változások feltehetően több okra vezethetők vissza, a mozik forgalmának csökkenésében a megbetegedéstől való félelem mellett szerepet játszhatnak olyan tényezők is, hogy ma már egyre több film érhető el rögtön a megjelenésekor a streamingplatformokon, miközben az emberek a járvány alatt hozzá is szoktak, hogy otthon töltik a szabadidejüket. A tévézés népszerűségének növekedése is részben erre vezethető vissza, hiszen a hibrid munkarend elterjedésével a korábbinál több időt töltünk otthon.

A kutatás érdekes eredménye, hogy bár a metaverzummal kapcsolatban egyelőre sok a kérdőjel, hiszen a jelenségnek ma még a pontos definiálása is gondokat okoz, a magyarok meglehetősen optimistán tekintenek arra, hogy milyen szerepet fog betölteni a jövőben az életünkben a virtuális világ. A válaszadók szerint 5-10 éves távlatban a tévék, az okostelefonok, az okosórák és a streaming is egyre meghatározóbbá fog válni a mindennapjainkban, emellett pedig csaknem a megkérdezettek fele vélekedett úgy, hogy a jövőben egyre több időt fogunk a metaverzumban tölteni. Ehhez hasonló eredményre jutott az a McKinsey tanácsadó cég által júniusban közzétett kutatás is, amely szerint az emberek többsége hajlik arra, hogy bizonyos tevékenységeket inkább az online térben végezzen, ide sorolhatók például a meetingek, a vásárlás és az ismerkedés is. A McKinsey egyébként úgy véli, hogy a metaverzum 2030-ra ötbillió dolláros iparággá válhat, amivel a metaverzum az okostelefon-piacnál is lényegesen nagyobbra nőne, bár az nem világos, hogy ebbe az olyan, már ma is elterjedt megoldásokat is beleszámolták-e, mint mondjuk az online piacterek és a videochat-alkalmazások.

(Borítókép: Damir Khabirov/Getty Images)

Elmentünk egy VR-fesztiválra, és nem bántuk meg Nem kis fába vágták a fejszéjüket a Burning Man szervezői, amikor úgy döntöttek, hogy a koronavírus-járvány miatt elmaradt fesztivált a virtuális valóságban fogják megrendezni.