Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója már április végén úgy fogalmazott, hogy "két hónap alatt két évnyi digitális átalakulás ment végbe", ez a folyamat pedig azóta is tartja magát. Az Amszterdam helyett idén online megtartott CES Unveiled konferencián Steve Koenig és Lesley Rohrbaugh, a Consumer Technology Association (CTA) két vezető piackutatója elemezte, hogy milyen trendeket tapasztalhattunk az elmúlt bő fél évben.

Nadellának legalább részben biztosan igaza volt, hiszen a McKinsey globális tanácsadócég áprilisi jelentése szerint a korlátozó intézkedések bevezetése néhány területen korábban elképzelhetetlen változásokat idézett elő:

• Bizonyos piacokon az e-kereskedelem nyolc hét alatt akkorát növekedett, amihez normális esetben tíz évre lett volna szükség
• Az online orvosi konzultációk száma 15 nap alatt a tízszeresére nőtt
• A Disney+-nak mindössze öt hónapba telt összeszednie 50 millió felhasználót, miközben a Netflixnek még hét év kellett ugyanehhez
• Két hét leforgása alatt 250 millió diák kezdett el online órákra járni

Koenig szerint az innováció szempontjából a járvány négy területen éreztette különösen a hatását. Ezek a digitális transzformáció, a robotika és a drónok használata, a digitális egészségügy és az okosvárosok. Megfigyelhető, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás szerepe jelentősen felértékelődött, erőre kaptak a robotizált automatizálási megoldások, a vállalatok többet költenek a természetes nyelvfeldolgozási modellek (NLP) fejlesztésére és a felhőszolgáltatásokra is.

Digitális átállás

A digitális transzformáción belül a mesterséges intelligencia mellett fontos trend az érintésmentes technológiák és az önkiszolgáló kasszák fellendülése. A Mastercard által végzett globális felmérés alapján az érintésmentes fizetés 40%-kal növekedett a járvány előtti időszakhoz képest, és valószínűleg az sem véletlen, hogy több vállalat, így az Amazon és a Boxy is a közelmúltban jelentette be az új fejlesztéseit, amellyel még biztonságosabbá válik a vásárlás.

A Flexara nevű cég kutatása szerint a vállalatvezetők is reagáltak a kialakult helyzetre: a globális nagyvállalatok körében végzett felmérésből az derült ki, hogy 59%-uk arra számít, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben kell felhőszolgáltatásokat használniuk, és 61% tervezi, hogy felhőszolgáltatásokra váltanak. Az ezzel kapcsolatos problémák között a legtöbben (83%) a biztonsági kérdéseket említették, amit az átállás költségei követnek.

E-kereskedelem

Ennél is jelentősebb fejlődésen ment keresztül az e-kereskedelem, amiről nyugodtan mondhatjuk, hogy a járvány egyik legnagyobb nyertese volt.

Az Amazon már tavasszal is rekordbevételről számolt be a negyedéves jelentésében, a CTA szakértői szerint pedig a most kialakult, új reflexek várhatóan a Covid19 elmúltával is megmaradnak. Ezt támasztja alá a vállalat által idézett kutatás is, amit még áprilisban végeztek el Franciaországban. Ebben a válaszadók többsége úgy nyilatkozott, hogy az online vásárlás a járvány lecsengése után is ugyanolyan népszerű marad majd, és csak alig többen szavaztak arra, hogy a Covid19 elmúltával az online vásárlás némileg visszaszorul, mint arra, hogy még meghatározóbb lesz az életünkben. Ugyanezen felmérés szerint amúgy a járvány nagy győztese a belföldi utazás lehet, a válaszadók jelentős része viszont úgy vélte, hogy plázákba, mozikba, koncertekre kevesebbet fogunk járni, mint korábban, és a nemzetközi utazások száma is visszaesik.

Távmunka

Egészen megdöbbentő változás ment végbe a távmunka tekintetében, amelynek aránya az USA-ban, Nagy Britanniában és Hollandiában a járvány előtti 4-14 százalékról 48-58 százalékra emelkedett,

de még az ilyen szempontból konzervatívabb Franciaországban is megötszöröződött a távmunkában dolgozók száma. Nem csoda, hogy a CTA jóslata szerint az utazásmegosztó szolgáltatások (például a roller- és biciklikölcsönzők) meggyengülve kerülnek majd ki a Covid19-ből, hiszen a turizmus visszaesése és az otthoni munka miatt lényegesen kevesebben közlekednek a városban.

Az emberek ugyanakkor nem csak a munkájukat végzik ma már otthonról, hasonló folyamatok figyelhetők meg a testedzés, az oktatás, sőt, bizonyos esetekben még az igazságszolgáltatás területén is. A CTA adatai alapján az amerikaiak 30-35%-kal költenek többet digitális fitneszszolgáltatásokra, mint a járvány előtt, emellett pedig egyre több edzőterem áll át az online órákra. Az oktatási intézmények egy részében a tanítás e-learning platformokon keresztül történik, és arra is láttunk már példát, hogy tárgyalásokat vagy meghallgatásokat konferenciahívás keretében bonyolítottak le.

Digitális egészségügy

Ugyanígy digitalizálódott az egészségügy is, ahol a távdiagnosztika népszerűsége ugrott meg nagyságrendekkel a járvány kitörése óta. Rohrbaugh példaként Franciaországot hozta fel, ahol a Medaviz nevű konzultációs platformon 150%-kal nőtt meg a regisztrált orvosok száma, az orvosok és betegek közötti konzultációk pedig a duplájukra emelkedtek. Hasonló emelkedésről számoltak be az ugyanezen a területen érdekelt Doctolib és MesDoctoeurs platformok is.

Robotika

A robotika területén igen sokrétű fejlődés figyelhető meg, a helyiségek fertőtlenítésétől kezdve a csomagszállításon és a kapcsolattartáson keresztül a biztonsági intézkedésekig számtalan területen vetettek be robotokat a járvány terjedésének megfékezése és a negatív hatásainak csökkentése érdekében. Ezeknek egy részéről korábban mi is beszámoltunk: több kórházban fertőtlenítő robotok járják a kórtermeket, Szingapúrban robotkutyák figyelmeztetnek a védőtávolság betartására, de emellett is számtalan példát találunk még a robotok használatára a diploma átvételétől kezdve a betegellátásig.

A CTA szerint az egyik nagyon jelentős változás, hogy az emberek sokkal elfogadóbbak lettek a robotokkal szemben.

Egy felmérésben a válaszadók 25%-a nyilatkozott úgy, hogy jobban elfogadja az áruszállításhoz használt drónokat, önjáró robotokat és robotautókat, mint korábban, ezzel szemben pedig csupán a válaszadók 14%-a nyilatkozott úgy, hogy kevésbé fogadja el ezeket a technológiákat.

Okosvárosok

A közterületeken is számos változás figyelhető meg, jó példa erre az infravörös hőkamerák bevetése, amit számtalan helyen használtak arra, hogy kiszűrjék a lázas betegeket a tömegből. Több városban okoskioszkok segítik az információ áramlását, amelyek tájékoztatást adnak a járványhelyzetről vagy elnavigálják az embert a legközelebbi egészségügyi központig.

A járványt több helyen a kontaktkövető alkalmazásoknak köszönhetően is sikerült kordában tartani, Rohrbaugh Franciaországot emeli ki, mint pozitív példát, de mára már szinte minden országban - így Magyarországon is - bemutattak ilyen alkalmazást, több-kevesebb sikerrel.

Az épületekben felértékelődött az érintésmentes, hangirányítással vagy mozgásérzékeléssel működő technológiák szerepe, és ahogy fentebb már említettük, egyre nagyobb számban terjednek el az UV-fénnyel fertőtlenítő lámpák, robotok, amik segítenek tisztán tartani a helyiségeket. De ugyanígy a fertőzés esélyét csökkentik az olyan szenzorok is, amik érzékelik, hogy hányan vannak az iroda közös tereiben, így a munkavállalók hatékonyabban tudják betartani a távolságtartásra vonatkozó előírásokat, hiszen még az íróasztaluknál ülve meg tudják nézni, hogy mennyire zsúfolt a konyha. Több irodaházban emellett a konferenciatermeket olyan eszközökkel is felszerelték, amelyek segítik a távmunkát, például AR- és VR-szemüvegekkel vagy telepresence robotokkal.

Fogyasztói szokások változása

A járvány jelentősen megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, ami elsősorban az online tartalomfogyasztás, kapcsolattartás és vásárlás előretörésén volt nagyon érezhető. Ezek a trendek a CTA szakértői szerint hosszútávon is velünk maradnak, erre utal a tartalomfogyasztás területén az egyes szolgáltatások népszerűségének a változása is: a felmérések szerint az amerikaiknak csaknem a negyede, 24%-a fizetett elő legalább egy streamingszolgáltatásra a járvány kitörése óta, és 65%-uk nyilatkozott úgy, hogy gyakrabban néz online videókat. A statisztikai adatokból az látható, hogy

a fizetős és az ingyenes streamingszolgáltatások népszerűsége jelentősen növekedett a 2018-as adatokhoz képest, míg a hagyományos, kábeles és műholdas tévé egyre esik vissza.

Ezek a folyamatok nyilván a járvány előtt is megfigyelhetőek voltak, de a COVID-19 jelentősen felgyorsította őket.

Mi a helyzet Kelet-Közép-Európában?

A CTA szakértői által elmondottak jelentős átfedést mutatnak a McKinsey globális tanácsadócég frissen kiadott elemzésével, akik szerint

Kelet-Közép-Európában a digitális gazdaság csaknem kétszer olyan gyorsan nőtt a járvány első öt hónapjában, mint az azt megelőző két évben.

Az adatok szerint a járvány hatására 12 millió új online felhasználó jelent meg a régióban, a legnagyobb növekedést pedig a 65 év feletti korcsoportban tapasztalták. Jurica Novak, a vállalat közép-európai ügyvezető partnere ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a világjárvány fordulópontot jelentett a digitális transzformációban, és még inkább kihangsúlyozta annak fontosságát. Az elemzés szerint bár a régió digitális gazdasága évente csaknem 8%-kal nőtt, ennek ellenére Kelet-Közép-Európa lemaradása még nagyobb lett az éllovasokkal szemben, amiből Novak szerint az következik, hogy a régió még bőven rendelkezik növekedési potenciállal.

A McKinsey kutatása abban is alátámasztja a CTA szakértőit, hogy az általuk végzett felmérésben a megkérdezettek mintegy 70%-a nyilatkozta, hogy a járvány után is használni fogja az új digitális szolgáltatásokat. A cég a régió erősségei között többségében ugyanazokat a tényezőket emeli ki, amiket a BrainBar konferencia szakértői is hangsúlyoztak, például a jó digitális infrastruktúrát, az oktatási rendszert és az egyre több, kiemelkedő eredményeket elérő startupot.

Bacsó Gergely, a McKinsey digitális szakértő partnere szerint az ügyfelekkel való digitális kommunikáció élvonalában a bankok és a telekommunikációs cégek vannak, ők ugyanis már évekkel ezelőtt elkötelezték magukat a digitális transzformáció mellett. "Ez figyelmeztetés lehet más szektorok, így például az állami szektor, a kiskereskedelem, valamint a biztosítási szektor számára, hogy ideje felgyorsítaniuk a saját digitális átalakulásukat" - tette hozzá a szakértő.

(Borítókép: a Max Planck School of Photonics digitális oktatás laboratóriumában azt kutatják, hogyan használhatók a kevert valóság szemüvegek az oktatában, Fotó: Picture Alliance/Getty Images)