Az Egyesült Államok légiereje elutasította a Varda Space Industries legutóbbi kérését, hogy a kapszulájuk egy utahi gyakorlóterületen landolhasson, ezzel szépen gáncsot is vetettek a startup azon tervei elé, hogy bemutathassák a világnak az első űrgyár termékeit. A társaság kereskedelmi űrengedélyre vonatkozó kérelmét egyébként az Egyesült Államok Szövetségi Légiközlekedési Hivatala (FAA) is elutasította – közölte a szervezet szóvivője.

A Varda eredetileg azt tervezte, hogy július közepén visszahozza a ritonavir kristályokat tartalmazó kapszulát, amely egy HIV kezelésére használt gyógyszer. A késés bejelentése után a cég szeptember 5-ére és 7-ére tervezte a landolást.

A Varda Space Industries, az űrben történő gyártásra szakosodott startup, az Egyesült Államok légiereje és a Szövetségi Légiközlekedési Hatóság (FAA) legutóbbi elutasítása miatt egyelőre nem lesz képes bemutatni a sok szempontból forradalminak tekinthető űrgyárának a működőképességét – számol be róla a Tech Crunch. Hogy miért lehet szükség egy űrgyárra, és mik a Varda hosszútávú tervei, arról korábban mi is írtunk:

Pályára állt az első gyár a világűrben Egyáltalán miért van ilyesmire szükség? Mert sok gyógyszert csak mikrogravitációs környezetben lehet előállítani. A Varda gyára azonban ennél is többet tud.

Mint tehát azt a fentebbi cikkünkben leírtuk, egy űrgyár példátlan előnye, hogy a segítségével befolyásolható egy olyan állandó, ami nagyjából változatlan a földi laborokban: ez pedig a gravitáció.

Egy ilyen mikrogravitációs környezetben például nincs konvekciós áramlás – tehát a hőmérséklet és sűrűség különbség miatt kialakuló áramlás. Ennek lényege, hogy az áramlat a hőforrásnál felemelkedik, majd lehűlve visszatér a hőforrás felé – a legismertebb felhasználási módja pedig a gravitációs fűtés, amely szivattyú használata nélkül teszi lehetővé a fűtőközeg (általában víz) keringtetését a rendszerben.

Mindennek eredménye a cég szerint, hogy befolyásolható részecskeméret eloszlása, rendezetebb a kristályszerkezet, sőt eddig példátlan, új formám is előállíthatóak. Mindennek praktikus előnye a gyógyszeriparban például a szervezet számára könnyebben és gyorsabban hasznosuló gyógyszerek. Egyébként ez olyan kiemelt területe a kutatás és fejlesztésnek, hogy a hasonló elvek miatt életre hívott, proteinkristályok növesztésével kapcsolatos kísérletek teszik ki a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén zajló kísérletek zömét is.

A mikrogravitációs környezet azonban nem csak a kutatásnak kedvez, de a gyártásnak is: ilyen környezetben ugyanis más módon elképzelhetetlen precizitás mellett lehet előállítani a gyógyszerek kristályosított formáját – fontos tudni azonban, hogy ebben az esetben nem a kész gyógyszerről van szó, tehát mondjuk egy tablettáról, hanem annak a lényegéről: a tablettában található hatóanyagról.

Mindez nagyon jól hangzik így leírva, de most a hatóságok szórtak némi homokot tehát a gépezetbe, mivel az USA légiereje megtagadta a cég kérését, hogy kapszulájával egy Utah-i gyakorlóterületen landoljon. Mindez annyiban is érdekes, hogy a visszatérő kapszula egyben “hiperszonikus tesztjárműként” is szolgált volna épp a kérelmet elutasító Légierő számára.

Az FAA a szabályozási követelmények be nem tartására hivatkozva pedig elutasította a Varda kereskedelmi űrengedélyre vonatkozó kérelmét is. A Varda azonban fenntartja, hogy űrszondája jó állapotban van, és akár egy évig is pályán maradhat. Mint a vállalat elmondta az X-en közzétett közleményében, a szabályozókkal együtt dolgoznak a helyreállítási lehetőségek feltárásán, és hivatalosan kérték az FAA-t, hogy vizsgálja felül a döntését.

As a quick update, we're pleased to report that our spacecraft is healthy across all systems⁰⁰It was originally designed for a full year on orbit if needed⁰⁰We look forward to continuing to collaborate w/ our gov partners to bring our capsule back to Earth as soon as possible

— Varda Space Industries (@VardaSpace) September 15, 2023

A leszállási kérelemre visszatérve – ezt az amerikai légierő biztonsági, kockázati és becsapódási elemzésre hivatkozva utasította el, és az ügynökségek együtt dolgoznak a Vardával az alternatív tervek feltárásán. A Varda környezeti vizsgálati tervezete több lehetséges leszállóhelyet is azonosított, ezek közül a Utah Test and Training Range (UTTR) volt tehát az elsődleges. Az UTTR területét egyébként már korábban is használták hasonló, kapszula-visszaszerzési küldetésekhez, köztük a NASA Genesis és Stardust küldetései is ide tértek vissza.

A mostani helyzet tehát nem éppen rózsás a Varda tervei szempontjából, különösen azért, mert a vállalat 2026-tól már havi visszatérési küldetéseket célozna meg, ami egy teljesen új koncepció ezen a területen. A hosszadalmas engedélyezési folyamat célja azonban épp a megfelelő precedensek megteremtése a jövőbeni kereskedelmi visszatérési tevékenységekhez – a légierő és más kormányzati szervek hangsúlyozzák az ilyen küldetések biztonságának és fenntarthatóságának biztosításának a fontosságát.

A Varda a Rocket Lab Photon űrszondáját használja küldetéseihez, beleértve a jelenlegi és legalább három további tervezett küldetést. A Rocket Lab Photon űrszondája energiát, adatokat és helyzetszabályozást biztosít a Varda gyártási kapszulája számára. Visszatérve a Rocket Lab űrszondája elég a Föld légkörében, míg a Varda kapszula ejtőernyőket használ majd a Földre való irányított leszálláshoz.

(Kép: Varda Space Industries)