A gyors rádiókitörések (FRB) napjaink egyik legerősebb és legtitokzatosabb csillagászati jelenségei. Ezek a gyorsan lezajló események olyan kitörésekből állnak, amelyek több energiát bocsátanak ki egy ezredmásodperc alatt, mint a Napunk három teljes nap alatt. Bizonyos ritka esetekben az FRB-k ismétlődnek is – ez utóbbiakról nemrég írtunk annak kapcsán, hogy 25 új ilyen ismétlődő jelet fedeztek fel:

Egyre több titokzatos, ismétlődő rádiójel érkezik a Földre – huszonöt újabbat találtak Az FRB-k, a gyors rádiókitörések alapvetően olyan jelenségek, amelyek eredetére jelenleg nincs elfogadott magyarázat. Ezen jelek közül is kiemelkednek azok, amelyek szabályos időközönként ismétlődnek – most, hogy elkezdtünk ezekre jobban figyelni, 25 újabb ilyet azonosítottunk.

Az FRB-k esetén nincs egyetlen, kizárólagos magyarázat a forrásra – akadnak olyan jelek, melyek esetén a forrásra találtak már erős jelöltet, mások ennél titokzatosabbak, és továbbra is megfejtésre várnak. A jelen cikk tárgyát képező FRB (FRB 20190520B) több szempontból is érdekes: egyrészt ez is az ismétlődő gyors rádiókitörések alacsony számú táborát gyarapítja, másrészt, mint a 2019-ben felfedezett FRB alaposabb vizsgálatából kiderült, a megfigyelt 138 ismétlődő jel közül 13 polarizált volt – vagyis a keletkezett fény egy meghatározott irányba oszcillált. Mint arról az IFLScience beszámol, a csillagászok 17 hónapig követték a forrást két obszervatórium segítségével: a nyugat-virginiai Green Bank teleszkóp és az ausztrál Parkes teleszkóp segítségével.

Az említett polarizációra visszatérve: ezt mágneses terek tanulmányozására lehet használni. A kutatók most tehát első ízben fedezték fel, hogy az FRB-forrás körüli mágneses tér rövid időn belül kétszer is irányt változtatott, és azt is megállapították, hogy ennek a forrásnak a környezete sűrű plazma: erősen mágnesezett és erősen turbulens. Magyarán ez az FRB egy kísérő csillag körül kering, amelyből sok csillagszél szabadul fel. Mint azt a tanulmány egyik szerzője, Miroslav Filipovic professzor, a Western Sydney Egyetemről, elmondta:

“A mágneses tér irányának változása erősen korlátozza ezen FRB eredetét. Ehhez az szükséges, hogy az FRB forrása egy nagyméretű mágneses térhez képest mozogjon.”

A forrás kapcsán így már akadnak találgatások is. A kutatók szerint az egyik lehetőség, hogy az FRB forrása egy bináris rendszer egy olyan csillaggal, amely erős csillagszelet bocsát ki és erős mágneses mezővel rendelkezik. Ahogy az FRB forrása ezen csillag körül kering, be- és kimozdul a szélből, ami megmagyarázhatja a megfigyelt tulajdonságokat. Egyébként más ismétlődő FRB-forrásokról is úgy tartják, hogy kísérő csillagok körül keringenek. A feltételezések szerint ebben az esetben erősen mágneses neutroncsillagokról lehet szó, mint forrásról, és ennek a keringési mozgása vezet az FRB-k időszakos megjelenéséhez. Természetesen mivel az FRB-ket a relatív közelmúltban észlelték egyáltalán először, így ez nem kizárólagos magyarázat, pláne nem az összes ilyen jelre, és még rengeteg nyitott kérdés akad.

(Kép: művészi ábrázolás egy neutroncsillagról, amint fényt bocsát ki, Flickr/Daniel Molybdenum)