Az elmúlt években számtalan fontos újítást láthattunk a televíziók kijelzőtechnológiájában, de talán egyik megoldás sem terjedt el olyan széles körben, mint az úgynevezett kvantumpontok, amelyek mind az OLED, mind pedig a folyadékkristályos panelek esetében számos előnnyel bírnak: a fény különböző hullámhosszait elnyelő majd más hullámhosszú fényt kibocsátó mikroszkopikus pöttyök nagyobb színhűséget és magasabb fényerőt biztosítanak a tévéknek, miközben rendkívül energiatakarékosak is, így nem csoda, hogy ma már nem nagyon van olyan tévégyártó, aki nem aknázza ki a technológiában rejlő lehetőségeket.

A kvantumpöttyök előnye abban áll, hogy jelentősen leegyszerűsíti a színek létrehozását, egy hagyományos OLED tévé esetében például a diódáknak elég a kék fényt kibocsátaniuk, amelyből kvantumpontok segítségével hozzák létre a piros valamint a zöld színeket. Ezt a technológiát fotolumineszcens kvantumpöttyöknek nevezik, azonban ahogy arról a Cnet nemrég beszámolt, a kvantumpontoknak van egy másik változata is: az elektrolumineszcens kvantumpöttyök esetében már egyáltalán nincs szükség sem OLED sem pedig LCD kijelzőkre, hiszen a pixeleket maguk az elektromossággal aktivált kvantumpontok alkotják.

A január elején Las Vegasban megrendezett CES szórakoztatóelektronikai kiállításon a lap szerzője egy exkluzív bemutatón is részt vehetett, amelynek keretében a kvantumpontos technológia úttörőjének számító Nanosys mutatta be a forradalminak kikiáltott technológia előnyeit. Elmondásuk szerint a NanoLED-re keresztelt technológia egyik nagy előnye, hogy a panel rendkívül kevés rétegből épül fel, ami elméletben alacsonyabb gyártási költséget eredményez, miközben a képminőség felveszi a versenyt a legfejlettebb QD-OLED technológiával is. A Nanosys az újságíróknak egy hat colos képátlójú prototípust is megmutatott, de azt ők is elismerték, hogy még hosszú évekbe telhet, mire a technológia készen áll a tömeggyártásra.

A NanoLED kijelzők nem csak tévéknél, hanem bármilyen eszköznél, így telefonoknál, okosóráknál, okosszemüvegeknél is használhatóak lesznek, a Cnet beszámolója szerint pedig nem kizárt, hogy nem csak a kijelzőtechnológiában hoznak majd áttörést, de abban is, ahogy a kijelzőket használjuk. Mivel a kvantumpontok gyakorlatilag bármilyen felületre rányomtathatóak, a fényáteresztő-képességük pedig 95%-os, így tulajdonképpen minden felület kijelzővé alakítható a segítségükkel, legyen szó akár az autó szélvédőjéről vagy egy busz ablakáról. A NanoLED az okosszemüvegeknek is komoly lökést adhat, hiszen a jelenlegi megoldásoknál sokkal jobb képminőséget biztosíthat, miközben a kevesebb elektronika miatt az ilyen technológiát alkalmazó eszközök sokkal inkább hasonlíthatnak egy hagyományos szemüvegre.

Korábbi hírek szerint a Nanosys azzal számol, hogy az első NanoLED tévék 2025-ben kerülhetnek piacra, mindeközben pedig a cég már aktívan dolgozik azon is, hogy a NanoLED-hez hasonló előnyöket ígérő microLED-es technológiát is kompatibilissé tegyék a kvantumpontos megoldással, ami szerintük jelentősen lecsökkenthetné a jelenleg még rendkívül drága kijelzőtechnológia árát.

(Borítókép: Qi Yang/Getty Images)

Lassacskán beérik a Samsung forradalmi tévétechnológiája A koreai gyártó 2023-ban kettő, az eddigieknél kisebb MicroLED-es tévét is piacra dob, igaz, az áruk miatt az ilyen kijelzővel ellátott készülékek a hétköznapi felhasználók számára várhatóan még hosszú évekig nem lesznek valódi alternatívái az OLED-nek és az LCD-nek.