A Colorado Egyetem laboratóriumában speciális berendezést készítettek a Paul M. Rady Műszaki Mérnöki Kar munkatársai: a 900 kilogrammos, vastag acélfalakkal ellátott eszköz belsejében a hőmérséklet akár 720 Celsius-fokos fölé is emelkedhet és a nyomás elérheti a 100 atmoszférát, vagyis 100 000 hPa-t is. A berendezésben uralkodó extrém körülmények megalkotásának célja, hogy a kutatók imitálják itt, a Földön a távoli exobolygók légkörét, amelyet egyébként sokkal nehézkesebben tudnának tanulmányozni a teleszkópos megfigyeléseken keresztül.
A laboratóriumban azt figyelik, hogy a tárolóban lévő gázok milyen módon nyelik el, térítik el vagy lépnek interakcióba a rajtuk keresztül engedett fénnyel, amelyet egy lézersugár közvetít. A fotonok útját minden gáz eltérő módon változtatja meg, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy precízebb adatokat kapjanak a kutatók arról, hogy pontosan milyen jeleket kell keresniük, mikor az exobolygókat monitorozó űrtávcsövek adatait elemzik. A Naprendszeren kívüli, extraszoláris bolygók vizsgálatának célja ugyanis elsősorban az, hogy az élet megjelenéséhez potenciálisan szükséges feltételek nyomait kutassák a csillagászok, ehhez pedig elsősorban olyan összetevőkre összpontosítanak, amelyek a Földön is az élőlények jelenlétét indikálják.
"Ha ránézünk a Föld légkörére, tudjuk, hogy itt élet található, mivel látjuk a metánt, a szén-dioxidot, különböző jeleket, amelyek azt mutatják hogy valami él itt"
- mondta Greg Rieker, a Colorado Egyetem professzora - "Ugyanígy megnézhetjük az exobolygók kémiai jelzéseit is. Ha megtaláljuk a gázok megfelelő kombinációját, az annak a jele lehet, hogy valami életben van ott."
Az exobolygók kutatása manapság egyre nagyobb szerepet kap az űrkutatási programok között, amelynek egyik oka az a számtalan új felfedezés lehet, amelyek során eddig nem látott extraszoláris bolygók kerültek fel az egyre bővülő listára: a NASA adatai szerint eddig több mint 4000 exobolygó felfedezését erősítették meg és további sokezer jelöltet tartanak számon, amelyek szintén az exobolygó státuszra pályázhatnak. Azok a messzi csillagok körül keringő bolygók, amelyek bekerülnek a katalógusba, lehetnek a földitől teljesen eltérő struktúrájú égitestek, de bizonyos esetekben akár hasonlóságot is mutathatnak a Földdel, azonban ezek a kisebb méretű kőzetbolygók a teleszkópokkal is nehezebben megfigyelhető célpontokat jelentenek. Az exobolygó kutatásokat, például a James Webb teleszkóp ilyen irányú munkáját is segítheti a Colorado Egyetem berendezése, amely a létrehozott mikrokozmosz segítségével mintegy lehozza a Földre azokat az idegen világokat, amelyek után folyik a vadászat a kutatások során.
"A James Webb teleszkóp és a többiek, mint a Hubble is, az emberek számára látható végső határokat figyelik."
- mondta Ryan Cole kutató - "Greg és én megpróbáljuk az általuk látottakat kicsit élesebbé tenni. A laboratóriumi méréseink segíthetnek értelmezni a teleszkópok megfigyeléseit a távoli bolygók légköréről."
A 2016-ban induló kísérletek során nem a mostani az első próba, amellyel a megfelelő körülményeket igyekeznek megalkotni, előtte már legalább öt különböző mértékű nyomás-, és hőmérsékletbeli variációt hoztak létre, mielőtt a legideálisabbra sikerült rátalálni. A berendezésben zajló folyamatokról készített képet a Jet Propulsion Laboratory segítségével elemzik, ezután kapják meg az adatokat, amellyel le tudják írni, hogy a fény hogyan lép interakcióba a gázokkal a légkörben.
Noha a kísérlet eredetileg nem a távoli égitestek szimulációjának céljával indult, a berendezéssel először a rakéta és repülőgép hajtóművek működésének részleteit kutatták, és jelenleg is használják más célokra, például a belsőégésű motorok vizsgálatára is, de a jövőben hasznos kiegészítőjét jelentheti a hatalmas teleszkópoknak, amelyek a világűrt kémlelik a Földhöz hasonló bolygók után kutatva.
(Fotó: Wikimedia Commons/IAU/L. Calçada)