A Final Sparks cég alternatív módszerrel váltaná le a hagyományos, szilícium alapú számítógépeket: emberi agyakkal működő gépekkel kísérleteznek. A módszer nagy előnye, hogy a humán agy gazdaságosságát imitálja, a hátránya viszont, hogy nehéz értelmezni a számításhoz szükséges jeleket.

Az agyak, amelyeket a Final Sparksnál használnak, persze nem teljes méretű emberi szervek, hanem milliméteres nagyságú, apró agyorganoidok, amelyeket a kutatók bőrsejtekből származó őssejtekből készítenek el - az őssejteket neuronokká alakítják, és a muslinca lárvájának agyával megegyező méretű sejtcsomót alkotnak belőle, ami egy nagyon minimalista agynak tekinthető, de rengeteg féle alapvető funkció hiányzik belőle. A kutatók szerint egy ilyen organoid nem képes az érzésekre, nincs fájdalomérzékelése, és nem tulajdonítható neki semmilyen tudatosság sem, tehát a felhasználása a számítógépek meghajtásához nem ütközik komolyabb etikai akadályokba.

A bioszámítógépek esetében az élő, biológiai komponensek használata azzal az előnnyel jár, hogy a számításokat sokkal energiahatékonyabb módon lehet elvégezni, mint a hagyományos architektúrák esetében: a Final Sparks szerint energiaigény szempontjából milliárdszor hatékonyabban lehet számításokat végezni ezekkel a rendszerekkel, mint a jelenlegi számítógépes hardverekkel.

Az emberi agyban körülbelül 86 milliárd idegsejt található, minden bonyolult, komplex feladatot ezekkel végez az agyunk, de mindeközben csak körülbelül 20 Wattot használ el,

így ennek a fajta működésnek a megvalósítása egy számítógépben hatalmas lépést jelenthetne. Ha pedig lehetséges valódi (vagy a valódihoz hasonló) emberi agyakkal hajtani egy gépet, akkor miért kellene beérni utánzással - úgy, mint a neuromorfikus számítás esetében -, egyszerűen össze is lehet kötni a gépet az élő organoidokkal, egy “természetesen energiahatékony” rendszert alkotva.

Az organoidokat már most alkamazza a Final Sparks bizonyos feladatok elvégzésére (az organoidokat ki lehet bérelni tőlük), de a teszteket végző egyik intézmény kutatójának, Benjamin Ward-Cherriernek elmondása szerint nem olyan egyszerű az organoidok jelzéseit dekódolni, és meghatározni, hogy melyik jel felel meg a hagyományos 0-knak és 1-esknek, amelyeket a klasszikus gépek a bitekben használnak.

Az élő szervezet alkalmazásának másik hátulütője a halandósága,

a sejtcsomók ugyanis időnként elpusztulnak, és velük együtt egy folyamatban lévő számítás is elveszhet. A Final Sparks organoidjai átlagosan fél évig maradnak életben.

Check our latest press release!

FinalSpark Launches the First Remote Research Platform Using Human Neurons for Biocomputinghttps://t.co/PZcssyoPHX

— FinalSpark (@finalsparkai) May 15, 2024

A bioszámítógépek forradalma az ilyen akadályok miatt még nem érkezett el, de a cég meggyőződése, hogy a számítógépek jövőjét az élő sejtek jelentik, és a bioszámítógépek a számítástechnika evolúciójának következő lépését képviselik. Addig is azonban van még néhány megválaszolatlan kérdés, amelyre megoldást kell találni: a cég munkatársai például nem jöttek még rá, hogy az érzékszervekkel nem rendelkező agyorganoidok hogyan ismerik fel, mikor a kutatók kinyitják a tárolójuk ajtaját.

(Fotó: Final Sparks)

Neuroplatform - élő számítógép emberi idegsejtekből, aminek működése a készítői előtt is rejtély A Neuroplatform agy-organoidokból készült és kibérelhető.