Az úgynevezett Kétszeresen Címkézett Víz Adatbázis (Doubly Labelled Water Database) a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2018-ban létrehozott, több mint 7600 ember adatait tartalmazó gyűjtemény, amely a vizsgált alanyok anyagcseréjéről és teljes energiafelhasználásáról szóló információkat tartalmazza. A bázist azzal a céllal építették, hogy a költséges kivitelezés miatt ritka és kis számú résztvevő bevonásával készült DLW kísérletek eredményeit egy helyen tárolják és így könnyebben hozzáférhetővé tegyék a kutatók számára, akik az emberi test egyik legfontosabb, de nehezen tanulmányozható aspektusáról, az anyagcsere működéséről igyekeznek többet megtudni.

A duplán címkézett víz a két stabil izotóppal, a deutériummal és az oxigén-18-cal dúsított vizet jelenti, ennek a két hozzávalónak köszönhetően az ilyen vizet fogyasztó vizsgálati alanyok vizeletmintáiban kimutatható az izotópok mennyiségének szintje és ez alapján nyomon követhetőek az anyagcserefolyamatok, pontosabban a kalóriafelhasználás mértéke. A módszer, amit az 1950-es években dolgozott ki Nathan Lifson kutatótársaival, a szervezetben termelődő szén-dioxid szintjét méri, ami az oxigén-18 csökkenésével egyenes arányú, ezt a deutérium szintjével összehasonlítva lehet következtetni a keletkezett CO2 mennyiségére. A szén-dioxid az anyagcserefolyamatok alatt keletkezik a testben, miközben a szervezet a szénmolekulákat tartalmazó elemeket felbontja és hasznosítja. A duplán címkézett vízzel folytatott kísérletek nagy előnye, hogy az átlagban hét-tizennégy napig tartó megfigyelés alatt a résztvevők ugyanúgy folytathatják a hétköznapi tevékenységeiket, mint máskor, csak az időnkénti mintavételre van szükség a mérések elvégzéséhez.

A DLW kísérletek segítségével a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség táplálkozási szakértője, Alexia Alford, a Sencseni Fejlett Műszaki Intézet professzora, John Speakman és munkatársaik a kalóriaégetés hatékonyságát vizsgálták, hogy közelebbi betekintést szerezzenek az aktív tevékenységek, például az edzés szervezetre és energiaegyensúlyra gyakorolt hatásáról.

"Meghatározni az energia kompenzáció és a kövérség közti kapcsolat okozati viszonyát kulcsfontosságú az elhízással kapcsolatos közegészségügyi stratégiák javítása szempontjából."

- fogalmazták meg a kutatás célját a szakemberek.

Megfigyeléseik szerint a testmozgás eredményessége, vagyis az általa elért kalóriaégetés és fogyás mértéke nem csak az aktivitás intenzitásától vagy hosszától függ, fontos tényező az is, hogy a szervezet hogyan kompenzál a felhasznált energiáért más területeken. A felfedezés szerint a test az olyan, energiát igénylő, de nem a sport kategóriájába tartozó alapfolyamatokól, mint amilyen az egyik helyről a másikra való haladás, a test egyenesen tartása, vagy a különböző féle "piszmogás", amit állandó jelleggel végzünk, kalóriát von meg, pontosabban kevesebb energiát szán ezekre a tevékenységekre, amikor sportolunk. Ezzel tartja egyensúlyban az energiaháztartást, ami egyébként előnyös képesség lenne, csakhogy a testmozgás zsírégető/fogyást elősegítő hatékonyságát jelentősen csökkenti. Ha az edzés eredményességét az elégetett kalóriák számában határozzuk meg, akkor rossz hír lehet, hogy a szervezet egy átlagos testtömeg-indexszel rendelkező ember esetében 28%-ban kompenzál a kiesett kalóriákért, ami azt jelenti, hogy a nap során a sportolás közben mért, elégetett kalóriáknak 72%-át használja el összességében.

A mindennapos tevékenységek során történő energiafelhasználást persze nem monitorozzuk állandóan, ezért ezt a kiegyensúlyozási folyamatot nem érzékeljük, de a szervezet a háttérben figyel az energiaháztartás állapotára. Noha a fiatalabbak és idősebbek szervezetének működése között ebben a tekintetben nem találtak eltérést a kutatók, de azt megfigyelték, hogy a több zsírtartalékkal rendelkezők számára még erősebb a kárpótlási eljárás, náluk akár 50%-os is lehet a kalóriaégetési kompenzáció. Ezek a folyamatok egyénenként eltérőek, de az 1754 kísérleti alany adataiból származó elemzések átfogó képet adnak az emberi test általános működéséről.

"Ha növeled az aktivitásodat, a tested kompenzálni fog érte más területeken, és visszafogja a kalóriaégetést a légzés, az emésztés, a piszmogás és a test általános fenntartási és működtetési folyamatai során."

- mondta Alford a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség beszámolójában.

A kutatók azt javasolják, hogy ha be akarjuk tartani az újévi fogadalmainkat és valóban hatásosan szeretnénk sportolni és fogyni, akkor ne csak az elégetett kalóriák számát vegyük figyelembe a teljesítményünk megítélése során, hanem kalkuláljuk bele a test kompenzációját és egyéb faktorokat is.

"Számos egészségügyi előnye van annak, ha aktívabbak vagyunk és edzünk, de nem segít a fogyásban, ha csak a testmozgásra támaszkodunk."

Az még a kutatók számára sem egészen egyértelmű, hogy a több zsírtartalékkal rendelkezők szervezete pontosan miért is próbálja még aktívabban kárpótolni a kiesett kalóriákat, de további vizsgálatok fényt deríthetnek a rejtélyre. "A zsírtömeg és az energiakompenzáció közötti okozati viszony megoldása jelentheti a kulcsot az edzés jobb alkalmazására a növekvő elhízási pandémia elleni harcban." - írják a tanulmány szerzői.

(Fotó: Pixabay, Getty Images/Thomas Barwick)

Ennyi testmozgásra van szükséged ahhoz, hogy megőrizd a mentális egészségedet Sokat hallunk arról, hogy mennyi mozgásra van szükségünk ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket, arról viszont már sokkal ritkábban esik szó, hogy a mentális egészségünk szempontjából mi a minimum. A lusták örülni fognak.