Nekünk csak egy plusz email, a bolygónak viszont egy újabb arcon csapás

2019 / 12 / 18 / Perei Dóra
Nekünk csak egy plusz email, a bolygónak viszont egy újabb arcon csapás
Az elektronikus levelezés mindennapjaink szerves része, hiszen beszélgetéseink zömét ilyen formában bonyolítjuk le. Ebbe pedig a jelentéktelen dolgok is beletartoznak, például, hogy ha csak egy köszönömöt vagy egy okét tartalmaz levelünk.

A brit OVO Energy felmérése szerint ezzel viszont jelentősen növeljük ökológiai lábnyomunkat; a britek például napi hatvannégy millió, valójában hasztalan emailt küldenek naponta, ami évente tizenhat és fél ezer tonna szénkibocsátással jár. Ez annyi, mintha nyolcvanegyezerszer átrepülnék a szigetországból Madridba. Az ember könnyen gondolná, hogy a vállalat csupán így akar figyelmet szerezni magának, ám állításukat Mike Berners-Lee, a Lancaster Egyetem környezetvédelmi professzora is megerősíti.

"Gépelés során a számítógép áramot használ. Sőt akkor is ez történik, miután rákattintunk a küldés gombra, az email pedig elindul az 'éterbe', majd bekerül a felhőbe. Míg az adatmennyiség tárolása szintén további áramfelhasználással jár."

Berners-Lee szerint azonban ilyesmire nem gondolunk, hiszen a laptop nem füstöl gyárkéményekhez hasonlóan, ettől függetlenül az IT-szektor ökológiai lábnyoma évről évre nagyobb. Hozzátette, bár a fenti számadatok durva becslés eredményei, ugyanakkor már azzal is sokat tehetünk a klímaválság ellen, ha megspórolunk egy felesleges levelet.

Nem vesszük komolyan a környezetszennyezés okozta betegségeket

Idén októberben hozta nyilvánosságra jelentését az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), miszerint a légszennyezés nagyjából háromszázhetvennégyezer ember idő előtti halálért felelt 2016-ban; vizsgálataik alapján negyvenegy európai országban négyszázhuszonegyezer körülire tehető a légszennyezés okozta korai elhalálozás. Ahogy fogalmaztak:

"A légszennyezettség jelenleg az első számú környezeti kockázat az emberi egészségre nézve."

A megfigyelőállomásokon mért adatok alapján a tárgyévben a város lakóinak többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék többnyire fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkező mikroszkopikus porszemek. A szakemberek szerint bár a levegő minősége javuló tendenciát mutat a kontinensen, mégsem haladunk megfelelő ütemben. Ezt bizonyítja például, hogy még nem értük el sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az Unió által előírt határértékeket. Míg Bulgáriában, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában még a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámok sem teljesültek.

"A légszennyezettséggel szembeni harc egyben küzdelem a klímaváltozás és a zajártalom ellen, egy egészségesebb élet reményében." - írja az EEA.

Philip J. Landrigan, az Arnhold Global Health Institute dékánja és Richard Fuller, a Blacksmith Institute elnöke a Project Syndicate portálon már tavaly arra figyelmeztettek, hogy egyes országok napjainkban is lekicsinylik a környezetszennyezés kockázati tényezőit, pedig az többek között veszélyezteti az ökoszisztémák stabilitását, aláássa a gazdasági fejlődést, valamint emberek milliárdjainak egészségét károsítja. A szakemberek ezért megalapították a környezetszennyezés és az egészségügy kérdéseivel foglalkozó Lancet Bizottságot, hogy feltérképezzék a szennyezés egészségügyi hatásaira vonatkozó valamennyi adatot, megbecsüljék a szennyezés gazdasági költségeit, feltárják szegénységgel való kapcsolatát, és konkrét javaslatokat tegyenek a megoldásra.

2017-es októberi jelentésük alapján a környezetszennyezés évi kilencmillió ember haláláért, globális szinten az összes haláleset tizenhat százalékáért felel. Ez háromszor magasabb érték, mint amit az AIDS, a tuberkulózis és a malária együttese, illetve tizenötször magasabb az összes háború, terrorizmus és egyéb erőszakos cselekmények halálozási rátájánál. A legsúlyosabban érintett országokban minden negyedik ember emiatt távozik az élők sorából.

A környezetszennyezéssel kapcsolatos betegségek emellett a termelékenység visszaesésére is kihatnak, ami a fejlődő országok GDP-jét évente akár két százalékkal visszavetheti. A szennyezés okozta betegségek a fejlett országok egészségügyi kiadásainak 1,7 százalékát felemésztik, míg az alacsony és közepes jövedelmű országoknál az érték nagyjából hét százalék körüli. A közgazdászok továbbá figyelmeztetnek, hogy ha csak nem történik komolyabb beavatkozás, a légszennyezés haláleseteinek száma ötven százalékkal nőhet 2050-re.

(Forrás: via: Guardian; Fotó: Pixabay, Unsplash)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.