Az Artemis I-hez azonban az SLS rakéta mélyreható tesztelésére lenne szükség – ez az úgynevezett „green run” tesztsorozat, melynek utolsó állomására, a hajtóműveket vizsgáló „hot fire” tesztre most hétvégén került sor. A tervek szerint a visszaszámlálást követően az első fokozat négy RS-25 hajtóműve körülbelül nyolc percen át járt volna – ennyi időbe telik ugyanis amíg a kilövést követően a rakéta az űrbe jut. Azonban a visszaszámlálást követően 67,2 másodperccel a hajtóművek leálltak. A NASA pedig közben kivizsgálta a hiba okát is.
Többen egyébként az RS-25 hajtóművekre gyanakodtak, melyeket az SLS még az űrsiklóktól örökölt. Ezt a feltételezést látszott megerősíteni az is, hogy a megfigyelők az irányítóközpont hangsávján a 4. hajtóművel kapcsolatban hallották elhangzani az MCF (major component failure/fő alkatrészhiba) kifejezést. Azonban mint kiderült, a 4-es hajtómű kapcsán csak apróbb műszerhiba lépett fel, és nem ez vezetett a teszt leállásához – számol be róla a CBS. Sőt a NASA szerint mind a négy hajtómű megbízhatóan működött a teszt folyamán, és nem az említett hiba okozta a leállást. Egyébként a hiba miatt az SLS sem sérült meg.
Az adatokból azóta kiderült, hogy az első fokozat egyik hidraulikus rendszere, méghozzá az, amely a 2-es hajtómű tápegységéhez köthető, túllépett azon a határon, amit még a teszt előtt felállítottak, ezután a szoftver a programozásnak megfelelően automatikusan véget vetett a tesztnek. Ez a hiba egyébként csak a földön végzett tesztnél léphetett fel, amikor a rakéta marad a kilövőállásában. Repülés közben a rakéta folytatta volna az útját. A mostani helyzetben a többletfeszültséget a rakéta sikeresen továbbította egy tartalék hidraulikus rendszerbe a leállás előtt. A NASA hozzátette azt is, hogy teszt célja amúgy is a rendszer terhelése volt, valamint a rendszer képességeinek a felmérése.
A két visszatérő kérdés, hogy mennyiben érinti ez az Artemis I idei évre tervezett menetrendjét, illetve az előbbivel összefüggésben: szükség lesz-e még egy hajtóműtesztre. Egyelőre az adatok összegyűjtése folyik, és ennek fényében kerülnek felállításra a tesztelés előtti értékek az SLS következő bevetése előtt. Ezen adatokból derül ki majd az is, hogy szükséges-e még egy hajtóműteszt. Egyébként nincs kizárva az sem, hogy lesz még egy hajtóműteszt, de ennek ellenére is még idén megvalósítható lenne az Artemis I, melynek keretében tehát az SLS Hold körüli pályára állítja majd a legénység nélküli Orion űrhajót, amely egyébként már elkészült, és túljutott a teszteken is. Kathy Lueders, a NASA űrrepüléssel kapcsolatos vezetője szerint a kilövésre továbbra is 2021 a céldátum. Hozzátette azt is, hogy a döntést a kilövésről nem a 2021-es célt szem előtt tartva hozzák meg, hanem hogy milyen adatokra van még ahhoz szükség, hogy az idei kilövéskor az biztonságosan végrehajtható legyen.
Getting some more data on last weekend’s SLS hotfire test. Limits were set to conservatively protect hardware and cut the test off early. No damage to core stage or engines. My advice would be to retest and get complete data - may be a couple of weeks but schedule is secondary.
— Wayne Hale (@waynehale) January 19, 2021
Wayne Hale, az űrsikló-program korábbi vezetője azt írta a Twitteren, hogy ismételjék meg a tesztelést, hogy minden szükséges adatnak a birtokában legyenek. A program tervezett menetrendje ehhez képest másodlagos. A fentebb már linkelt cikkünkben írtunk arról is, hogy milyen kilátásai lehetnek az Artemis küldetéseknek, amellyel a NASA visszatérne a Holdra az elnökváltás, a koronavírus, valamint a gazdasági nehézségek közepette.