Az SLS felhasználja a korábbi űrsikló program alkatrészeit is, és a NASA ezzel térne vissza a Holdra, illetve utazna idővel a Marsra is. Tegnap, tehát 2021. január 16-án, szombaton pedig az SLS első fokozatát (core stage) tesztelték. Az első fokozat átmérője 8,4 méter és négy RS-25 hajómű hajtja. A mostani, „hot fire” hajtómű teszt a Green Run tesztsorozat utolsó felvonása volt a Holdra tervezett Artemis I küldetés előtt (az Artemis I keretében még nem tartózkodnak asztronauták a fedélzeten, valamint az eszköz nem is landol a Holdon, de erről kicsit később). A teszt részeként a négy hajtóművet kicsit több mint 8 percen át járatták volna – ennyi ideig tart ugyanis, amíg a rakéta az űrbe jut a Földről a kilövést követően. Ám a hatóművek picit több mint 1 perccel a teszt kezdetét követően leálltak. A csapat most az adatokat vizsgálja, és próbálja kideríteni, hogy mi okozhatta a leállást. Jim Bridenstine, a NASA adminisztrátora szerint a korai leállás ellenére is sikeres volt a teszt, mivel a csapat teljesítette a visszaszámlálást, a hajtóművek begyújtását, valamint rengeteg értékes adathoz jutottak hozzá.

A Green Run tesztsorozat 2020 januárjában kezdődött, ekkor szállították ugyanis le az első fokozatot a NASA Michoud Összeszerelő Üzeméből. Az adatok kielemzése mellett azonban a csapat megvizsgálja az első fokozatot, valamint a négy hajtóművet is, és csak ezután határozzák meg a következő lépést. Az SLS legfőbb szerződéses partnere a Boeing, és a mostani hajtómű-teszt fontos lépés ahhoz, hogy az említett Artemis I küldetés még az idén megvalósuljon. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a Boeing és a NASA a teszt megismétlésére kényszerül-e, ami az Artemis I-et is áttolhatja 2022-re. Az SLS program vezetője, John Honeycutt mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy egyelőre még az adatok vizsgálata folyik, és egy következő hajtómű tesztre körülbelül egy hónap múlva kerülhetne sor.

Mint a Reuters írja, az SLS-fejlesztése így is három évvel le van maradva az eredetileg kitűzött határidőhöz képest, ráadásul a tervezett költségvetést is átlépte 3 milliárd dollárral. Többen amiatt is kritizálják a NASA-t, hogy az SLS az űrsiklók alaptechnológiáira épít, amit már rég nyugdíjazni kellett volna. (A kezdeti rakétákra például az űrsikló programból megmaradt, módosított RS-25D hajtóműveket szerelnek.) Az SLS-t nem úgy tervezték, hogy a rakéta vissza is térjen, így egy-egy misszió ezzel az eszközzel 1 milliárd dollárba kerül, ami jóval drágább, mint amennyit a piaci szektor fejlesztései igényelnek. A SpaceX Falcon Heavy rakétája például küldetéseként 90 millió dollárba kerül (kevesebb mint tizedannyiba tehát), míg az United Launch Alliance Delta IV Heavy-je esetén a misszió költsége 350 millió dollár, ami még mindig csak harmada annak, mint amibe az SLS kerül. Igaz, ezek jóval gyengébb rakéták, mint az SLS, de mind a két vállalat fejleszti már az erősebb változatokat: a SpaceX a Starshipet, a United Launch Alliance pedig a Vulcant. Ugyanakkor az SLS támogatói szerint még ezekkel az erősebb rakétákkal is csak feleannyi, vagy még kevesebb rakomány juttatható fel, mint az SLS-sel egyetlen kilövéssel. Hozzá kell tenni azt is, hogy a Green Run-sorozat tíz hónapja rengeteg nehézséggel járt: a tesztelés területén, a Stennis Space Center-re öt trópusi vihar és egy hurrikán sújtott le, ráadásul három hónapra le is zárták a létesítményt, miután pár mérnök pozitív lett a koronavírusra.

Elon Musk megint kitalált valamit, amivel tovább forradalmasíthatja az űrutazást A SpaceX hordozórakétái eddig leszálltak a kilövés után, a Csillaghajóhoz kifejlesztett Super Heavyt viszont már a kilövőállás karjával fogják elkapni.

A NASA tervei szerint az Artemis I legénység-nélküli küldetés lenne, melynek során az Orion űrhajó Hold körüli pályára állna, és tesztelné a saját, valamint az SLS rendszereit is. Az Artemis II keretében már űrhajósok is utaznának, a Holdra szállás azonban csak az Artemis III-mal valósulna meg. A céldátum ez utóbbival kapcsolatban 2024 volt – legalábbis a Trump-adminisztráció ezt erőltette: a tervek szerint 2024-ben landolt volna először nő a Holdon.

Mi változhat a NASA-nál Trump után? Alapvetően érinti a NASA terveit és felépítését Donald Trump távozása.

A Lockheed Martin fejlesztette Orion űrhajó összeszerelése és tesztelése egyébként lezárult, és leszállították a NASA-hoz. Lényegében már csak arra vár, hogy rászereljék az SLS tetejére. Ha tehát a mostani hajtóműteszt nem okoz csúszást, akkor az Artemis I esetén az idei év reális célkitűzésnek látszik. Más kérdés a program jövője, tehát a hátralévő két küldetés, nem utolsósorban a visszatérés a Holdra. A Kongresszus már most sem szavazta meg azt az összeget, amelyre a 2024-es ütemtervhez szükség lett volna, és a sajtó nem valószínűsíti, hogy a közelgő Biden-adminisztráció a járvány és a gazdaság talpra állítása mellett az Artemis programot helyezné előtérbe. Az Artemis I tehát még akár meg is valósulhat, de nem lenne meglepő, ha ezután a programban nagyobb hiátus következne.

(Címlapkép/nyitókép: NASA Television)

Ez is érdekelhet:

Ezek a legégetőbb problémák, melyeket meg kell oldani ahhoz, hogy a Marsra menjünk Az emberiség egyre inkább a Mars irányába kacsingat, de mielőtt odajutnánk, rengeteg problémát meg kell oldani. Ezekből gyűjtöttük össze a legégetőbbeket.

Kína Csang'o-5 űrszondája leszállt a Holdra Sikerrel landolt a Holdon tegnap este a Csang'o-5 kínai űrszonda. Az űrszondát november 23-án lőtték fel, a célja kőzetminták begyűjtése a Hold eredetének és kialakulásának jobb megértése érdekében.

12,5 kilométeres magasságba emelkedett, aztán felrobbant a SpaceX Mars-rakétájának prototípusa A SpaceX szerdán hajtotta végre az első komolyabb tesztet a Starshippel. A Mars meghódítására tervezett űrhajó úgynevezett szuborbitális repülést hajtott végre, aminek során 12,5 kilométeres magasságba emelkedett, majd tért vissza a földre, azonban a leszállás pillanatában felrobbant.