A Csang'o-5-öt szállító Hosszú Menetelés 5 rakéta hétfőn, magyar idő szerint 21.31-kor szállt fel a Hajnan-szigeten található wenchangi kilövőállásról. A Csang'o-5 a tervek szerint négy nap múlva éri majd el a Holdat, ahol nagyjából két hetet tölt el, és december közepén tér vissza a Földre.

Azt nem mondhatnánk, hogy a holdkőzetek visszahozása kifejezetten ritkaságszámba menne, hiszen a NASA az Apollo-küldetések során összesen 382 kilogrammnyi mintát hozott el az égitestről. A kínai űrügynökség ennél jóval szerényebb mennyiséggel, mintegy 4,4 kilogrammnyi kőzettel számol, amit a felszínről és a Hold belsejéből fognak begyűjteni, viszont nagy különbség, hogy a Csang'o-5 által begyűjtött minták jóval fiatalabbak lesznek: míg a NASA által visszahozott minták kora meghaladta a hárommilliárd évet, a Csang'o-5 kétmilliárd éves mintákra vadászik.

47 évet várt a NASA a holdkőzet felnyitásával, de megérte Az űrügynökség szakemberei az 1972-es Apollo-17 küldetés során tettek szert különféle holdkőzet- és talajmintákra, felnyitásukkal azonban negyvenhét évet vártak.

A kínaiak ennek érdekében az égitest Földhöz közelebbi oldalának északnyugati részén található Mons Rümker nevű vulkanikus hegy melletti részt szemelte ki a leszállásra. A kutatók úgy sejtik, hogy a Hold vulkanikusan jóval tovább lehetett aktív, mint korábban feltételezték, az innen begyűjtött minták pedig sok új információt biztosíthatnak ezzel kapcsolatban, de arra is választ adhatnak, hogy az Oceanus Procellaum terület miért bővelkedik olyan anyagokban, mint a kálium, a foszfor és az urán.

A Holdhoz érve a kínai űreszköz egy leszállóegységet fog kioldani, ami nagyjából két hétig marad az égitesten, ezen idő során pedig fúrással a Hold belsejéből is mintákat fog gyűjteni. A munka befejeztével a mintákat egy felszállóegység segítségével visszaküldi a Hold körül keringő Csang'o-5-nek, ami a 23 napos küldetés végén Mongóliában fog földet érni. Egyelőre nem tudni, hogy a kínai űrügynökség más országok kutatóival is megosztja-e majd a mintákat, az mindenesetre biztos, hogy a küldetést az Európai Űrügynökség is segíti, akik a mélyűri műholdjaikkal nyújtanak támogatást az induláshoz és a visszaérkezéshez.

A Csang'o-5 küldetés csak egy újabb fejezete a kínai úrügynökség nagyszabású elképzeléseinek, amit a tervek szerint számos további küldetés fog még követni. A következő, Csang'o-6 misszió a Hold déli sarkát célozhatja meg, ahol nagy mennyiségű jég található, az ezt követő Csang'o-7 és 8 küldetések pedig olyan teszteket fognak végezni, ami az emberes holdra szálláshoz szükséges lehet, például vizet és hidrogént termelnek ki a talajból, és a Holdon való 3D-nyomtatás lehetőségeit is feltérképezik. Kínának emellett is elég sok érdekes projektje van mostanában, hiszen az első marsi leszállóegységük már úton van a bolygó felé, nemrég pedig azt is bejelentették, hogy egy minden eddiginél nagyobb és komplexebb űrállomást fognak üzembe helyezni a Föld körül.

Az elmúlt időszakban nem ez az egyetlen olyan küldetés, ahol földön kívüli kőzeteket juttatnak vissza a Földre, hiszen a NASA alig egy hónapja hajtott végre sikeres leszállást a Bennu aszteroidán, az Osiris-Rex pedig a begyűjtött mintákkal nagyjából 2023-ban tér vissza.

(NetGeo, Futurism)

További cikkek a Rakétán:

Kína bejelentett egy új rakétát, amivel embert fognak küldeni a Holdra Egy ideje már lehetett tudni, hogy az amerikaiak és az oroszok mellett a kínai űrügynökség is arra készül, hogy a közeljövőben embert küldjenek a Holdra, de a terveikről eddig nem lehetett túl sok konkrétumot tudni.

A NASA bejelentette hogy egyenletesen eloszló vizet találtak a Holdon A NASA kerek egy hete tartja izgalomban az űrkutatás, a csillagászat és a tudomány rajongóit és szakembereit, valami igazán nagy horderejű felfedezést ígérve a Holdról. A kutatók előre bejelentett névsora alapján a találgatások és pletykák valamiféle Holdon található, frissen felfedezett vízkészletről szóltak. És valóban ez történt, csak úgy, ahogy senki sem várta.

Kína novemberben fellövi az első űrbányász robotot Novemberben újra útjára indulhat a Hosszú Menetelés kínai rakéta fedélzetén az első űrbányász robottal, melyet a pekingi Origin Space magánvállalat juttat az űrbe.