A világban egyre fogyatkozik a beporzást végző rovarok száma, pedig ezeknek az állatfajoknak nagyon fontos szerepe van az ökoszisztémák működésében és az emberek élelmiszerellátásának biztosítása terén is. Statisztikák szerint, a globális növénytermesztési adatokat figyelembevéve, a termények közel egyharmada függ a méhek, lepkék, darazsak és más beporzók tevékenységétől. A változó éghajlat, szűkülő élettér, a növényvédő szerek használata azonban sokszor negatív hatást gyakorol rájuk és ez fokozatos fogyásukat eredményezi.

A különféle hivatalos védelmi programok sem mindig járnak sikerrel a folyamat kontrollálásában:

az Európai Számvevőszék 2020-as különjelentése szerint például az Európai Bizottság kezdeményezése az üggyel kapcsolatban nem hozott gyümölcsöt és a beporzókról szóló 2018. évi uniós kezdeményezés, ami az első lépés volt a vadon élő beporzók egyedszámcsökkenésének megállítására irányuló bizottsági megközelítés összehangolása felé, "csekély mértékben lassította a csökkenést".

A probléma megoldása ugyan elsősorban nem a robotikai fejlesztésekben rejlik, de egyfajta kiegészítő segítséget nyújthatnak az egyedi technológiai megoldások is, amelyek a mesterséges beporzók megalkotására irányulnak. A sci-fi koncepciók, mint amilyen a Fekete Tükör sorozatban is feltűnt (a Hated in the Nation részben), nem teljesen alaptalanok, persze a cél a kevésbé disztópikus verziók megvalósítása. A beporzásra használandó szerkezetek felépítésének különleges feltételeknek kell megfelelnie: a minél kisebb méret és könnyű súly mellett el kell bírniuk a szükséges mikroelektronikai berendezéseket és ellen kell állniuk az időjárás viszontagságainak.

Egyike a fejlesztés alatt álló ilyen típusú robotoknak a finn Tampere Egyetem kutatói által készített, fény által működtetett eszköz, ami apró növényi termés módjára száll a levegőben szél és fény hatására. Az egyetem közleménye szerint ez az első olyan passzív, repülésre képes mikrobot, ami mesterséges izmokkal rendelkezik és puha aktuátorokkal van felszerelve. Az aktuátor fényre reagáló folyékony kristályos elasztomerből (rugalmas polimerből) készült, aminek révén a rajta elhelyezett tüskeszerű alkotórészek kinyílnak és bezárulnak stimuláció hatására. A FAIRY (Flying Aero-robots based on Light Responsive Materials Assembly), azaz tündér elnevezésű eszköz mindössze 1,2 milligrammot nyom, és nagy porozitású anyagból áll, emiatt könnyedén száll a széllel a levegőben, az irányítását, le-, és felszállását LED-világítással vagy lézerrel lehet megoldani.

A FAIRY egyelőre még igen kezdetleges kialakítású és csak a tesztelési fázisban van, de a kutatók sok újítást terveznek a használhatósága fokozására: mikroelektronikával szerelik fel, például GPS-szel és szenzorokkal, valamint az anyag módosításával érzékenyebbé teszik a fényre, hogy még precízebben tudják kontrollálni. A beporzásra való lehetőségeit is a további kísérletek során vetik próba alá.

"Sci-finek hangzik, de a kutatásunk részét képező, bizonyításra szolgáló kísérletek azt mutatták, hogy az általunk fejlesztett robot fontos lépést jelent a mesterséges beporzás realisztikus alkalmazása felé."

- mondta el Hao Zeng, a kutatás vezetője.

Az apró robotok milliói a levegőben szállva eljuthatnának sok olyan helyre, ahol a rovarok létszámának csökkenése problémákat okoz, de előtte még választ kell találni bizonyos alapvető fontosságú kérdésekre az alkalmazással kapcsolatban. A környezetet nem károsító, lebomló, de mégis könnyű anyag használata és a pontos vezérelhetőség két lényeges pont, aminek terén még vizsgálatokra és fejlesztésekre van szükség, mielőtt az élő beporzók helyett élettelenek végezhetnék el ezt a kulcsfontosságú munkát.

(Fotó: Jianfeng Yang / Tampere University)