Nemcsak arra jöttek rá, hogy háromezer éve lecsökkent az emberi agy mérete, hanem az okát is sejtik

2021 / 10 / 22 / Felkai Ádám
Nemcsak arra jöttek rá, hogy háromezer éve lecsökkent az emberi agy mérete, hanem az okát is sejtik
Az emberi agy is folyamatos változáson megy keresztül, és mérete nem csak nő, hanem 3000 éve például csökkent. A miértre a választ a hangyák tanulmányozása adhatja meg.

Egy biológiai antropológus, egy viselkedésökológus és egy evolúciós neurobiológus bementek egy bárba – akár egy vicc is kezdődhetne így, de valójában az agyi evolúciót érintő, az utóbbi idők egyik talán legizgalmasabb hipotézisét köszönhetjük a három szakembernek (hogy valóban jártak-e bárban együtt, azt egyébként nem tudjuk). Azzal ugyanis mind tisztában vagyunk, hogy az emberi agy folyamatos változáson megy keresztül, sőt azt is tudjuk, hogy ez a változás többnyire – használjuk ezt a relatív jelzőt – pozitív irányba történik, tehát a gondolkodásra használt szervünk mérete egyre csak nőtt. A miértre több magyarázat együttese adja meg a választ: fajunk evolúciója, az egyre jobb technológiai eszközeink, amelyeknek köszönhetően több és táplálóbb étel állt rendelkezésre, valamint a nagyobb társadalmi csoportok kialakulása szoktak tényezőként felmerülni.

A különböző területek szakemberei a mostani kutatás során először is elvégeztek egy változáspont elemzést 985 fosszílián, valamint modern emberi koponyán, és arra jutottak, hogy az emberi agy mérete kétszer nőtt, méghozzá drámai mértékben – először 2,1 millió éve, másodszor pedig 1,5 millió éve a pleisztocén alatt. Ami már talán meglepő lehet, hogy az agyméret zsugorodott is, méghozzá a relatív közelmúltban, 3000 évvel ezelőtt immár a holocén periódusban. Mint az egyik kutató fogalmaz:

„A meglepő tény a mai emberekkel kapcsolatban, hogy kisebb az agyunk, mint az őseinknek volt a pleisztocén idején. Az pedig, hogy miért kezdett el az agyunk mérete csökkenni, az antropológia egyik nagy rejtélye.”

Mivel a kutatók több területről érkeztek, úgy gondolták, hogy a hipotézis felállításához a hangyák társadalmát hívják segítségül, mivel ezen változások megértéséhez pusztán a fosszíliák tanulmányozása nem elegendő. Habár a hangya és az emberi társadalmak a szociális fejlődés eléggé eltérő útvonalait járták be, a társas létet érintő több fontos aspektus is közös a kettőben, ilyen a csoportos döntéshozatal, a munkamegosztás, valamint a saját élelem termelése (mezőgazdaság). Ezek a hasonlóságok pedig nagy vonalakban utalhatnak arra, hogy miért következnek be változások az agyban.

A kutatók számítógépes modellen vizsgálták a dolgozó hangyák agyméretének, felépítésének, valamint az energiafelhasználásának a mintázatait. Az eredmények alapján a csoport szintű gondolkodás, valamint a munkamegosztás miatt különböző agyméretek alakultak ki. Vagyis egy társadalmon belül, ahol a tudás közös, míg az egyének egy-egy terület specialistáivá válnak, az agy adaptálódik, hogy minél hatékonyabban működjön – ennek egyik útja pedig a méretcsökkenés. Az agy ugyanis rengeteg energiát fogyaszt, és értelemszerűen a kisebb agynak kevesebb energiára van szüksége. Mindez az emberek kapcsán valahogy úgy működik, hogy mivel a tudást különböző módszerekkel őriztük meg az emberi társadalmakban, így egyéni szinten már nem kellett rengeteg információt tárolnunk, amely kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy az agyunk mérete csökkenjen. A méretcsökkenés tehát annak a hozománya, hogy egyre inkább elkezdtünk a kollektív emberi intelligenciára hagyatkozni, vagyis a társadalmunk felépítése miatt egy csoport ember együtt okosabb, mint az adott csoportból a legokosabb ember. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a fent kifejtett hipotézist további adatokkal erősítsék meg.

(Címlap- és borítókép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Ha stabil a klíma, nagyobb az ember agya Az éghajlat változása az emberi test és agy méretét sem hagyta érintetlenül egy új evolúciós tanulmány szerint, melynek során kövületekből nyert adatokat hasonlítottak össze klímamodellekkel.

Elkészült az első, átfogó atlasz az emberi agyról Ez még nem az agy teljes feltérképezése, de az első nagy lépés abba az irányba – az eddiginél ötször több agysejttípust sikerült beazonosítani.

A Samsung arra készül, hogy egy az egyben lemásolja az emberi agyat és átültesse flashmemóriákba Ez nyolcvanhat milliárd neuron összes szinapszisának másolatát jelentené több billió chipen. A módszerrel visszatérnének a neuromorfikus számítások eredeti célkitűzéséhez, hogy visszafejtsék az agy titokzatos működését.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.