Akárcsak az agya, ami pedig háromszor nagyobb méretű a Homo sapienséhez képest. Hogy ez pontosan mitől alakult így, az régóta vita tárgyát képezi a tudóstársadalomban.

A Cambridge-i és a Tübinegi Egyetem munkatársai ezúttal háromszáz, mintegy egymillió éves kövületet vizsgáltak, hogy megállapítsák, milyen hőmérséklet, csapadék, illetve egyéb éghajlati jellemzők uralkodtak az egyes egyedek idején. Eredményeiket a Nature Communications szaklapban publikálták.

Következtetéseik alapján igen szoros a kapcsolat a hőmérséklet és az emberi test mérete között. Vagyis a klíma szerepe döntő volt ebben az időszakban a testméret alakulásában. Manuel Will, a Tübigeni Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint a képlet roppant egyszerű: minél hidegebb az időjárás, annál nagyobbak az emberek. Aki pedig termetesebb, az több hőt is termel, ugyanakkor viszonylag keveset veszít, mivel testének felszíne nem tágul ugyanolyan mértékben.

Az éghajlat és a testtömeg kapcsolata egyébként a csapat szerint egybevág a Bergmann-féle biogeográfiai szabállyal, melynek értelmében hidegben nagyobb a testtömeg. Ezt láthatjuk például az állatvilágban a medvéknél: az Északi-sarkvidék jegesmedvéinek súlya jóval nagyobb a melegebb éghajlaton élő barnamedvék tömegéhez képest.

Nick Longrich, a Bathi Egyetem Milner Evolúciós Központjának munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban nem igazán lepődött meg a kapott eredményeken, ugyanakkor érdekesnek találta, hogy ebből a szempontból az emberi evolúció sok hasonlóságot mutat más emlősökével.

A kutatás ugyan összefüggést talált az agy mérete és a klíma között is, csakhogy az eredmények alapján a környezeti tényezők az agy méretét már kevésbé befolyásolják, mint a testét. Ez azt bizonyítja, hogy az agy és a test mérete eltérő evolúciós nyomásnak van kitéve, emiatt különböző okok miatt növekednek. A kutatók ennek tükrében megállapították, hogy

a hőmérséklet nem befolyásolja az agy méretét, mivel a stabilitás az, ami valóban számít: a stabilabb klíma ugyanis nagyobb aggyal jár.

Will ezt úgy magyarázza, hogy amíg egy nagy agy működése sok energiát felemészt, addig egy viszonylag stabil környezetben több élelem áll rendelkezésre állandó jelleggel, vagyis elegendő a tápanyag az energiaszükséglet kielégítésére. Mindemellett arra utaló jeleket is találtak, hogy az agy méretét bizonyos viselkedésbeli változások is befolyásolták, például vadászati stratégiák. Mindezen tényezők bizonyítják az emberi evolúció összetettségét.

A fiatalság forrását egy számítógépes program hozhatja el az emberiségnek Egyetlen célja van az új számítógépes programnak: megtalálni az öregedés ellenszerét és meghosszabbítani az emberi életet.

Magának az evolúciónak egyébként Will szerint most sincs vége, csak éppen ma már más tényezők befolyásolják, mint egymillió évvel ezelőtt. Ahogy fogalmaz, a múlt előrejelezheti a jövőt, tanulhatunk belőle, viszont nem vonhatunk le egyszerű következtetéseket. Vagyis az egyre melegebb klíma nem feltétlenül egyenlő az emberi test zsugorodásával.

(Fotó: Unsplash/David_Matos)

További cikkek a témában:

Elkezdték kiszállítani az idegi jeleket érzékelő sisakot Az átszámítva több mint tizennégy millió forintos sisak belsejébe ültetett szenzorok és elektronikák a gondolat sebességével analizálják az agy elektromos impulzusait és véráramlását, hogy kiderüljön, hogy érzékeli a szerv az őt körülölelő világot.

Magyar kutatók fedezték fel az agyunk fenyegetésre reagáló idegsejtjeit A Semmelweis Egyetem kutatói egészen pontosan a fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosították az emberi agyban.

Magyar kutatók leltek rá az intelligenciáért felelős agyterületre Az ELTE szakemberei kimutatták, hogy hippokampusz bizonyos szomszédainak megléte milyen hatással van az intelligenciára.