Ma már furcsa belegondolni, de az exobolygók létezése a közelmúltig tulajdonképpen science fictionnek számított, hiszen bár a kutatók régóta feltételezték, hogy más csillagok körül is keringenie kell bolygóknak, az első tudományos bizonyítékra egészen 1995-ig kellett várni. Hogy néhány évtized alatt mennyit bővült a világűrrel kapcsolatos tudásunk, ahhoz elég abba belegondolni, hogy ma már több mint ötezer ilyen bolygót ismerünk, ezek között pedig jónéhány olyan is akad, amelyek az úgynevezett lakhatósági zónában keringenek, vagyis elméletben lehetséges, hogy kialakult rajtuk az élet.

A tudományos világban ennek ellenére továbbra is élénk viták zajlanak arról, hogy létezik-e a Földön kívül élet az univerzumban, aminek a logikája nagyon egyszerű: bár a valószínűségszámítás szerint elképzelhetetlennek tűnik, hogy a Tejútrendszer több mint százmilliárdnyi bolygójából sehol máshol nem alakult ki értelmes élet, ám ha léteznének rajtunk kívül más fejlett civilizációk, akkor azok közül legalább néhánynak már el kellett volna érnie azt a fejlettségi szintet, hogy képesek legyenek velünk felvenni a kapcsolatot, vagy legalább detektálni tudjuk a létezésüket. "A földön kívüli élet kimutatásában az egymillió lépésből már megtettünk kétszázat" - mondja Kiss László, aki az adásban többek között azt is felvázolta, hogy mik azok a jelenleg is futó és jövőben induló projektek, amik lehetőséget adhatnak ara, hogy végre megtaláljuk az életet az univerzumban, ezzel egyszer s mindenkorra felfoldva a Fermi-paradoxont.

A podcastben Kiss László emellett beszélt arról is, hogy elköltözhetnénk-e egy másik bolygóra, ha találnák egy Földhöz hasonló égitestet, megoldás lehet-e a földi erőforrások kimerülésére az űrbányászat és hogy véleménye szerint mi volt az elmúlt évek legfontosabb csillagászati felfedezése.

A kéthetenként új résszel jelentkező RE:FACT bemutatja a jövőnket aktívan formáló legizgalmasabb embereket, cégeket és technológiai újításokat az ipar, a számítástechnika, és úgy általában a mindennapi élet színterein. A házigazda: Juhász Bálint. A korábbi epizódokat itt találod.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a RE:FACT Podcast.

(Borítókép: Getty Images)

A James Webb Űrteleszkóp megfigyelései több kérdést vetnek fel az univerzumról, mint amennyit megválaszolnak A teleszkóp műszereivel, amelyek egyike magyar mérnökök közreműködésével készült, az űr egészen távoli régióit figyelhetik meg a csillagászok és a begyűjtött adatok új kérdéseket vethetnek fel az univerzummal kapcsolatban. De mi történik, ha meghibásodik az egyik berendezés? És hogy fog kinézni a JWST utódja? A MIRI műszer fejlesztésén dolgozó Detre Örs Hunor fizikus avat be a részletekbe.