A magyar C3S Kft. története több mint 15 éve kezdődött, mikor a későbbi űripari cég alapító tagjai a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen összefogtak, hogy létrehozzák Magyarország első cubesatját (és egyben első teljesen magyar építésű műholdját), a Masat-1-et. A híressé vált miniatűr műholdat több másik követte az évek folyamán, amelyek mérete a 10 centiméteres élhosszúságú 1U-tól a 3U-ig terjed, de több PocketQube is készült a magyar laborokban, köztük az 5x5x5 centiméteres SMOG-P és SMOG-1 is, valamint az 5x5x10 centis ATL-1. Míg a cubesatok definíció szerint 10x10x10 cm-es egységekből álló kicsi műholdakat takarnak, amelyek az egységek száma szerint lehetnek 2U (ez két, egymásra helyezett 10x10x10-es kockát jelent), 3U vagy akár 27U nagyságúak is, addig a PocketQube-ok ennél is kisebb űreszközök, amelyeket a minél jobb helykihasználás érdekében építenek ilyen apróra, így a költségek csökkentésével egyre több egyetem és cég előtt nyílik meg az út az űrbeli tesztelések felé.

A C3S Kft. legújabb műholdja, a 3U (30x10x10 centiméteres) méretű VIREO áprilisban indult az űrbe a SpaceX Falcon-9 rakétájával az amerikai Momentus cég Vigoride-6 missziójának keretében. A VIREO neve a Virtual Intelligence Realization for Earth Observatory rövidítése, ami körülírja a műhold célját is: a földmegfigyelési programok során alkalmazható mesterséges intelligencia rendszert tesztelik a segítségével. Erre a szolgáltatásra a műholdas felvételeket készítő cégekhez beérkező hatalmas mennyiségű adat feldolgozásának könnyítése miatt van szükség, mivel az algoritmusok használatával az adatok szűrését már helyben, azaz az űrben is megkezdhetik.

A VIREO-val kifejezetten a CNN (Convolutional Neural Network) típusú hálózat teljesítményét vizsgálják és a műhold rakományát a szintén magyar aiMotive-val közösen fejlesztett HEDVIG (High-reliability Embedded Device for Visual Imaging Goals) képviseli, ami két nagyteljesítményű számítógépből és két pár RGB és RGB/IR kamerából áll. Az egyik almodul, az AIOB-X SoC (System-on-Chip) berendezése a CNN működését segíti elő, rendkívül hatékonnyá téve a felvételeken szereplő objektumok beazonosítását, osztályozását és felosztását, a másik almodul pedig az interfész szerepet tölti be az AIOB-X és a platform között. A VIREO-val végzett kísérletek eredményei és az ezen alapuló fejlesztések hozzásegíthetik a műholdas megfigyeléssel foglalkozó cégeket, hogy az erdészeti, mezőgazdasági adatok gyűjtését vagy az óceáni és az időjárási jelenségek elemzését sokkal precízebb módon, minőségibb felvételek által valósítsák meg, de a C3S Kft. a fedélzeten helyet kapó autonóm döntéshozó rendszer előnyeit az űrbeli dokkolások és bányászat területén is hasznosnak ítéli.

A cubesat a második 3U méretű magyar műhold a 2021-ben Föld körüli pályára állt Radcube után és egészen speciális módon érte el a rendeltetési helyét:

a Momentus Space Vigoride-6 hordozóeszköze ugyanis a szokásostól eltérően több mint egy hónapig tartotta fedélzetén a rakományát jelentő kisműholdakat, köztük a VIREO-t is.

Erre a lehető legoptimálisabb pálya megtalálása miatt volt szükség, amit a VIREO sikeresen abszolvált, miután a hordozó kiengedte magából. A Vigoride-6 a C3S cubesatján kívül az ARCA Dynamics REVELA rakományát, az Aarhus Egyetem DISCO-1 műholdját, az IRIS-C űreszközt és a NASA két szállítmányát hordozta, egyúttal demonstrálta a MET (Microwave Electrothermal Thruster) meghajtórendszer működőképességét, ami vizet alkalmaz üzemanyagként a pályamódosítások során.

A Vigoride-6 misszió alatt a NASA műholdjait valamivel korábban engedte ki a hordozóeszköz, mint amit eredetileg elterveztek, de az űrügynökség elmondása szerint mindkét cubesat megfelelően funkcionált. A VIREO-val C3S Kft. május 26-ai beszámolója alapján a küldetésoperációs rendszernek sikerült kapcsolatot létesítenie és június 20-án már képeket is küldött a Tirrén-tengerről, Szardínia szigetéről és más látványos helyszínekről. A cég hozzánk eljuttatott közleményében elmondta: a VIREO a kiengedés után azonnal ráállt a számára optimális pályára, és alrendszereinek beüzemelését követően zökkenőmentesen folytatja fedélzeti mesterséges intelligenciával támogatott földmegfigyelő kísérleteit.

(Fotó: C3S Kft., Momentus)