Nem mindenki örül a SpaceX sikerének, az oroszok például elég idegesek
2020 / 06 / 11 / felkai.adam
Nem mindenki örül a SpaceX sikerének, az oroszok például elég idegesek
Bár már az oviban sem érdekel senkit, hogy ki kezdte, a barátságos (?) oda-vissza szólogatás az orosz és az amerikai űrprogram között 2014-ben kezdődött.

Ekkor nyilatkozott úgy az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője, Dmitry Rogozin, hogy az országa segítsége nélkül az amerikaiak legfeljebb egy trambulinnal próbálhatnák feljuttatni asztronautáikat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. Csípős, de igaz odamondás volt ez akkor, tekintve, hogy az utolsó, embereket is szállító amerikai űrhajó akkor három éve szállt fel, az eltelt időben pedig asztronautáikat a Szojuzok szállították.

Az idők változnak, és a SpaceX Crew Dragon kapszulája sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz két amerikai asztronautával a fedélzetén. A sikeres kilövést követően Musk így szólt vissza az oroszoknak: működik a trambulin.

A dühtől tajtékzó Rogozin hétfőn, egy méretes cikkben szólt vissza a Forbes orosz nyelvű kiadásában. Rogozin itt egyebek mellett arról ír, hogy miután a partnereik, az amerikaiak végre összehoztak egy emberes kilövést, mást sem tesznek, csak rajtuk, oroszokon gúnyoldónak. A Roszkoszmosz feje emlékeztetett arra is, hogy az oroszok juttattak először embert a világűrbe.


Amerikaiak és oroszok vegyesen a visszatérő Szojuz TMA-5-ben

Ebben a cikkben foglaltuk össze, hogy miért szorultak az amerikaiak az oroszok segítségére, de a lényeg röviden, hogy az USA 2011-ben felfüggesztette saját űrhajós programját, a Space Shuttle-t, és ezután az űrutazást magánvállalatokra bízta volna – ez volt a Commercial Crew Program, amelyben végül két vállalat maradt: a SpaceX és a Boeing. Egy biztonságos és takarékos űrhajó kifejlesztése azonban hosszú idő, így ebben a hiátusban a NASA az oroszok segítségére szorult, hogy asztronautáit feljuttassa a Nemzetközi Űrállomásra.

A Szojuz ára egyre emelkedett az eltelt időben, jelenleg körülbelül 90 millió dollárba kerül egy űrhajós feljuttatása ezen a módon a NASA-nak. A SpaceX tervei szerint ezt az árat leszorítják 55 millió dollárra, amit elsősorban a többször is felhasználható Falcon 9 rakétával próbálnak elérni.

Rogozin szerint azonban ez az árazás humbug, és a lényege, hogy megszabaduljanak a konkurenciától, ez esetben tehát tőlük, az oroszoktól.

A SpaceX amúgy valóban nagyon jó áron dolgozik, és a NASA szóvivője szerint az sincs kizárva, hogy idővel akár a kozmonauták váltanak jegyet a Crew Dragon és a Boeing Starliner fedélzetére. (Tegyük hozzá, hogy a Boeing egyelőre még el sem jutott az emberes kilövésig, és a Starliner körülbelül azon a tervezett áron szállítana, mint eddig az oroszok.)

Rogozin ezt a lehetőséget elvetette. Szerinte az amerikaiak összekeverik a kilövés árát a kilövés, mint szolgáltatás árával. Ez utóbbit ugyanis a piac határozza meg. Kicsit mókás, hogy a Roszkoszmosz vezetője tart gyorstalpalót a kapitalizmus alapvető működéséről az amerikaiaknak, de láttunk már ennél furcsábbat is. A lényeg viszont, hogy Rogozin arra utal, az amerikaiakat drágábban juttatták az űrbe a kilövés tényleges áránál, hiszen azt szolgáltatásként értékesítették a számukra.

Rogozin szerint egy Szojuz fellövése olcsóbb, mint amennyit a Crew Dragonért és a Starlinerért fizet utazásonként a NASA.

Egyébként ebben lehet is valami, hiszen a Starliner nagyjából annyiba kerülne az amerikai Űrhivatalnak, mint a Szojuz. Ez utóbbi áron azonban rajta volt tehát az oroszok haszonkulcsa. Vagyis a Roszkoszmosz a saját kozmonautáit ennél biztosan olcsóbban tudja űrbe juttatni. Azt már nem tudni, miként aránylik a Szojuz ára az erősen takarékos Crew Dragonhoz, de feltehető, hogy annál is olcsóbb.

2008-ban a Szojuzon még 22 millió dollárba került egy jegy, és feltehetően már ez sem az önköltségi ár volt pusztán. Mégha jóindulatúan feltételezzük is az infláció hatását, olyan mértékű drágulásról talán nem beszélhetünk, amely miatt a Szojuz kilövése komolyabb mértékben túlnőne a Crew Dragon „jegyárán”.  Azt is vegyük számításba, hogy a Szojuz egy futó program, míg a Crew Dragont igen komoly fejlesztési pénzekből kellett a semmiből felépíteni, és az árba valószínűleg ez az összeg is beépült. (És akkor arról már ne is beszéljünk, hogy úgy általában mennyivel drágább egy szolgáltatás Amerikában, mint Oroszországban, ami olyasmikből jön össze, mint a magasabb bérek, költségesebb lakhatás stb.)

Magyarán Dmitry Rogozinnak abban valószínűleg igaza van, hogy az amerikai megoldás alacsonyabb költsége (már amennyiben beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről) csak a szolgáltatások összehasonlítása esetén igaz, de az már nem derül ki, hogy összességében melyik program az olcsóbb.

Rogozin még arról is írt, hogy a Szojuzok biztonságosabbak és megbízhatóbbak bármely eddigi amerikai űrhajónál, és egy nem teljesen váratlan, oroszos fordulattal a Kalasnyikov gépkarabélyhoz hasonlította szeretett űrhajóit.

A Roszkoszmosz feje kifejtette a tervét is, hogy letörik a SpaceX szarvát, és ők lesznek a világ első számú űrutaztatói. Mindehhez persze innovációra is szükség lenne, de ilyesmi is akad az oroszok bugyellárisában: ilyen például az Angara, ami egy fejlesztés alatt álló, környezetbarát kilövési rendszer, vagy a kétfokozatú Szojuz-5, illetve egy, a Falcon 9-hez hasonlóan újrfelhasználható, metán alapú rakétarendszer.

Hozzátette azt is, hogy a Roszkoszmosz éveken belül kozmonautákat juttatna a Holdra. Az amerikaiak 2024-ben terveznek visszatérni Földünk örökös kísérőjére, nagy kérdés tehát, hogy ki lesz az első. Illetve kialakul-e egy új űrverseny immár amerikai nagyvállalatok és államkapitalista orosz szervezetek között?

(Kép: Flickr/Official SpaceX Photos, Wikipedia)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.