Az Elon Musk által alapított Neuralink neurotechnológiai vállalat idén januárban ültette be első ízben a BCI (brain-computer interface, agy-számítógép interfész) eszközét egy emberbe, hogy az állatokon, disznókon és majmokon végzett kezdeti kísérletek után humán páciensen is kipróbálják, hogyan működik az implantátum hosszan tartó használat során. Az N1 Implantátumot (Link) megkapó Nolan Arbaugh-t a PRIME (Precise Robotically Implanted Brain-Computer Interface) tanulmány keretében választották ki és a Barrow Neurológiai Intézetben végezték el rajta a műtétet, majd felépülése után rendszeresen ellenőrizték az állapotát. A kísérletben minél pontosabban igyekeznek felmérni a BCI képességeit, az általa biztosított lehetőségeket és esetleges kockázatokat is, ezért Arbaugh a hétköznapjai jelentős részét, napi nyolc órát tölt olyan tevékenységekkel, amelyek alatt szakemberek figyelik és mérik a teljesítményét, ezenfelül hétvégenként néhány órán át önként, szabadon választott módon is használja a chipet. A Neuralink májusi jelentése szerint a férfi egy hát alatt összesen 69 óráig működteti aktívan a BCI eszközt.

Arbaugh főként játékokat játszik és különféle alkalmazásokat használ a napjai során, illetve egyszer egy X-posztot is megfogalmazott pusztán a gondolatai révén, a gyakorlás pedig egyre hatékonyabbá teszi: elmondása szerint eleinte szkeptikus volt az implantátummal kapcsolatban, de gyorsan rájött, hogy sokkal jobb megoldást nyújt, mint a korábbi berendezés, amit használnia kellett a számítógép működtetéséhez - ez egy szájban tartható eszköz volt, amit sokkal körülményesebben tudott irányítani, mint a gondolatvezérlésű agyi chipet.

A páciens egy baleset miatt bénult le nyaktól lefelé, így sem a kezeit, sem a lábait nem tudja mozgatni, de a BCI-vel az online kommunikáció és a komputer használata már gördülékenyebben megy számára.

Az agyában elhelyezett N1 Implantátum egy apró szerkezet, amit az elülső agytekervény területére ültettek be, mivel ez a régió felelős a motoros képességekért, többek között a kezek mozgatásáért. Az implantátum 1024 darab elektródán át kapcsolódik az idegsejtekhez, hogy monitorozza az aktivitásukat és továbbítsa a jeleket a chiphez, majd onnan vezeték nélküli módon a számítógéphez, ami a Neuralink alkalmazásával dekódolja a jeleket és átalakítja mozgássá, ez esetben a kurzor mozgásává. Az elektródák összesen 64 szálba rendezve kerülnek az agyba és minél nagyobb a szálak (és a bennük lévő elektródák) mennyisége, annál precízebb a BCI működése, mivel ezáltal több jelet tud befogni az eszköz. Ha azonban az elektródák valamelyike sérül, az érzékelhető hatással van a teljesítményre is.

A PRIME kísérlet eddigi ideje alatt éppen ez okozott fennakadást: a cég májusi jelentésében az eredmények részletezése mellett röviden kitért a felmerült problémákra is, amit a szálak leválása okozott. A Neuralink nem árulta el, hogy hány darab szál vált használhatatlanná a sebészeti beavatkozás után, de azt elismerték, hogy a tesztalany korábban elért teljesítményét, azaz bitrátáját rontotta az elektródák kiesése: a korábbi 8 bps (bit per szekundum) sebességében, amit a grafikon szerint februárban sikerült elérnie, jelentős visszaesés látható márciusban, majd áprilisban már újra 8 körülire nőtt a bps érték. Az értékeknek nagyon is nagy szerepe van az implantátum működésének elbírálásában, tekintve, hogy az alacsony bitsebesség lassabb jelátvitelt és lassabb kommunikációt jelent a páciens és a számítógép között.

A Neuralink szakemberei a hibát egy algoritmus segítségével küszöbölték ki,

aminek köszönhetően a rendszer érzékenyebbé vált az idegi jelekre és hatásosabban tudta lefordítani az adatokat a kurzor mozgatására. Ez és a felhasználói felület javítása olyan sikeresnek bizonyult, hogy Arbaugh teljesítménye nagyon hamar a korábbinál is jobbá vált. A cég a szálak leválásának egészségügyi következményeiről nem ejtett szót, de mivel a páciens tovább folytatta a kísérletet és ugyanúgy használta tovább a BCI-t, ezért valószínűleg nem okozott súlyosabb fizikai jellegű problémákat a hiba.

A kísérlet jelenlegi szakaszában a kurzormozgásra koncentrálnak a megfigyelések során, valamint a szöveges kommunikációt próbálgatják, ezért is játszik Arbough annyi videójátékot és ír X-bejegyzéseket. Az agyi implantátum azonban ennél sokkal többre is képes lehet és fizikálisan is növelheti a bénult emberek komfortérzetét, valamint bővítheti a képességeiket, ezért a továbbiakban már a különböző berendezések, kerekesszékek, robotkarok és egyéb gépek működtetését kísérlik meg a Link alkalmazásával.

(Fotó: Neuralink)

A tapasztalatairól mesélt az ember, akinek elsőként ültetett chipet a fejébe a Neuralink Elon Musk vállalata januárban ültette be az első, agy-számítógép kommunikációt lehetővé tevő implantátumot egy lebénult ember fejébe, aki azóta nem csak Twitter-bejegyzést tud segítség nélkül írni, de a Civilization nevű stratégiai játékkal is hajnalba nyúlóan játszik.