Ebben Kende leírja, hogy bár az Akadémia korábban több fórumon is jelezte, hogy változtatni kíván azon a gyakorlaton, hogy a rendes tagok közé sokkal több férfi kerül be, mint nő, az ehhez szükséges lépéseket nyilvánvalóan nem tették meg. "Amíg az MTA nem képes hatékony változásokat eszközölni a nők tudományos életben történő érvényesülése és elismerése terén, addig én nem kívánom a munkámmal támogatni a tudományos bizottság munkáját" - szól az MTA elnökének, az MTA Filozófiai és Történettudományok osztályának elnökének, valamint az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságának elnökének címzett levél.

A Magyar Tudományos Akadémia a május 2-án kezdődött, 195. közgyűlésének keretében választotta meg az új rendes tagjait, azonban a 26 újonnan megválasztott tag között egyetlen nő sem található. Ez egybevág az MTA korábbi gyakorlatával, hiszen az Akadémia 293 rendes tagja között mindössze 20 nőt találunk, miközben a 11 tudományos osztály közül csak egynek van női vezetője.

Az MTA Kommunikációs Főosztálya az üggyel kapcsolatban azt közölte, hogy az idei választás eredménye egy hat évvel ezelőtti állapot lenyomata. "Rendes taggá az akadémiai szabályozás szerint olyan levelező tagok választhatóak, akik levelező tagságuk elnyerése óta jelentős tudományos eredményt értek el. Ez a folyamat általában 3 évnél többet vesz igénybe, így nem jellemző, hogy egy frissen megválasztott levelező tagot már a következő akadémikusválasztáson rendes taggá válasszanak" - írják, hozzátéve, hogy az Akadémia előző elnöke, Lovász László a korábbi mulasztásokat elismerve lépéseket tett azért, hogy változtasson a helyzeten, ezeket a kezdeményezéseket pedig a jelenlegi elnök, Freund Tamás is maximálisan támogatja.

"E lépések eredménye már látszott a 2019-es és a 2022-es levelező taggá választott nők számában. Idén a levelező tagságra 8 nőt és 36 férfit jelöltek. A nők közül mindenki elnyerte a tagságot, míg a férfiak közül ez 9-nek nem sikerült" - írja az MTA közleménye, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy az Akadémia több kezdeményezéssel is igyekszik segíteni a fiatal kutatónők megtartását. "A férfiak és nők kutatói érvényesülése közti szakadék a PhD-fokozat megszerzése körüli életkorban alakul ki, mely egybeesik a gyermekvállalás jellemző időszakával" - írják, hozzátéve, hogy ezt a problémát felismerve az Akadémia úgy módosította, illetve módosítja a fiatal kutatók számra kiírt pályázatainak feltételeit, hogy azok figyelembe vegyék egyebek mellett a gyermekvállalás miatt kiesett kutatói éveket is.

(Borítókép: Insights/Universal Images Group via Getty Images)

Hova tűntek a női szoftverfejlesztők? A szoftverfejlesztői (és tágabb kontextusban az egész IT) szakma ma az egyik legférfiközpontúbb foglalkozási terület, ahol a nemek szerinti megoszlás rendkívül aránytalan képet mutat.