"Mióta szakmát váltottam, sokkal jobban érvényesülhetek nőként"

2022 / 04 / 20 / Bobák Áron
Közhely, hogy az informatikai szektorban dolgozók között rendkívül alacsony a nők aránya, emiatt - és az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt - pedig az elmúlt években egyre több cég hirdet olyan programokat, amikkel kifejezetten a nőket igyekeznek bevonzani a területre. Hogy mi állhat a rendkívül kiegyenlítetlen nemi arányok mögött, és mire számíthat, aki nőként mégis ezt a pályát választja, arról a már ma is az IKT-területen dolgozó, szakmájukban sikeres nők osztották meg velünk a tapasztalataikat.

Hosszú az út az IT-szektorig

A Carnegie Mellon egyetem kutatói 2002-ben megjelent könyvükben az egyenlőtlen arányok egyik okaként említették, hogy a fiúkat már gyerekkoruktól kezdve jobban ösztönzi a környezetük a számítástechnikával való érintkezésre, így később is kézenfekvőbb számukra, hogy ezt a pályát válasszák. A nőknél ilyen hatás nem figyelhető meg, az általunk megkérdezett riportalanyok is egytől-egyig arról számoltak be, hogy csak az egyetemi tanulmányaik során, vagy később, akár évekkel a diplomaszerzés után döntöttek úgy, hogy ebben a szakmában szeretnének elhelyezkedni.

"Nyelvekkel akartam foglalkozni, így angol szakra jelentkeztem az egyetemre, de a biztonság kedvéért bejelöltem a számítástechnika szakot is" - meséli Varga Ágnes, a memoQ termékmenedzsere. A fordítássegítő szoftvert fejlesztő cégnél kifejezetten hasznára volt, hogy végül mindkét szakon szerzett diplomát, így egy egyetemi oktatói állás után mint szoftverfejlesztő kezdett el dolgozni a budapesti cégnél. Állítása szerint a középiskolában legfeljebb felhasználói szinten tanultak informatikát, így "körülbelül nulla tudással" ment az egyetemre, de végül annyira belejött, hogy az oktatói álláshoz szükséges doktoriját már a gépi fordítás témakörében írta.


Varga Ágnes, a memoQ termékmenedzsere

Vannak, akik ennél is messzebbről érkeznek az IT-területre. Romász Andrea, a Mito kreatív ügynökség digitális produkciós csapatának vezetője például politológusként korábban egy államtitkár sajtósaként és politikai háttérintézménynél is dolgozott, mielőtt teljesen új karriert kezdett építeni, gyakorlatilag a nulláról. "Mióta ezen a területen vagyok, senki sem mondta nekem, hogy kávéfőzéssel kéne töltenem a napomat" - mondja, hozzátéve, hogy a rettenetesen szexista közeg után kifejezetten pozitív élmény volt az IT-szektorra váltani. "Mióta szakmát váltottam, sokkal jobban érvényesülhetek nőként, és sokkal több támogatást is kapok. Bár a legtöbb fejlesztő valóban férfi, de megvan bennük az a nyitottság, ami nekem nagyon sokat ad" - teszi hozzá.

Nem magasabb a küszöb, sőt

Ahogy korábbi cikkünkben már írtunk róla, az IKT (Információ és Kommunikációs Technológiák) területén valóban rendkívüli az arányeltolódás a férfiak javára: Magyarországon például mindössze 12,3%-ban képviseltetik magukat a nők ebben a szektorban, míg szoftverfejlesztői területen az 5%-ot is alig éri el a női munkavállalók aránya.

A nemi arányok eltolódásával kapcsolatban interjúalanyaink is mind nagyjából hasonló tapasztalatokról számoltak be. Soóki-Tóth Eszter, aki a WarnerMediánál az HBO Max szoftverfejlesztőjeként dolgozik, például elárulta, hogy a szűkebb csapatukban rajta kívül csak férfiak dolgoznak, de szerinte ez egyáltalán nem jelent hátrányt. "Mindig azt éreztem, hogy egyenlő félként kezelnek, ezért is tudnám mindenki másnak is ajánlani ezt a területet" - mondja a szakmájáról, ahol szerinte a tudás és a készségek számítanak, nem pedig az, hogy valaki férfi vagy nő. Eszter már szintén az egyetemen kezdett el érdeklődni a jelenlegi hivatása iránt, hiszen bionika mérnökként programozást is tanult, így jött rá, hogy ez a terület jobban érdekli, mint a kutatói munka.

Hogy ennyire kevés a női szoftverfejlesztő, abban interjúalanyaink szerint az is szerepet játszhat, hogy a szakma az utóbbi időben felhígult, sokan nem elég stabil tudással érkeznek meg a területre. "2016 óta vagyok az IT világban, és összesen egyetlenegy csaj fejlesztővel találkoztam, aki nagyon elszántan vitte ezt az egészet és maradt ezen a karrierúton" - meséli Andrea, aki szerint elsősorban a programozói sulikból érkező gyakornokok azok, akik gyorsan továbbállnak. "Nem tudom, hogy ezek a programozó sulik adtak-e át nekik olyan töredezett technikai alapokat, ami miatt nagyon hamar azt érezték, hogy nem fekszik nekik ez a pálya, de én köztük láttam inkább pályaelhagyókat" - osztja meg tapsztalatait, kiemelve, hogy ezekben az esetekben nem a nemi szerepek, inkább a tudásanyag miatt nem tudnak továbblépni az emberek. Hasonló tapasztalatokat osztott meg velünk Ágnes is, aki elmondta, hogy szoftverfejlesztőként jelenleg csupán egy nő dolgozik náluk. "Elkezdtünk interjúztatni, de aki jelentkezett is, nem nagyon volt alkalmas a feladatra" - foglalja össze ennek okait.

Hova tűntek a női szoftverfejlesztők? A szoftverfejlesztői (és tágabb kontextusban az egész IT) szakma ma az egyik legférfiközpontúbb foglalkozási terület, ahol a nemek szerinti megoszlás rendkívül aránytalan képet mutat.

Pedig a lehetőség adott, hiszen a technológiai cégek ma már kifejezetten vadásszák a tehetségeket, a belépési küszöb pedig a nők számára sem magasabb, mint a férfiaknál. Hantos Flóra, a Mito új tehetségek felkutatásáért felelős munkatársa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ma már talán kicsit inkább a nők felé lejt a pálya: bár a kiválasztás során végső soron mindig a tudás fog dönteni, a cégek kifejezetten igyekeznek, hogy nagyobb arányban vonzzák be a nőket a pályára, így interjúra is nagyobb eséllyel hívják be őket. Ennek persze az az oka, hogy a potenciális jelöltek között is jóval több a férfi, igaz, Flóra szerint ez a generációváltással együtt szépen-lassan megváltozhat. Bár elmondása szerint az IT-szektorban ma még sokkal erősebb a férfiak reprezentációja, de például projektmenedzseri, támogatói oldalon már sokkal nagyobb a diverzitás. Ez érződik a bérigények alakulásán is, ami szerinte ma már jóval kiegyenlítettebb, mint korábban. Az internetnek köszönhetően ma már bárki le tudja ellenőrizni, hogy egy adott munkakörben mennyi az átlagfizetés, bár Flóra szerint az még mindig megfigyelhető, hogy a férfiak a fizetési tartomány tetejét célozzák meg, míg a nők bérigénye inkább az alsó harmadhoz közelít.

Nőként még nem mindig egyszerű

A korábban már említett, Unlocking Clubhouse című könyv szerzői, Jane Margolis és Allan Fischer kutatásuk során egy kevésbé látható jelenséget is feltártak, mégpedig hogy az úgynevezett "tesókultúra" is szerepet játszik abban, hogy a nők nehezebben illeszkednek be a férfiak által dominált közegbe. Megfigyeléseiket statisztikák is alátámasztják, a Women in Tech 2021 jelentés szerint például az IT-területen dolgozó nőknek mintegy 63%-a találkozott már a munkája során a tesókultúrával, amely számos dologban nyilvánulhat meg a kirekesztéstől kezdve a szexuális zaklatásig. Valószínűleg ez lehet az egyik oka annak is, hogy a nők körében jóval magasabb a pályaelhagyók száma az átlagosnál: az Accenture és a Girls Who Code tavaly megjelent kutatása szerint a technológiai szektorban dolgozó nőknek mintegy fele 35 éves koráig elhagyja a pályát.

Bár az általunk megkérdezett riportalanyok közül a jelenlegi munkahelyével kapcsolatban mindenki pozitív tapasztalatokról számolt be, a korábbi élményeik már sokkal vegyesebb képet mutatnak. "Az előző munkahelyemen a végén már egyedül voltam lány a csapatban" - mondja Szita Patrícia, aki mielőtt projektmenedzserként a Mitóhoz került, egy másik cégnél is dolgozott már együtt fejlesztőkkel. Ő azt mesélte, hogy bár durva tapasztalatai nem voltak, de azt például természetesnek vették, hogy egyedüli lányként ő írja meg a memókat vagy küldje ki a meghívókat egy meetingre, noha ezt a vele ugyanolyan pozícióban dolgozó munkatársak közül bárki megtehette volna.

Legyen szó nőkről vagy férfiakról, az ellenséges légkör, különösen pályakezdőként, nagyon gyorsan elveheti az emberek kedvét egy adott szakmától. Hogy milyenek a kezdeti tapasztalatok, az sokszor csak a szerencsén múlik, Ágnes és munkatársai például a kezdeti időkben egy külsős céggel is együttműködtek, ahol elmondása szerint sokkal kevésbé volt befogadó a légkör, és sokszor kifejezetten ellenségesen viselkedtek. "Ha oda kerültem volna kezdőként, akkor lehet, hogy két hónap múlva otthagyom őket ezzel a mentalitással" - meséli korábbi tapasztalatairól. Bár általános előítéletességről egyik riportalanyunk sem számolt be, elszeparált esetekben előfordul, hogy valaki nem tudja helyén kezelni, ha egy nő a főnök. "Alvállalkozó részről találkoztam olyan fejlesztővel, aki a KKV-szektorba szokott bele, és nekik lehet olyan mentalitásuk, hogy egy harmincas nő ne akarja neki megmondani, hogy mi a következő lépés az API integrációval kapcsolatban" - mondja Andrea, aki szerint viszont az ügynökségi körökben, kisebb startupoknál kifejezetten befogadó a fejlesztői közeg.

Érdemes időben elkezdeni

A jó légkört mindenki az egyik legfontosabb szempontként jelölte meg a választásában, ami mellett főként a szakmai kihívás jelenti a fő motivációs fatort. "Tök jó egyedüli nőként részt venni egy olyan csapatban, ahol csak fiúk vesznek körül, és kicsit bevinni ezt a női látásmódot az egészbe" - fogalmazza meg Patrícia, hogy milyen plusz előnyöket rejt az IT szakma egy nő számára. "Ez egy folyton megújuló iparág, vagyis itt folyton lesz valami, amit fel tudsz szívni és aztán be tudod építeni a projektjeidbe".

Ágnes is azt emeli ki, hogy az IT-területen mindig kamatoztatni tudta a kreativitását, ami nem csak termékmenedzseri, de szoftverfejlesztői területen is fontos szempont. "Érdemes a nehézzel kezdeni, és utána arra már lehet bármit építeni" - tanácsolja azoknak, akik még pályaválasztás előtt állnak, hiszen szerinte a szoftverfejlesztői pályát nehezebb úgy elkezdeni, ha valaki nem tanulta az egyetemen, ha pedig mégsem jön be a dolog, akkor később könnyen lehet váltani valami másra.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a memoQ, a világ egyik vezető fordítástámogató szoftverének készítője.

(Fotó: Getty Images)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az egész világot elláthatná inzulinnal egy nagy csorda génmódosított tehén teje
Az egész világot elláthatná inzulinnal egy nagy csorda génmódosított tehén teje
Olcsóbb és több inzulin – ezt ígéri a biotechnológiai csoda, a barna tehén, amely nem csak tejet, de mellette humán inzulint is termel.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.