Az ausztrál CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) kutatói fontos, bár aggasztó felfedezést tettek az antarktiszi gleccserekkel kapcsolatban egy véletlennek köszönhetően: bebizonyosodott, hogy az Antarktisz keleti területének egyik legnagyobb gleccsere nem csak gyorsan olvad, hanem potenciálisan elérheti azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút. Ha a Denman-gleccser teljesen elolvadna, az 1,5 méterrel emelné meg a tengerszintet, így a gleccser instabilitása globális kockázatot tartogat. Azt eddig is tudni lehetett, hogy a gleccser (és egy másik, szintén jelentős társa, a Totten-gleccser is) olvad, de egy elveszett robot által beszerzett adatok azt is felfedték, milyen érzékeny a terület a víz hőmérsékletének emelkedésére.

A CSIRO munkatársai a régió állapotának feltérképezése érdekében önállóan működő, lebegő robotokat, úgynevezett floatokat engedett el az Antarktisz környékén, hogy az óceánban közvetlen közelről tudjanak adatokat gyűjteni a gleccserek és selfjég változásairól. Az Argo floatok szabadon lebegő oceanográfiai eszközök, amelyek folyamatosan változtatják helyzetüket - akár 2 kilométeres mélységbe süllyedhetnek, majd 10 naponta fellebegnek a felszínre, és adatokat közvetítenek a víz hőmérsékletéről, sótartalmáról és más jellemzőkről. Az egyik Argo robotot először a Totten-gleccsernél engedték el, ahol az eszköz elkezdte munkáját, majd elsodródott, és a Denman-gleccser közelében bukkant fel. Nem sokkal később viszont teljesen elveszett, és a kutatók hónapokon keresztül nem tudták, mi történt a robottal, merre jár és előkerül-e még valaha.

A robot végül mégis felbukkant a jég alól kilenc hónap múlva, és új információkat hozott olyan területekről, amelyeket sosem sikerült korábban megközelíteni.

Ami az Antarktisz sorsát - és a tengerszint-emelkedés tempóját - irányítja, az a melegebb víz mennyisége, ami eléri az úszó jégtakarók alját - írják a CSIRO kutatói a Conversation-ön publikált beszámolójukban. Ezt a folyamatot azonban nagyon nehéz tanulmányozni a jégtakarók vastagsága miatt (egy selfjég több száz vagy több ezer méter vastag is lehet), így a gleccser alá véletlenül beúszó, majd ott hónapokig időző robot egyedülálló megfigyeléseket tett a régió állapotával kapcsolatban. Az adatokból kiderült, hogy a Shackleton-selfjég jelenleg nincs kitéve a melegebb vizek hatásának, ezért nincs veszélyben, de a Denman-gleccser alá folyamatosan érkezik a melegebb áramlat, ami olvadást eredményez.

A Denman-gleccser és a Totten-gleccser együttesen annyi vizet tartalmaz fagyott állapotban, aminek teljes olvadása öt méterrel emelhetné meg a tengerszintet.

Jelenleg a gleccserek még stabilak, de a további olvadással ez a helyzet megváltozhat, és előbb-utóbb visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be. A tengerszint-emelkedés nem egyik napról a másikra következik be, de egy ponton túl mindenképpen megtörténik.

“A teljes tengerszint-emelkedés megvalósulása évszázadokat is igénybe vehet, de nincs visszaút.”

- figyelmeztetnek a kutatók.

(Fotó: Pete Harmsen/Australian Antarctic Division, CSIRO)

Különös, ismeretlen struktúrákat talált a merülő drón az Antarktisz jege alatt – majd örökre eltűnt Egy hatméteres robot-tengeralattjáró különös formákat tárt fel az Antarktisz jege alatt, majd nyomtalanul eltűnt.