A NASA OSIRIS-REx küldetés célja a Földre akár veszélyt is jelentő Bennu aszteroida titkainak a megfejtése volt – az űrszonda 2020 végén mintákat gyűjtött a robusztus égitestről, és a közelmúltban a kutatók el is végezték a minta első, részletesebb vizsgálatát – számol be róla a LiveSceince. A minták kinyitásáról korábban már írtunk (lenti cikk) – míg az OSIRIS-REx küldetéssel kapcsolatos cikkeink itt érhetőek el.
Dante Lauretta, a küldetés vezető kutatója az Amerikai Geofizikai Unió konferenciáján jelentette be, hogy a 3 milliárd éves aszteroida mintáiban a korai Naprendszer hidratált, szerves anyagokban gazdag maradványai fedezhetőek fel. A mintákat tároló kapszula külső fedeléből nyert részecskék különösen sötét színűek, centiméter és milliméter méretű “domború kövekből” állnak, durva "karfiolszerű textúrával". Érdekes módon ezek bármilyen felületre rátapadnak, amivel érintkezésbe lépnek.
Az OSIRIS-REx űrszonda, amelyet rövid, hat másodperces kapcsolatfelvételre terveztek a Bennuval, váratlanul 0,5 métert besüllyedt az aszteroida felszínébe 17 másodpercre, és így a tervezettnél több anyagot nyert ki. Azonban technikai kihívások merültek fel, mivel két hibás rögzítő akadályozta a mintagyűjtő fedelének eltávolítását, és az összegyűjtött anyag nagy része a fejben rekedt.
A kudarcok ellenére a NASA által támogatott létesítményekben végzett spektrális elemzések előzetes eredményei azt mutatják, hogy az anyagban domináns kék színkép található – ez az azúrkék árnyalat az eredetileg előre jelzettnél magasabb víztartalomra utalhat, és ezzel kapcsolatban további részleteket várhatóan egy közelgő tudományos ülésen osztanak meg.
Érdekesség, hogy az anyag nagy koncentrációban tartalmaz magnéziumot, nátriumot és foszfort, ami jelenleg rejtélyt jelent a tudósok számára. Lauretta meglepetését is fejezte ki, így nyilatkozott mindennek kapcsán:
“Régóta vizsgálom a meteoritokat, és még soha nem találkoztam ilyesmivel. Ez most feladta a leckét. Mi ez az anyag?”
A technikai akadályok leküzdésére tett erőfeszítések során csipesz segítségével nyerik ki a mintát a tartály egy részben nyitott részén keresztül – így összesen 70,3 grammnyi összegyűjtött anyagot vizsgálnak, ami meghaladja az előre jelzett 60 grammot. Néhány mintát elemzésre küldtek a NASA által támogatott Rhode Island-i Reflectance Experiment Laboratory-ba és a londoni Természettudományi Múzeumba.
(Kép: NASA/Erika Blumenfeld és Joseph Aebersold)