Olyan, mintha eljött volna a nukleáris tél a mennyország helyett - fontos kérdést feszeget David Attenborough

2025 / 06 / 09 / Bobák Zsófia
Olyan, mintha eljött volna a nukleáris tél a mennyország helyett - fontos kérdést feszeget David Attenborough
Attenborough készített egy filmet az óceánokról, ami valójában az emberekről szól.

“Közel száz év után ezen a bolygón már értem, hogy a legfontosabb hely a Földön nem a szárazföldön van, hanem a tengeren. És ma az óceánok felfedezésének legjelentősebb korában élünk.”

- mondta el David Attenborough, a világ legismertebb természettudósa, akinek a Monthy Phytont és a teniszlabdák sárga színét is köszönhetjük, és akinek az óceánokról szóló dokumentumfilmje a “legfontosabb film, amit valaha készített” saját bevallása szerint. Hogy miért vélekedik így az idén 99 éves természettudós, az az Ocean (magyarul Az óceán csodája) láttán világossá válik: a másfél órás film ugyanis nem annyira a természetről szól, hanem az emberi beavatkozásról, amivel átalakítjuk, és gyakran rosszabb állapotba hozzuk a környezetünket.

Attenborough-t és munkatársait gyakran érték vádak azzal kapcsolatban, hogy a természetfilmjeik nem fókuszálnak eléggé - vagy semennyire sem - a környezetvédelem kérdésére, pontosabban egy idealizált képet mutatnak a környezetről, kihagyva vagy mellékessé téve a természet pusztításának problémáját, bár Attenborough a 2000-es évek elején elkezdett valamivel aktívabban is foglalkozni ezzel a témakörrel. George Monbiot, brit aktivista 2018-ban egyenesen azzal vádolta a BBC-t és a természettudóst is, hogy “tudatosan hamis képet festenek a világról”, és a dokumentumfilmek olyan eszképizmust, azaz a valóság előli menekülést reprezentálnak, ami “nem helyénvaló”. Azt Monbiot is elismerte, hogy a Kék Bolygó második része, amit Attenborough narrált, példátlan ösztönzést jelentett a műanyagszennyezés megfékezésére, de szerinte ez nem kifejezetten a film stílusán múlt, mivel abban elenyésző szerepet kapott a problémák forrásának feltárása vagy a potenciális megoldások részletezése.

A május 8-a óta futó, és hamarosan magyar nyelvű csatornákon is elérhető Az óceán csodájában most viszont kifejezetten a természet pusztításának és a megoldásoknak a kérdése kapja a központi szerepet, amit közvetlen közelről mutat be a program.

“Sokunk számára a világ, ami a partokon túl van, még mindig sötét, fenyegető és veszélyes, kívül esik a látóhatárunkon, és egyáltalán nem gondolunk rá. Itt az ideje, hogy belevessük magunkat, és a hullámok alá merüljünk.”

- mondja Attenborough, de ami a mélyben vár a dokumentumfilm szerint, az nem kifejezetten az a látvány, amire számítanánk. Nukleáris tél a mennyország helyén - hangzik el a filmben, utalva a tengerfenéki vonóhálók által végzett munka eredményére, vagyis a kihalt, csak roncsokat és halott állatokat tartalmazó tájra az óceánok, tengerek fenekén. Az ilyen típusú vonóhálós halászat nem számít illegális tevékenységnek, sőt, a kormányok általában támogatják is a haszon reményében, de van egy nagy hátulütője a módszernek: rengeteg feleslegesen befogott állat pusztulásával jár. A vonóhálók egy vagy két hajó által vontatott, kúp alakú hálók, amelyek vége zárt, tehát a beléjük kerülő zsákmány nem tud kijutni, és a súlyozott hálók közvetlen kapcsolatba kerülnek a tengerfenék talajával, lényegében végigszántják azt.

A metódust széleskörűen alkalmazzák, a szabadon fogott (nem haltenyészetekben nevelt) halak legalább 25%-át így szerzik be a cégek az MSC (Marine Stewardship Council) nemzetközi nonprofit szervezet leírása szerint. Az MSC felel a fenntartható halászat normáinak meghatározásáért, de a tengerfenéki vonóhálókkal kapcsolatban csak annyit jegyez meg, hogy bizonyos területeken nagyobb károkat tud okozni, mint más helyszíneken, például a korallok nehezebben regenerálódnak, és a hálók “véletlenül” nem célfajokat is kifoghatnak, vagyis fiatal, nem megfelelő méretű halakat, vagy olyan fajokat, amelyeket egyáltalán nem kellett volna kihalászni. A “mellékfogásokat” visszadobják a tengerbe, de sokszor már halottan. Az állatok között lehetnek delfinek, de akár vízi madarak is, méghozzá sok esetben a hálókat a tengeri hegyek közelében vetik be, mivel a célfajok ezek környékén élnek, márpedig a tengeri hegyek számtalan élőlényből álló, komplex ökoszisztémának adnak otthont. A tengerfenéki vonóhálókkal kapcsolatos másik probléma, hogy hozzájárulnak a szén-dioxid kibocsátáshoz is, mivel felkavarják az óceáni üledéket, ami nagy mennyiségű CO2-t köt meg. Az MSC adatai szerint széndioxid-kibocsátás tekintetében a vonóhálókkal fogott halak általánosságban a harmadik legnagyobb kibocsátással járó élelmiszerfajtát jelentik a marhahús és a norvég tenyésztett lazac után.

A másik halászati módszer, ami a tengerfenék szó szerinti felszántásával, és az élővilág nagyfokú pusztításával jár, az a fenékkotró halászat, amit fenékkaparó hálókkal végeznek, és bizonyos kagylótípusok beszerzésére használják. Az óceán csodája filmben testközelből mutatják be a rendszer működését, olyan szemszögből, ahogyan ritkán látható - a filmrészlet elkészítésében részt vevő Dr. Bryce D. Stewart ökológus elmondása szerint a felvételekhez nem találtak kereskedelmi cégeket, amelyek hajlandóak lettek volna engedni a filmezést, ezért végül egy tudományos kutatás keretében végzett halászat közben vették fel az anyagot, miközben a kamerákat acélburkolattal védték a sérülésektől. Az egyedi nézőpont révén úgy kísérhetjük végig a folyamatot, mintha szinte mi is a hálókkal együtt úsznánk a felkavarodó porban és üledékben.

Mivel a fenékkotró halászat és a tengerfenéki vonóhálók használata is felesleges károkat okoz az ökoszisztémákban, és hozzájárul a túlhalászáshoz is, ezért több helyen az úgynevezett MPA (védett tengeri területek) régiókban tiltják az alkalmazásukat, de a törvény betartását nem felügyelik megfelelően Stewart szerint. Az ENSZ Óceán Konferenciája előtt, ami a mai napon vette kezdetét, több szervezet is felhívta a figyelmet az ilyen típusú halászat betiltásának fontosságára, és a franciaországi Nizzában, a konferencia helyszínén, tüntetések is zajlottak az ügy érdekében. Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy Franciaország halászati területeinek egy részén szükségesnek tartja a tengerfenéki vonóhálókkal végzett halászat korlátozását a biodiverzitás védelme miatt.

Az óceán csodájában a végső konklúzió persze pozitív: Attenborough szerint egy dolog ad reményt arra, hogy az óceánok a kizsákmányolás ellenére mégsem üresednek ki teljesen, ez pedig a tengeri ökoszisztémák regenerálódóképessége, amit több helyszínen és kísérletben is bizonyítottak már. Emellett az is működőképes megoldás lehet, ha a halászatot fenntarthatóbb módszerekkel végzik az emberek, mivel nem minden formája a halászatnak olyan káros a környezetre.

“Mindenképpen világossá akartuk tenni, hogy ez a film nem halászatellenes. Az emberek mindig is gyűjtöttek élelmet a tengerekből, és biológiailag nincs ok rá, hogy ez ne folytatódhatna.”

- mondta a természettudós a National Geographicnak, hozzátéve, hogy létezik fenntartható halászati technika is, mint például amit a halászatra épülő kis helyi közösségek is végeznek a világ számos pontján.

(Fotó: Kate Green/Getty Images for National Geographic, Davide Pischettola/NurPhoto via Getty Images, Sakis Lazarides)

Még a Monty Pythont is neki köszönhetjük - tizennégy kevésbé ismert tény David Attenborough-ról A világ leghíresebb természettudósa egy állattól retteg, és karrierje majdnem a fogain bukott el - 14 dolog, amit nem tudtál Sir David Attenborough-ról.


A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
Európa legnagyobb jövőfesztiválja, a Brain Bar idén is megnyitja kapuit. A rendezvény a 21. század első negyedének elteltével arra a kérdésre keresi a választ: hogy fest majd az emberiség következő 25 éve. A diákok és pedagógusok számára ingyenes eseménynek szeptember 18-19-én a Magyar Zene Háza ad otthont.
Régen zöldek voltak az óceánok, és hamarosan ismét színt válthatnak
Régen zöldek voltak az óceánok, és hamarosan ismét színt válthatnak
Az általunk ismert kék valójában csak átmeneti állapot.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.