Kilenc tény a titokzatos óceánokról, amelyek nagy részét még mindig nem fedeztük fel
2022 / 01 / 28 / Bobák Zsófia
Kilenc tény a titokzatos óceánokról, amelyek nagy részét még mindig nem fedeztük fel
Az óceánok nagy része még mindig felfedezetlen terület és sok titkot rejthetnek az emberi szem elől, de vannak kérdések, amire már ismerjük a pontos válaszokat. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) még azt is elárulja, hogy léteznek-e sellők és van-e arany az óceánban.

Mekkora részét sikerült eddig feltérképezni az óceánoknak?

Az amerikai kereskedelmi minisztérium fennhatósága alá tartozó kutatási szervezet, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration) elmondása szerint a számtalan kutatási program ellenére az óceánok 80%-a még mindig felfedezetlen területnek számít.

"Az óceán a Föld éltetője, amely a bolygó felszínének 70%-át fedi, irányítja az időjárást, szabályozza a hőmérsékletet és végeredményben fenntart minden élő organizmust.

A történelem folyamán az óceán az élelmezés, a szállítmányozás, a kereskedelem, a növekedés és az inspiráció létfontosságú forrása volt. De bármennyire is rá vagyunk utalva az óceánokra, a hatalmas víz alatti világnak a 80%-a feltérképezetlen, észrevétlen és felfedezetlen maradt."

Ennek egyik és legfőbb oka azoknak az eszközöknek a hiánya, amelyek lehetővé tennék a nagy mélységekben való felfedező akciókat. A technológia az elmúlt évtizedekben elért arra a szintre, hogy akár teljesen automata járművek is végezhetik a felméréseket és 1960-ban már emberek is elérték a Challenger-mélységet, a Mariana-árok legmélyebb pontját, bár a Jacques Piccard és Don Walsh által használt Bathyscaphe Trieste ablakai még berepedtek a nagy nyomástól ereszkedés közben. A víz alatti járművek megépítése azonban még mindig nehéz és költséges feladat. A szonárokkal végzett vizsgálatok segíthetnek abban, hogy a bonyolult és drága víz alatti járművek használata nélkül is megoldható legyen az adatgyűjtés, de eddig az óceánok kevesebb, mint 10%-át derítették fel ezzel a módszerrel.

Jelenleg folyamatban van a japán Nippon Alapítvány által vezetett Seabed 2030 projekt, aminek kitűzött célja, hogy az évtized végére az óceánfenék teljes terjedelmét feltérképezzék, hogy pontosan ismerjük a víz alatti árkok, vulkánok és hidrotermális kürtők mindegyikét.

Hány faj él összesen az óceánokban?

Azt, hogy a vizek változatos élővilágát összesen hány faj alkotja, senki nem tudja pontosan megmondani. A NOAA válaszában egy 2011-ben publikált tanulmányra hivatkozik, amelyet kanadai, hawaii-i és brit kutatók készítettek és ami szerint a taxonómiai osztályozó rendszer jellegzetességeiből és mintáiból kiindulva elmondható, hogy a Földön körülbelül 8,7 millió (±1.3 millió) faj található, ebből 2,2 millió (±0,18 millió) a tengerek, óceánok lakója. A számítások eredményei alapján ebből a szárazföldi fajok esetén 86%, az óceáni élőlények esetén 91% még ismeretlen az emberek előtt, tehát még nem született róluk hivatalos leírás.

"Robert May (ausztrál ökológus - szerk.) nemrégen megjegyezte, hogy amennyiben idegenek látogatnák meg a bolygónkat az egyik legelső kérdésük az lenne: 'Hány különálló életforma - faj - van a bolygótokon?'

Emellett arra is rámutatott, hogy zavarba jönnénk a válaszunk bizonytalanságától." - írják a kutatók. May szintén 2011-ben közzétett tanulmányában arra utal, hogy ez a tudásbeli hiányosság az emberek szűklátókörűségének a következménye lehet: "Rendkívüli tanúbizonysága az emberiség nárcizmusának, hogy tudjuk, hogy 2011 február 1-jén a Kongresszusi Könyvtárban 22 194 656 darab könyv volt található, de nem tudjuk megmondani - egy nagyságrendi megközelítéssel - hogy mennyi különböző növény-, és állatfajjal osztozunk a világon."

Az óceáni fajok megszámlálására a Tengeri Élővilág Népszámlálás (Marine Life Census) program keretében vállalkoztak a kutatók, hogy tíz éven keresztül 540 felfedező misszió során, 2700 szakember bevonásával minél alaposabban felmérjék a víz alatti területek titkait. A projekt eredményeképpen 1200 új fajt írtak le a kutatók és további többezer még besorolásra vár.

Mennyi víz van az óceánokban?

A Föld vizeinek mindössze 3%-át nem az óceánok alkotják, vagyis az összes, a bolygónkon található vízmennyiség 97%-a az óceánokban található. A hozzáférhető iható víz mennyisége kevesebb, mint 1%, nagyjából 2% (egyelőre) fagyott állapotban van gleccserek és jégsapkák formájában és a légkör is tartalmaz kis mennyiségű vízpárát (valamint az élőlények teste is). Az Egyesült Államok Földtani Felmérése szerint 1386 milliárd köbkilométernyi víz található összesen a Földön, ebből több mint 1330 köbkilométernyi az óceánokban. Egy köbkilométer víz ezer milliárd liter víznek felel meg.

A NASA videója szerint, ha az összes vízmennyiséget egybegyűjtenénk egy 1380 kilométer szélességű labdát kapnánk eredményül.

Meddig ér el a napfény az óceánban?

A felszín alatti mélységek jelentős részét örök sötétség veszi körbe. A napfény csak a legfelső 200 méteres réteget tudja megvilágítani hatásosan, ettől lejjebb már csak nagyon kevés fény jut el. Bár a sugarak bizonyos körülmények között akár 1000 méterig is utazhatnak, de ebben a mélységben már a valódi sötétség kezdődik. Az óceánok három rétege:

  • a felső 200 méterig tartó eufotikus zóna, ahol a tengeri élőlények, emlősök és teknősök jelentős része él
  • 200-tól 1000 méterig tartó szürkületi zóna, ahol a fotoszintézis már nem lehetséges
  • az 1000 méter mélységben kezdődő afotikus zóna, amelynek különböző részeit a szürkületi zónához hasonló költői nevekkel is ellátták: 4000 méterig tart az éjfél zóna, 6000 méterig a feneketlen szakadék (abyss) zónája, 6000 métertől a hadál zóna.

A legnagyobb mélységben egészen különleges élőlények élnek, köztük a rózsaszínes, áttetsző testű Pseudoliparis swirei, avagy Mariana csigahal, amelyet egy alkalommal rekord mélységben, 7966 méterrel a felszín alatt fogtak be, ahol a National Geographic leírása szerint olyan nyomást kell kibírnia, mintha 1600 elefánt állna a fején (a nyomás körülbelül tíz méterenként egy atmoszférával növekszik, vagyis ez 800 atmoszférikus nyomásnak felel meg). De nem is kell olyan messzire menni ahhoz, hogy túlvilági külsejű állatokkal találkozzon az ember: a ritkán megfigyelhető, átlátszó fejű, hordószemű hal például már a szürkületi zónában, 650 méter mélységben is felbukkanhat.

Melyik a legnagyobb hal az óceánban?

A cetcápa, tudományos nevén Rhincodon typus. A porcos halak osztályának rablócápa-alakúak rendjébe tartozó élőlény egyes példányai elérhetik a 20 méter körüli hosszúságot is, átlagban 13 méteresek. A fajról hivatalosan először Andrew Smith számolt be 1828-ban, mikor Dél-Afrika partjainál megfigyelte egyik képviselőjüket, azóta pedig az is kiderült, hogy a cetcápák sok helyen megfordulnak életük során, mivel akár 13 000 kilométeres vándorutakra is indulnak planktonok és megfelelő ívóhely után kutatva. A halak élethossza szintén kiemelkedő és vetekszik az emberével: az ivarérettséget 30 éves korukra érik el és 70-100 évig is élnek.

Melyik a legijesztőbb halfaj?

Bár a NOAA nem így teszi fel a kérdést, és ez nyilvánvalóan szubjektív értékelés, de ha osztályoznánk a leghátborzongatóbb fajokat, amelyekkel összefuthatnánk az óceánokban, akkor a tengeri ingola valószínűleg előkelő helyet foglalna el a listán. Az akár egy méter hosszúságúra is megnövő angolnaszerű hal, amely egyébként az Atlanti-óceánban és Európa tengerparti vizeiben őshonos, de az 1830-as évektől invazív fajként az amerikai Nagy Tavak környéken is megjelent, több sor éles foggal és szarufogakkal felszerelt nyelvvel rendelkezik, amellyel az élő áldozatát kapja el. Miután rátapadt a kiszemelt táplálékára, érdes nyelvével lefejti róla a húst és kiszívja belőle a nedveket és a vért.

Ez a művelet sok időt is igénybe vehet, attól függően, hogy milyen nagyságú a zsákmány. A NOAA leírása szerint a tengeri ingola egyike a legprimitívebb gerinces fajoknak, a csontos halakkal ellentétben nincs se uszonya, se pikkelyei, teste porcos felépítésű. Az Egyesült Államokban igyekeznek gátolni a terjedésüket, ennek érdekében egy, kizárólag az ingola lárvájára nézve mérgező anyagot szórnak a vizekbe, amelynek a többi fajra nincs káros hatása.

Van arany az óceánokban?

A mélytengeri bányászat ideje közeleg, amelyet nem csak a tehetősebb országok, hanem az olyan kis nemzetek, mint Nauru is támogatnak, amely a Csendes-óceán Mexikó és Hawaii közötti Clipperton törészónában tervezi kitermelni az errefelé bőven megtalálható, többféle fémércet tartalmazó tengerfenéki rögöket, amelyek értékes alapanyagot szolgáltathatnak például az elektronikus eszközök gyártásához. A mélytengeri bányászatot sok tudományos szakember és szervezet ellenzi, mivel nagy esély van rá, hogy a tengerfenék megbolygatása hosszú távú negatív következményekkel jár majd a helyi élővilágra nézve. Egy 2020-as tanulmányban arról számoltak be a kutatók, hogy az 1989-ben tesztelés céljából létrehozott kísérleti, óceánfenéki helyszínen, a 26 éve lecsupaszított területen még ennyi idő elteltével is láthatóak voltak a barázdák és a mikrobák aktivitása is jelentősen csökkent, a mikrobiális sejtek száma 50%-a volt csak az eredetinek a frissebb nyomokban.

Attól azonban nem kell tartani, hogy a mélytengeri aranyláz is súlyosbítja a helyzetet, annak ellenére, hogy az óceán vize tartalmaz aranyat. Az arany olyannyira kis mennyiségben található a vízben, hogy azt kitermelni nem lenne érdemes: vizsgálatok szerint az Atlanti-, és Csendes-óceánban 50 fmól/liter koncentrációban, a Mediterrán térség vizeiben 100–150 femtomól/liter arányban mutatható ki az arany jelenléte. A legnagyobb sűrűségben a hidrotermális kürtők és folyók környéken lehet észlelni az aranyat.

A vízben rejlő kincsről már az 1800-as években is tudtak az emberek, miután Edward Sonstadt kémikus 1872-ben először kimutatta az arany jelenlétét a tengervízben, nem sokkal később pedig megjelentek az első csalók is, akik a könnyű pénzkereseti lehetőségről fantáziálók hiszékenységére appelláltak. Prescott Ford Jernegan lelkész is megpróbálta eladni az Arany Akkumulátorra keresztelt találmányát, ami a tengervízből higannyal, akkumulátorral létrehozott árammal és egyéb titkos összetevőkkel vonta ki az anyagot, csakhogy, miután sikerült elég tőkét bevonni a befektetőktől,

a feltaláló és asszisztense nyom nélkül eltűntek a helyszínről.

Később kiderült, hogy Európába szöktek a pénzzel, az ígéretes aranygyűjtő szerkezetük pedig nem működött tovább, mivel azt az asszisztens töltötte fel a tesztek során kis mennyiségű arannyal, hogy hihető legyen a hatékonysága és meggyőzzék az embereket arról, hogy érdemes belőle vásárolni. Jernegan később visszaadta a pénz egy részét és tanítóként dolgozott élete végéig.

Valódiak a sellők?

A tudományos kérdésekkel foglalkozó Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal oldalán talán különösnek hat egy ilyen kérdés, de megvan a maga előzménye annak, hogy hogyan kerültek fel a listára a hableányok, és - fiúk. 2011-ben megjelent a Sellők: A megtalált test című, dokumentumfilm stílusban leforgatott fikciós történet az Animal Planet csatornán, aminek cselekménye szerint a tudósok olyan tengeri élőlény maradványaira találnak rá, amely emberi eredetűnek bizonyul. A két órás film, noha elég egyértelmű az ál-dokumentum jellege, de mégis sok kétséget ébresztett a nézőiben, olyannyira, hogy a NOAA hamarosan hozzájuk intézett kérdések özönével szembesült a témával kapcsolatban.

Az emberek azt szerették volna a hivataltól megtudni, hogy vajon van-e igazság alapja a filmen látottaknak, a NOAA pedig válaszul kiadta a hivatalos közleményét, miszerint nincs rá bizonyíték, hogy valaha is találtak volna vízi humanoidot. A leírás szerint ugyan sellőkről már az ókori görögök óta érkeznek beszámolók és mesék, sőt, már a 30 000 évvel ezelőtti kőkorszaki barlangfestményeken is ábrázoltak varázserővel bíró női alakokat, de az, hogy az emberiség kollektív emlékezetének részét képezik a szirének és férfi megfelelőik, még nem jelenti azt, hogy léteznek a valóságban.

"De valódiak a sellők? Soha nem találtak vízi humanoidokra utaló bizonyítékot.

Akkor miért töltik be közel az összes tengeri nép kollektív tudatalattiját? Ezt a kérdést jobb, ha a történészekre, filozófusokra és antropológusokra bízzuk."

Léteznek óceánok más bolygókon?

Az egyre fejlődő technológiának és megfigyelési módszereknek köszönhetően sorra érkeznek a hírek a más bolygókon található víz potenciális jelenlétét detektáló vizsgálatokról. Tavaly márciusban a Marssal kapcsolatban fedeztek fel arra utaló jeleket, hogy az évmilliárdokkal ezelőtt a bolygón létezett víznek 30 - 99% is még mindig a Marson van a felszín alatti ásványi anyagokban megkötve, júliusban a Jupiter és egyúttal a Naprendszer legnagyobb holdján, a Ganümédészen észleltek légköri vizet, azt pedig már korábban is lehetett tudni, hogy a Ganümédész vastag jégburka alatt óceán rejtőzik, feltehetően több vízzel, mint amennyi a Föld felszínén együttesen található, emellett a Jupiter másik kísérőjén, az Európán is hatalmas, sós vizű óceán jelenlétét sejtik a kutatók.

Ezek azonban nem olyan típusú óceánok, mint amelyek a bolygónkat fedik.

"Jelenleg a Föld az egyetlen olyan ismert bolygó (vagy hold), amelynek a felszínén konzisztens, stabil víztömegek találhatóak."

- írja a NOAA - "A Naprendszerünkben a Föld a Nap körül kering a lakható zónának nevezett területen. A hőmérséklet, a zónán belüli bőségesen elegendő légköri nyomással, lehetővé teszi, hogy a víz hosszú időkig folyékony maradhasson."

(Fotó: Pixabay/No-longer-here/visavietnam Pixnio, NOAA, Getty Images/John M Lund Photography Inc)

Tényleg halálos az emberekre nézve, ha sós vizet isznak? A hollywoodi klisék gyakran félrevezetőek, de a sós víz fogyasztásával kapcsolatban nem túloznak.


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.