A sztoriról az elsők közt Brett Velicovich, a különleges osztag veteránja és a Fox News munkatársa beszélt még hétfőn. A Fox News republikánus kötődésű csatorna, így a Javelinek ukrajnai hatékonyságával kapcsolatos kritikák erősen politikai színezetet is kaptak nem meglepő módon. Velicovich maga is erősen fogalmazott, elmondása szerint a Biden-adminisztráció blokkolja a Javelin kiképzőszimulátorok Ukrajnának történő átadását. Velicovich szerint az amerikai gyártmányú Javelin rendkívül hatásos, de csak akkor, ha megfelelően kiképzett katonák kezébe kerül – a szimulátor hiánya miatt azonban épp ez, tehát a szaktudás nem áll az ukrán hadsereg rendelkezésére. Sőt a Fox News munkatársa azt is megemlítette, hogy bizonyos esetekben a kiképzés hiánya miatt mondanak csődöt ezek az eszközök a frontvonalon.

Az amerikai hadsereg egyébként régóta szimulátorokkal képzi ki a Javelin-rendszer használatára a katonáit, aminek az oka, hogy ezek a lövedékek roppant drágák – egy Javelin lövedék 75 ezer és 80 ezer dollár közötti összegbe kerül, ami miatt értelemszerűen kicsit túlzás lenne, hogy a kiképzéseknél csak úgy eldurrogtassák ezeket. (Maga a rendszer egyébként 178 ezer dollárba kerül.) A problémát a virtuális valóság oldotta meg – egy VR környezetben ugyanis hatékonyan meg lehet tanulni, miként kell ezzel a rendszerrel bánni. A szimulátort – melyet Javelin Basic Skills Trainer-nek neveznek – a Raytheon és a Lockheed Martin fejlesztette, és világszerte 500 ilyet szállítottak le kiképzési céllal. Ennek segítségével egy katona jellemzően két hét alatt felkészíthető a Javelin használatára.

Mint az tehát látható, a szimulátoros kiképzés ideje és a rendszer ára önmagában messze elmarad attól, amibe egy harckocsi kerül, és amennyi ideig ennek a személyzetét kell felkészíteni, de a szimulátor így is fontos eleme a Javelin bevethetőségének a fronton. Republikánus szenátorok ennek megfelelően azt kérték számon Lloyd Austinon, az Amerikai Egyesült Államok védelmi miniszterén, hogy ezek a rendszerek miért nem érkeztek meg Ukrajnába. Az egyik republikánus szenátor elmondása szerint az Ukrán Védelmi Minisztérium többször is küldött levelet Austinnak, hogy szükségük lenne a szimulátorokra.

A The Drive felvette a kapcsolatot Kirilo Budanovval, az ukrán katonai hírszerzés vezetőjével, aki megerősítette, hogy az országnak valóban szüksége lenne ezekre a szimulátorokra. Budanov elmondása szerint Donbászban az ukránok 500 orosz harckocsival, rengeteg tüzérségi járművel és páncélozott csapatszállítókkal lesznek kénytelenek szembeszállni.

Az USA védelmi minisztere egyébként azt válaszolta, hogy a kiképzőfelszereléssel kapcsolatos kérelmekről a republikánus szenátortól hallott először, de ha ilyen kérés felmerül ukrán részről, készen állnak arra, hogy kiképezzék a katonákat. Austin hozzátette azt is, hogy az USA küld ilyen kiképzőfelszerelést is Ukrajnába. A védelmi miniszter megemlítette azt is, hogy már eddig is „több száz” ukrán katonát képeztek ki Ukrajna területén kívül (tehát más, de nem nevesített országokban) tüzérségi és drónokkal kapcsolatos feladatok ellátására.

Az USA egyébként az április 22-ei 4 milliárd dolláros összértékű fegyverszállítmány részeként több mint 5500 Javelin tankelhárító rendszert küldött Ukrajnába. Republikánus politikusok részéről felmerült egyébként az a kérdés is, hogy az Ukrajnába küldött fegyverek mennyire fognak hiányozni az amerikai arzenálból – hasonló kérdésről Európa kapcsán korábban egyébként már mi is írtunk:

Hiányozni fognak-e Európának az Ukrajnának adományozott tankelhárító rendszerek? A fegyverek pótlása annyiban jelenthet nehézséget, hogy az európai ipar csak nehezen áll át a megnövekedett kereslet kiszolgálására – Ukrajna ugyanakkor segíthet eldönteni azt is, hogy mely rendszerek bizonyulnak egyáltalán hatásosnak a páncélosokkal szemben, és mit érdemes a jövőben rendelni.

Ami a Javelineket illeti – az amerikai készlet harmadát küldték eddig át Ukrajnába (míg például a szintén vállról-indítható légelhárító Stinger-rendszereknek a negyedét). Austin szerint viszont a szükséges minimumkövetelmény alá sosem fog apadni az amerikai készlet ezen rendszerek kapcsán, és a 2023-as gazdasági évre elfogadott védelmi költségvetés nem csak az amerikai készlet visszapótlására lesz elég, de arra is, hogy a szövetséges országok hasonló készleteit is visszatöltsék – az USA kérésére ugyanis a keleti szárny több országa is Javelineket és Stingereket adott át Ukrajnának az orosz invázió korai szakaszában.

Egy kérdés azonban pénz, egy másik pedig a gyártással kapcsolatos nehézségek, melyek az USA esetén is részben fedésben vannak azzal, amit Európa kapcsán fentebb leírtunk. Az előző hónap végén a Raytheon vezérigazgatója, Greg Hayes elmondta például, hogy a vállalata egész biztosan nem tud elég gyorsan Stingereket gyártani, aminek, mint sok egyéb elektronikai eszköz esetén is, az ellátási lánc akadozása az oka elsősorban. Jelenleg ugyanis nagyon kevés, a gyártáshoz szükséges alapanyag áll csak a rendelkezésükre. Ehhez társul az az Európából már ismerős probléma, hogy az USA védelmi minisztériuma 18 éve nem vásárolt Stingert, és bizonyos alkatrészek mára beszerezhetetlenek, így például a lövedék célkövető rendszerét részben újra kell tervezni, ami szintén felemészt majd valamennyi időt, nagyjából 1-2 évet.

Magyarán a háború miatt megnövekedett kereslet kielégítését a Covid és az akadozó ellátási láncok csak még nehezebbé teszik. A problémát egyébként Joe Biden elnök is elismerte, amikor is beszámolt arról, hogy egy Javelinhez több mint 200 félvezetőre van szükség. Biden ezért is szeretné a félvezető-gyártást visszavezetni az USA-ba, és ezért tartja fontosnak, hogy az előbbi cél megvalósításához szükséges, 2021-es, 52 milliárd dollár összértékű tervezetet, a CHIPS Act-ot az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa elfogadja. A tervezet egyébként nem csak a gyártást, de az amerikai kutatást és fejlesztést is támogatná.

(Kép: Flickr/The U.S. Army)