Önállóan életképes mitokondriumokat találtak az emberi vérben

2021 / 03 / 19 / Justin Viktor
Önállóan életképes mitokondriumokat találtak az emberi vérben
A mitokondriumok a sejtek erőművei, ezek az apró sejtszervecskék alakítják a tápanyagokat energiává, ami sejtjeink működéséhez és életben maradásához szükséges. A kutatók mindig is úgy gondolták, hogy életük során a sejtjeinkben maradnak, de kiderült, hogy önálló létezésre is képesek.

ATP gyárak

A mitokondriumok, alapvetően miniatűr gyárak, melyek az elfogyasztott ételeket felhasználható energiává alakítják át az adenozin-trifoszfát (ATP) nevű vegyi anyag formájában. Az ATP az olyan sejtes folyamatok táplálására szolgáltat energiát, mint például az izmok összehúzódása, az idegi impulzus terjedése vagy a fehérjeszintézis.

Az ATP az élet minden formájában közös, és gyakran az intracelluláris energiaátadás molekuláris valutájaként emlegetik. A mitokondrium nem a többsejtű élet részeként jött létre, a sejtjeinken belül önálló életet él, és van saját, egyedi DNS-e is, az úgynevezett mitokondriális DNS.

A ma elfogadott nézet szerint a mitokondrium az idők hajnalán egyesülhetett a többsejtű élet nagyon korai ősével, hogy szimbiotikus kapcsolatot alakítsanak ki.

A sejtjeinkben található mitokondriumok az életkorunk előrehaladtával működésképtelenné válnak, gyakorlatilag velünk együtt öregszenek.

A Montpellier Rákkutató Intézet kutatói felfedezték, hogy a sejtjeinkben élő mitokondriális populációk mellett vándorló mitokondriumok is lebegnek a véráramunkban. Időről időre eddig is felbukkantak a mitokondriumok a sejteken kívül, de csupán a vérlemezkéken belüli törmelékben. Mit keresnek tehát az újonnan felfedezett mitokondriumok egyedül a véráramban?

Stabil struktúrák

A hét éven át folyó kutatás megerősítette, hogy a vérplazmában ép és teljesen működőképes mitokondriumok találhatóak, melyek stabil struktúrákban élnek. A kutatók elektronmikroszkóppal vizsgálták száz ember plazmamintáit, és felfedezték, hogy 3,7 millió ilyen önálló mitokondrium él ezekben a szerkezetekben minden egyes milliliternyi plazmában.

Az már korábban is feltűnt a kutatóknak, hogy egy átlagember vérplazmája akár ötvenezerszer több mitokondriális DNS-t (mtDNS) tartalmazhat, mint a saját DNS-éből megtalálható mennyiség. A most azonosított védőbuborékszerű struktúrákban úszkáló mitokondriumok tömkelege megmagyarázza ezt a rejtélyt is.

A felfedezés persze több új kérdést vetett fel mint amennyit megválaszolt a mitokondriumokról. A kutatók szerint a talán szerepet játszhatnak a sejtek közötti kommunikációban, szabályozva az immun-, és gyulladásos reakciókat.

A felfedezés bővítheti a sejt-sejt kommunikációs biológia körét. A további kutatások arra irányulnak majd, hogy meghatározzák, hogy ezek a keringő energiagyárak relevánsak lehetnek-e a különféle betegségek korai felismerése és előrejelzése szempontjából.

(Forrás: TheScientist Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

A kvantum hologram működés közben mutathatja meg az emberi test belsejét A legtöbben ismerjük a hologramokat, ha máshonnan nem, a csillagok háborúja híres jelenetéből biztosan, melyben Leia hercegnő egy hologram formájában üzen Obi Wan Kenobinak. A holográfiát Gábor Dénes magyar fizikus találta fel 1947-ben, a jövő pedig a kvantum-holográfiáé.

A Deep Mind megfejtette a fehérjék szerkezetének titkát, és ez forradalmasíthatja a biológiát A Google DeepMind által kifejlesztett mesterségesintelligencia-hálózat nekiveselkedett a biológia egyik legnagyobb kihívásának és sikerrel járt. Az AlphaFoldnak elnevezett szoftver az esetek kétharmadában pontosan megjósolta a megadott aminosav szekvenciákból keletkező fehérjék alakzatát, ami egyben a funkciójukat is elárulja.

A koffein igazi sport-csodaszer, ezeket kell tudnod a hatékonyabb használatához A koffeint régóta óta használjuk energiafokozóként, szerepe a sportban megkérdőjelezhetetlen. De pontosan hogyan érdemes használni? Tényleg segít egy csésze kávé vagy egy pohár eszpresszó? És mit nyerhetünk vele, ha egy időre letesszük a kávét?


 


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Polgár Judit sakkvilágbajnok legemlékezetesebb mérkőzései, játék Kaszparov ellen és Világsakkfesztivál
Polgár Judit sakkvilágbajnok legemlékezetesebb mérkőzései, játék Kaszparov ellen és Világsakkfesztivál
Kilenc évesen a New York Times címoldalára került, tizenkét évesen Kaszparov figyelte a játékát, magántanulóként tanult, mert minden idejét a sakk kötötte le. Polgár Judit, minden idők legsikeresebb női sakkozója, Világsakkfesztivált tart hamarosan Budapesten nővéreivel és Rubik Ernővel.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.