A Massachusetts-i Műszaki Egyetem AgeLab részlegén az emberi öregedés folyamatát vizsgálják, de nem pusztán a jobb megértés érdekében, hanem kifejezetten praktikus célokból: az eredményeket az idősebbek életminőségének javítására használják fel hétköznapi alkalmazások során. A fogyasztóközpontú rendszerrel az idős korral járó kihívásokat veszik górcső alá és találnak rájuk megoldásokat, üzleti partnerekkel és kormányzati szervekkel együttműködve, a kutatások pedig már 1999 óta zajlanak a laboratóriumban.
Ahogy az MIT írja, a születéskor várható élettartam az elmúlt száz évben jelentős mértékben növekedett: az 1900-as évek elejének statisztikáival összehasonlítva ma már átlagban akár 30 évvel tovább élhetnek az emberek. A Berkeley Egyetem adatai szerint 1900-ban az amerikai férfiak átlagos várható élettartama 46,3 év volt, a nőké 48,3, de 1998-ra ez 73,8-ra és 79,5-re emelkedett. Az Our World in Data térképe látványosan mutatja a ma is jelentős különbségeket a világ különböző országai között: míg a fejlettebb régiókban hetven év fölött, de sok helyen nyolcvan vagy kilencven évet is eltérő szinten áll a várható élettartam, addig 50-60 év közötti várható élettartam már csak az afrikai országok lakosságára jellemző. Magyarországon az 1960-as évekbeli 68 évről 2015-re 75,7-re nőttek a számok.
A hosszú élet azonban olyan problémák kialakulásával jár, amelyeket kifejezetten az időskor hoz magával és ez megnehezítheti a plusz évek tartalmas kihasználását, nem véletlenül kutatja annyi cég, intézmény és magánemberek is az öregedéssel járó testi folyamatok visszafordításának lehetőségeit.
Hogyan töltjük el és hogyan hozzuk ki a legtöbbet a hosszú élettel kapott 30 éves bónuszunkból?
- teszi fel a kérdést az AgeLab és a kutatói erre a feladványra próbálnak választ találni a programok során.
Egyike a hasznosnak bizonyuló segédeszközöknek, amelyet a laboratóriumban fejlesztettek ki és amit 2006-os bemutatója óta számtalanszor alkalmaztak oktatási és tesztelési célokra is, az AGNES (Age Gain Now Empathy System), egy olyan hordható rendszer, ami a viselőjét egy pillanat alatt nyolcvan évessé varázsolja. A ruházat nem tartalmaz semmilyen high-tech eszközt vagy VR hozzávalót, egyszerű súlyokból és rugókból áll, amelyek rendkívül kényelmetlenné teszik a viseletét, mivel nagymértékben akadályozzák a felhasználó mozgását és egyensúlyának megtartását. A ruha a korral járó és általánosnak mondható testi változásokat szimulálja:
Az AGNES-t viselők egy hetven/nyolcvan éves ember bőrébe bújhatnak és megtapasztalhatják, hogy milyen egyre erőtlenebbé váló fizikai képességekkel kivitelezni a hétköznapi feladatokat, például a vásárlást vagy közlekedési eszközökön történő utazást. A ruházatot az MIT egy empátiát növelő eszközként definiálja, ami a kutatóknak és a diákoknak segít betekintést nyújtani abba az állapotba, ami az ilyen korú embereket általában jellemzi és sok esetben használták már fel tervezők és mérnökök is a munkájuk során, hogy "jobban megértsék a fizikai és társadalmi világot a jövőbeli énjükként" és ezáltal hatékonyabb termékeket és szolgáltatásokat tudjanak fejleszteni az idősebbek számára.
A rendszer, amelyet legutóbb Chris Hemsworth viselt a National Geographic és a Disney+ dokumentumsorozatában, a Limitlessben, csak egyike az AgeLab projektjeinek, amivel az idősebb emberek számára kényelmesebb életfeltételek megteremtését próbálják elősegíteni, emellett kevésbé fizikális, inkább pszichológiai jellegű vizsgálatokat is folytatnak a témával kapcsolatban. Felméréseket végeznek például a diákok hitelfelvételi szokásairól és ennek a nyugdíjazásuk idejére való spórolással kapcsolatos hatásáról és az emberek azon tendenciájáról (illetve ennek hiányáról), hogy időben félretegyenek az aktív munkával töltött évek utáni életszakaszukra.
(Fotó: MIT AgeLab)