Dr. Paul Burton a napokban a brit The Guardiannak árult el néhány exkluzív információt a cég meglehetősen ambiciózus terveiről, amelyből kiderül, hogy az évtized végéig egy sor további, ma még nem vagy csak nehezen kezelhető betegségre szeretnének kifejleszteni mRNS-alapú vakcinákat. Ezek közül is kiemelkedik, hogy Burton szerint már a következő években sikerülhet kifejleszteni egy olyan rákvakcinát, amely a daganatos megbetegedések számtalan változatára nyújthat hatékony gyógymódot.

Burtonnek jó oka van az optimizmusra, hiszen a Moderna tavaly ősz óta már embereken is teszteli a melanómára, vagyis a bőrrák egyik fajtájára kifejlesztett oltást, amelyet a teszteredmények alapján az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) februárban "úttörő kezelésnek" minősített. Az úgynevezett "Breakthrough Therapy Designation" elbírálást az amerikai kormány 2012-ben hozta létre olyan gyógyszerek számára, amelyek a legsúlyosabb betegségekre nyújthatnak a meglévőnél hatékonyabb gyógymódot, a célja pedig az, hogy felgyorsítsák ezeknek a gyógyszereknek az engedélyezési folyamatát, ezáltal a piacra kerülését is.

Az mRNS-alapú rákvakcina hatékonyságát a személyre szabhatósága adja: az oltás előállításához először is biopsziát végeznek a betegen, azaz szövetmintát vesznek a tumorból, amelynek genetikai jellemzőit laboratóriumban elemzik ki. Ennek során megkeresik azokat a mutációkat, amelyek az egészséges sejtekben nincsenek jelen, majd egy algoritmus segítségével kiválasztják azokat a mutációkat, amelyek a rákos elváltozás növekedésében szerepet játszanak, és a legnagyobb eséllyel indíthatják be az immunválaszt. Az így kapott adatok alapján az orvosok már el tudják készíteni a személyre szabott mRNS-molekulát, amely a testbe jutva beindítja az antigének termelődését, ezáltal kiváltva a szervezet immunválaszát.

Annak, hogy az mRNS-alapú rákvakcina fejlesztése ennyire felgyorsulhatott, a koronavírus-járványnak is volt némi szerepe. Egyes kutatók szerint a járvány során egy-másfél év alatt akkora előrelépést sikerült elérniük, amihez normális esetben lehet, hogy akár 15 évre is szükség lett volna, ráadásul - ahogy arra Burton is felhívta a figyelmet - a cégeknek a gyártókapacitása is rendkívül nagyot fejlődött, így ma sokkal nagyobb mennyiségben tudják gyártani az oltásokat, mint néhány évvel ezelőtt.

Az orvosigazgató szerint a Moderna mRNS-technológiája a rák gyógyítása mellett számtalan más betegségre is megoldást nyújthat a közeljövőben, többek között a szív-és érrendszeri megbetegedéseket, autoimmun betegségeket és légzőszervi megbetegedéseket is gyógyítani lehet majd a segítségével. Utóbbira jó példa a Moderna által az RSV-fertőzésre kifejlesztett vakcina, amelynek a késői fázisú klinikai tesztjeinek eredményeit januárban adták le az FDA-nek, a gyógyszer pedig a rákvakcinához hasonlóan ezután szintén megkapta az "úttörő kezelés" minősítést.

(Borítókép: Leon Neal - WPA Pool/Getty Images)