Hat technológiai újítás, ami meghatározta az elmúlt évtizedet
2019 / 12 / 11 / Bobák Zsófia
Hat technológiai újítás, ami meghatározta az elmúlt évtizedet
Vajon ki emlékszik még rá, milyen volt az élet tíz évvel ezelőtt? Valószínűleg erre sokan tudnának válaszolni, elvégre egy évtized nem olyan hosszú idő. De ha úgy tennénk fel a kérdést, hogy ki emlékszik még rá, milyen volt az élet Instagram és Lime nélkül? A technológiai újítások sokszor szinte észrevétlenül válnak az életünk szerves részévé, és formálják át mindennapjainkat. Most összegyűjtöttük közülük azt a hatot, ami leginkább meghatározóvá vált az elmúlt tíz évben, vagy forradalmat hozhat a követező tízben.

Sharing economy, vagyis megosztáson alapuló gazdaság

 

Ha a kétezres években vásárolni akartunk, el kellett mennünk valamelyik kereskedelmi lánc által üzemeltetett boltba és magunknak megvenni a termékeket. Ha dolgozni akartunk, nagy általánosságban szerződtünk egy céghez vagy intézményhez. Ha szállást kerestünk, megnéztünk a hotelek vagy apartmanok listáját és előre bejelentkeztünk valahová, ha pedig utaztunk volna, beültünk az autónkba, taxit hívtunk vagy buszoztunk. Ehhez képest ma nem gond, ha nincs saját autónk, állandó munkahelyünk, vagy nincs kedvünk szállodát keresni, hiszen itt az Uber, itt az Airbnb, itt a Lime, itt az együttműködő fogyasztás rendszere. A koncepció nem új, mindig is lehetett szabadúszóként dolgozni, stoppal menni a Balcsira vagy megosztani egymással a javainkat, de az egész társadalmi/gazdasági rendszer hierarchikusból peer-to-peer, vagyis egyenlő alapúvá válása csak a gazdasági világválság után, a technológiai fejlettség megfelelő szintre érésével kezdett átalakulni. A collaborative consumption (együttműködő fogyasztás) kifejezés elterjedését Botsman és Rogers 2010-es könyvének, az Ami az enyém, az a tiéd: az együttműködő fogyasztás felemelkedésének megjelenésétől számítjuk hivatalosan, bár nehéz pontos határvonalat húzni.

A sharing economy ideálja szerint nincs többet elpazarolt, kihasználatlanul heverő tárgy és tehetség a világban, mert ami nekem nem kell, odaadhatom másoknak, a rendszer pedig megkönnyíti, hogy ezt bármikor könnyedén megtehessem.

Az IoT vagyis a dolgok internete ezt pedig a következő évtizedben még egy szinttel magasabbra emelheti, a mindent behálózó rendszerre való kapcsolódással bármikor megtalálhatjuk a nekünk tetsző szolgáltatást pillanatok alatt, profitot lefölöző cégek beavatkozása nélkül. Az ideál szerint. A valóságban az autómegosztás, vagy az Airbnb rendkívül népszerűvé vált ugyan, de a központosítatlan, szabályozatlan rendszereknek megvannak a hátulütői is. Magyarországon az egyik, leginkább felfutóban lévő ága a sharing economynak a különböző közlekedési megosztó-rendszerek, a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhányat:

  • Lime: rollerezni jó, ha hajtani sem kell hozzá magunkat még jobb. A Lime elektromos rollerei május óta érhetőek el Budapesten, és, bár a szabályozásokkal kapcsolatban vannak homályos foltok, a szolgáltatás egyre népszerűbb. Akár 25 km/h-val is száguldhatunk vele, ha merünk, így rövidebb távok megtételéhez pont ideális eszköz lehet.
  • Bolt: mióta az Uber kivonult Magyarországról, a piaci rést más társaságok igyekeznek betölteni. Az eredetileg Taxify névre hallgató taxis/személyi sofőrös szolgáltatás ötlete egy észt testvérpár fejéből pattant ki, és most már az európai piacon egyre nagyobb a kereslet irántuk. Magyarországon három éve vannak jelen és már Teslákat is találhatunk a flottájukban.
  • Oszkár: száz százalékig magyar fejlesztésű telekocsi szolgáltatás, két BME-n tanuló diák indította be a vállalkozást tizenkét éve, azóta már a nemzetközi piac felé is kacsingatnak
  • GreenGo/DriveNow/MOL Limo: a már megszokottá vált autómegosztó rendszerek nem a sofőröket, hanem a járműveket dobják be a közösbe, általában elérhető elektromos változat is és igaz, hogy nem olcsó, de még mindig csak töredéke a taxis áraknak.
  • Donkee Republic/MOL Bubi/Blinkee: az első kettő bringa, a Blinkee elektromos robogómegosztó rendszer, azoknak, akik nem bírják az autózást a budapesti dugókban

Instagram

Ki gondolta volna, tíz évvel ezelőtt, hogy a frissen megjelent applikáció neve nemsokára már egyet fog jelenteni a fotózással a világ nagy része számára. Kevin Systrom és Mike Krieger 2010 októberében állt elő az Instagrammal, mely egy kizárólag okostelefonokon, az első időkben csak iPhone-on működő, tehát internetes platformmal nem rendelkező applikáció volt, a lényege pedig a rengeteg féle szűrő, mely a legunalmasabb fotóból is profi munkát gyártott különösebb erőfeszítés nélkül. Az első év végére már elérték az egymillió felhasználót és egy új szokás, vagy ha őszinték akarunk lenni, új kényszerbetegség jelent meg a felhasználói körében: nem lehetett úgy elindítani a napot, hogy előbb le ne fotózzuk a reggeli croissaint-unkat/kávénkat, minél szebben filterezve persze. Később már a főzés nagy részét is a szépen beállított hozzávalók fényképezése jelentette, a macskás felvételek minden addiginál nagyobb dömpingben árasztották el a netet, és mára már kinyitni sem lehet a szemünket reggel anélkül, hogy meg ne örökítenénk előtte, hogyan nézünk ki smink nélkül, ma már természetesen no filter üzemmódban.

Az Insta (az instant camera és telegram szavakból összegyúrva) nagyjából az számunkra, mint a Kodachrome volt 1935-ös megjelenésekor az akkoriban élőknek: minden egy kicsit szebb és kicsit érdekesebb lett általa.

De a fő vonzóerő nem a fényképezés, hanem a közösségépítés: a Facebookból és más közösségi médiákból kiábrándult emberek gyakran az Instán találják meg a saját „hangjukat”, elvégre egy kép többet mondhat száz szónál is. És nem csak az önreklámozásban, hanem a cégek brandépítésében is nagy szerepet játszik, egy valamire való cégnek már régóta kötelező elem a saját Instagram oldal.

  • Jelenleg a legnépszerűbb férfi felhasználó Christiano Ronaldo, 190 millió körüli követővel
  • A legnépszerűbb női felhasználó Ariana Grande, 168 millió követővel
  • A legnépszerűbb kép ever: egy tojás képe, melyet Kylie Jenner trónfosztásának céljából hoztak létre és működött, azóta is a szimpla tojásos kép az első a listán

Streaming-szolgáltatások

Ha már az is homályba borul előttünk, milyen volt az élet Instagram nélkül, arra valószínűleg még kevésbé világosan tudunk csak visszaemlékezni, milyen is volt péntekenként videotékába járni, a boltban DVD-n filmet venni, vagy egy hetet várni a következő Dr. House részre, hogy kiderüljön, a következő páciens vajon lupusos e.

A tévés fogyasztási szokásokat végleg felülírta, illetve, ne szaladjunk ennyire előre, hamarosan végleg felül fogja írni a streaming szolgáltatás,

melyet leginkább a kaliforniai pionír, a Netflix nevéhez köthetünk. A cég még 1998-ban indult, mint a világ első online DVD kölcsönzője, de már ezzel a szerény kezdettel is megelőzte a korát, a vásárlók postán kapták kézhez a kikölcsönzött filmet, nem kellet érte a tékáig gyalogolni. A kétezres években aztán jött a Youtube és ez elültette a fejekben a streamelés gondolatát, 2007-ben a Netflix is átállt, először még a DVD postázást megtartva, majd a kettőt szétválasztva az ún. on-demand, vagyis online videotár szolgáltatásra. Ezzel egy évvel sikerült az HBO elé vágnia, ők 2008-ban álltak elő az HBO Go-val Amerikában.

Az ötlet lényegében nagyon egyszerű: elimináljuk a hagyományos tévézés idegesítő részeit, a reklámszüneteket, a szolgáltató által fix időpontban sugárzott tartalmakat, az előfizetési költségeket, melyeket akkor is fizetni kell, ha a műsorok nagyon nagy százalékát soha nem nézzük és vannak olyan csatornák, amire még életünkben nem kapcsoltunk.

Maradnak azok a filmek és sorozatok, melyekre amúgy is kíváncsiak vagyunk,

így pedig késlekedés nélkül, a tévés előfizetői árakhoz képest meglehetősen, a boltban vett filmekhez képest pedig ezerszer olcsóbban juthatunk hozzá. Arról nem is beszélve, hogy ezzel elmúlt a kiszolgáltatottság érzése, nincs többé olyan, mély traumát okozó történet, mint például, mikor 1993-ban megszakították a Kacsameséket, Antall József gyászhíre miatt. A milleniumi Y-generáció digitális bennszülött nemzedéke már nem szeretne várni semmire, de ezt a jellemvonást a technikai fejlődés kódolta beléjük, ők már (majdnem) beleszülettek ebbe az új típusú fogyasztási szokásokat kiszolgáló szórakoztatóipari világba.

A Netflix, vagy netflixezés azonban azt is jelenti, hogy minden akadály elgördült a régi hedonista álom, a sorozatokat együltő helyben végignézés, vagyis a folyamatos streamelés elől, ami akár a mostani generáció egészségtelen szokásává válhat, de ne felejtsük el, hogy annak idején, 1970-es években a couch potato kifejezés is a TV előtt tespedő milliók jellemzésére született, szóval van, amiben mégsem változik olyan gyorsan a világ.

A tévécsatornák számára viszont a váltás nem várhat, ha versenyben akarnak maradni, így egyre többen teszik elérhetővé az on-demand tartalmakat.

Magyarországon egy kicsit lassabban indult be az online filmnézés felé való orientáció, egy 2011-es felmérés szerint a digitális előfizetéssel rendelkezők mindössze 4%-a választotta az on-demand mozizást, de ez a szolgáltatók, és a magyar nyelvű tartalmak hiányával is magyarázható. Most már viszont nálunk is itt vannak a Netflix és HBO Go mellett a legújabb streamelők, az Amazon Prime, az Apple Tv+. A Disney+-ra még várnunk kell, de cserébe közben a streamszolgáltatók nagy kihívója, a kalózkodás öregmotorosa, a Pirate Bay is bejelentette a Baystream indulását.

Bitcoin

A megosztáson alapuló gazdaság a pénzpiacon is felütötte a fejét, a bankok markából menekülni igyekvő emberek, felhasználva a digitális világ előnyeit most már bármikor válthatnak a kriptovaluta használatára. Az első digitális fizetőeszköz, a Digicash már 1989-ben elérhető volt, ekkor született meg a kriptovaluta elnevezés is, mellyel a titkosítást jelölik, de egy kicsit túlzottan is megelőzte a korát és hamar csődöt mondott.  A Bitcoin 2009-ben jelent meg a titokzatos Satoshi Nakamoto fejlesztésében, aki mellékelte hozzá a kilenc oldalas használati utasítást is. Az Egy peer-to-peer elektronikus pénzrendszer című fehér könyv az a kriptovalutáknak, ami az amerikai alkotmány a jognak: tömören megfogalmazott, a lényegre koncentráló leírása a szabályoknak, mely azóta is az alapja a bitcoinnal való kereskedésnek. Azóta sem derült ki, hogy Nakamoto álneve mögött ki rejtőzik, de az ötlet bevált, a kritikák ellenére egyre többen választják ezt a készpénz vagy utalás helyett. A dolog nagy előnye:

  • Az anonimitás, az utalásaink ugyan láthatóak más felhasználók számára, de a nevünk nem
  • A peer-to-peer szolgáltatás, vagyis egyenesen annak megy a pénz, akinek küldöm, bankok bevonása nélkül
  • A biztonság: a titkosítási rendszer lehetővé teszi, hogy csak digitális aláírással, a pénztárcánkhoz kapott nyilvános-privát kulcspárral érvényesítve indíthassunk, vagy fogadhassunk tranzakciót
  • Már ATM-ek, bitcoint készpénzre váltó rendszerek is működnek, ha valaki kézzel fogható formában is látni szeretné a pénzét

A hátrányai:

  • A technológiai elnevezések, úgymint blokklánc (ami nem valami ijesztő dolog, lényegében a bitcoin főkönyve), vagy a bányászat (ami, ha úgy tetszik a blokklánc működtetése, amit magánszemélyek vagy cégek is végezhetnek, ha rendelkeznek elég nagy kapacitású hardwerrel) eltántoríthatja a tech dolgokhoz kevésbé értőket
  • A bűnözők, droggal kereskedők, adócsalók paradicsoma lehet a pénzmosásra tökéletesen alkalmas platform az anonimitásnak köszönhetően
  • Az eredetileg a központosítás és ellenőrzés elkerülésére létrehozott fizetési forma Kínában és Oroszországban nagyon is központosítottá válhat, már tervezik a hivatalos kriptovaluta kibocsátását

5G

Az 5G vagyis ötödik generációs telekommunikációs rendszer ugyan még csak nemrég került bevezetésre és a várható hatásai még vitatémát képeznek, de a következő évtizedben, sőt már a következő évben nagyon is az életünk részévé fog válni. A dolgok internete: a víziónk a jövőről, ahol a hűtőnk üzenetet küld nekünk, ha elfogyott a tej, miközben az okoskarkötőnk megmondja, hogy a jelenlegi egészségi állapotunkban inkább alacsony zsírtartalmút vagy laktózmenteset válasszunk, a bolti robotasszisztens pedig rögtön szállítja is nekünk, mi pedig egyenesen, fizetés nélkül kisétálhatunk a kapun, hiszen a beépített érzékelő azonnal leolvassa a termék kódját és automatikusan levonja a számlánkról, majd pedig az önvezető autónk hazaszállít minket, persze csak ha nem akarjuk megtenni a napi tízezer lépésünket, amit ellenőriz a mobilunk, miközben otthon a robotporszívó kitakarítja a lakást, és a kád feltölti magát, mire hazaérünk,

szóval ez a totális, állandó interkonnektivitás a tárgyaink között az 5G-vel válik majd megvalósíthatóvá.

De ha valakit ez a jövőkép nem annyira vonz, inkább frászt kap tőle, még annak is hasznos lehet az eddiginél akár százszor gyorsabb hálózati kapcsolat: a sürgősségi ellátásoknál, mikor a mentőben kell operálni valakit, vagy a távolsági műtéteknél, a mezőgazdaságban, a termelési szektorban, a járműforgalom irányításánál és milliónyi egyéb területen fogják majd használni.

A Qualcomm, egy 1985-ben amerikai egyetemi tanárok által alapított chipgyártó cég 2016-ban jelentette be a Snapdragon X50 5G modem fejlesztését, mely az első 5G hálózat ellátására alkalmas modem. Az 5G más frekvencián fog működni, mint elődje, a 4G, ezek között van a 24.25 és 24.45 gigahertz közötti tartomány is, amelynek használatáért nemrégiben 2 milliárd dollárt fizettek Amerikában a telekommunikációs cégek. Egyes kritikák szerint a hálózat bevezetése egészségügyi problémákat okozhat, az eddiginél sokkal erősebb elektromágneses sugárzásnak kitéve az élőlényeket, de valójában a mobiltelefonok, minden híresztelés ellenére, eddig sem okoztak agyrákot, és igaz ugyan, hogy sokféle sugárzás egészségtelen: a mikrohullámok, az ibolyántúli, a röntgen vagy a gammasugárzás mind ártalmas lehet, de az elektromágneses sugárzás ionizáló hatása csak egymillió GHz-nél kezdődik, az 5G pedig nem igen fogja átlépni a 300 GHz-es határt. A másik probléma az elérhetőség, nem csak hogy sűrűn kell kiépíteni a bázisállomásokat, hanem a felhasználóknak kifejezetten 5G fogadására alkalmas eszközt kell vásárolniuk, ami pedig egyelőre nem olcsó mulatság. Hogy pontosan hogy fog kinézni a rendszer, azt akár már jövőre tesztelhetjünk, 2030-ban pedig lehet, hogy már a 6, 7 vagy 8G hálózatot nevezzük meg az évtized technológiai újdonságaként.

Önvezető autó

Az önvezető autóknak is mindenképpen helyük van a listán, annak ellenére, hogy az ötlet messze nem az elmúlt tíz évben szökött szárba és messze nem jutottunk még el a teljes megvalósításig. Az 5G-hez hasonlóan ez a technológiai újítás is a következő évtizedben fog igazán az életünk részévé válni, többek között pontosan a gyorsabb telekommunikációs kapcsolatnak köszönhetően, de az elmúlt évtizedben kapott igazán nagy lökést az iparág az egymással versengő, az önvezetésben első helyre pályázó cégeknek köszönhetően.

Az első vezető nélküli autók, 1926-ban a Houdina Rádió Kontroll Társaság Chandlere és egy évvel később az Achen Motor Fantom autója, még rádió-irányítással működtek, tehát lényegében a gyerekek távirányítós játékaihoz hasonlítottak, és csak demonstrációra használták őket. A 60-as években az elektromos autópályákkal kísérleteztek és arról álmodtak, hogy a század végére már mindenki az emberi hibák nélküli, kényelmes önvezető járművek futurisztikus világában fog közlekedni. Nos, nem így történt, a fejlesztések költségesebbnek és komplexebbnek bizonyultak, mint elődeink hitték, de a laborokban tovább folytak a kutatások. Ha átugorjuk a történet egy részét, többek között a parkolást segítő automatizációk megjelenését is, és 2009-től figyeljük az eseményeket, máris az önvezetés mindennapi életbe való bevezetésének kezdeténél találjuk magunkat. Ekkor jelentette be a Google a ma már Waymo névre hallgató projektjét, melynek keretében elkezdték forgalomban tesztelni az önvezető autóikat.

Az eredeti elképzelések szerint 2020-ra lenne megvalósítható a teljes biztonsággal működő rendszer, előtte még be kell járatni a radarokkal, szenzorokkal, GPS-szel, lidarral, kamerákkal (vagy legalábbis ezek közül néhánnyal) felszerelt járműveket, hogy megtanulják a biztonságos közlekedést.

Erre pedig nagy szükség van, hiszen az önvezető autók is hibázhatnak és, annak ellenére, hogy a humán-sofőrök jóval több halálos balesetet okoznak, az automatizált rendszer pont ennek a kiigazítására szolgálna, így a vak vezet világtalant szituációk és a hibák megbocsáthatatlanok.

Ugyan az Uber 2018-es gázolását szokták leggyakrabban felemlegetni, de a Tesla is okozott már halálos balesetet: 2016-ban a Tesla Model 3 önvezetésre kapcsolt modellje fékezés nélkül beleszaladt egy, az útra kikanyarodó traktorba, megölve a sofőrjét (a traktor vezetőjének nem esett baja). 2019-ben ehhez kísértetiesen hasonló eset történt, szintén Floridában. A hibák ellenére a jelentősebb gyártók, a Honda, a Toyota, a General Motors, a BMW, a Tesla, az Uber és a Microsoft is fejleszti a maga automata vagy fél-automata rendszereit,

és mire eljutnak a teljes megvalósításig, remélhetőleg a mindig az invenciók mögött kullogó jogi szabályozások is utolérik a technikát, és tisztázva lesznek az olyan kérdések is, mint például ki felelős azért, ha az önvezető autó mégis hibázik, vagy kit kell feláldozni egy vészhelyzetben, az autó utasait vagy a közlekedőket (ami persze egy megválaszolhatatlanul abszurd kérdés).

A rendszer bevezetése persze nem mindenki tetszését nyeri el, van aki attól tart, hogy ijesztő lesz egy tőlünk függetlenül működő entitás által kontrollált fémkaszniba zárva utazni (lásd Black Mirror), és akadnak olyanok is, akik egész egyszerűen szeretnek vezetni és zokon veszik, ha valaki el akarja venni tőlük az élményt, de annyi biztos, az önvezető autók már feltartóztathatatlanul a kanyarban vannak.

(Fotó: Wikimedia Commons, Needpix, Flickr/eucyclistfedFlickr/latituderesearch, Flickr/arselectronica)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.