"Mi a f*sz, Európai Unió?" - így kezdi cikkét Mike Masnick, a Techdirt nevű jogi-technológiai portál vezetője, amelyben a javaslat veszélyeit taglalja. "Ez a dokumentum a legijesztőbb dolog, amit valaha láttam. Egy olyan tömeges megfigyelési rendszert javasol, amely átfésüli a privát szöveges üzeneteket, nem azért, hogy gyermekpornográfiát keressen, hanem hogy felismerje a "behálózást" - így fogalmazott a Twitteren Matthew Green, aki kriptográfiát tanít a Johns Hopkins Egyetemen. A felháborodás oka az az új törvénytervezet, amely néhány napja került ki az Európai Bizottságtól - írja a The Verge. Eszerint az Unió és a tagországok bizonyos esetekben kérhetnék a chat alkalmazások készítőitől, hogy vizsgálják át a felhasználók üzenetváltásait gyerekpornográfia és "behálózás" (grooming) után kutatva.
Tavaly az Apple egy hasonló, de ennél sokkal kevesebbet vállaló, és a privát szférát jobban tiszteletben tartó tervvel állt elő, ám még így is annyi kritika érte a céget, hogy inkább elnapolták a megoldás bevezetését. A NeuralHash nevű technológia egy olyan mesterséges intelligencia lesz, vagy lett volna, amely nem az Apple tárhely-szerverein, hanem közvetlenül a telefonunkon ellenőrzi a fényképeket, ismert, gyermekbántalmazást ábrázoló tartalmak után kutatva. Ehhez az Apple megkap egy adatbázist a gyermekvédelmi szervektől, amely tartalmazza az ismert pornográf fájlok egyedi azonosítóit, úgynevezett ujjlenyomatait. Ezeket titkosítják, majd letöltik az iPhone-okra, iPadekre, Mac-ekre. Ott aztán minden egyes felhasználói fotó, amelyet a tulajdonos feltöltene az iCloud tárhelyére, kap egy tanúsítványt, ami rögzíti, hogy ismert jogsértő tartalom szerepel-e rajta. A rendszer értesíti az Apple-t, ha valakinél egy meghatározott mennyiségnél több aggasztó tartalmat talál, ezután a cégnél az egyes eseteket megvizsgálva döntenek arról, hogy kapcsolatba lépjenek-e a hatóságokkal.
Az EU ezzel szemben azt is elvárná, hogy még nem ismert jogsértő felvételeket is felismerjenek a szolgáltatók. Sőt, beszélgetések naplói alapján, automatikusan meg kéne mondaniuk, hogy a felhasználók közti beszélgetés behálózásnak minősül-e, ami valószínűleg hús-vér szakértők számára sem triviális feladat. Ez legalább két komoly problémát eredményez: az első, hogy a titkosított beszélgetéseknek így gyakorlatilag befellegzett. A teljes titkosítást (end-to-end encryption) sokak szerint a magánszférát védő alapjognak kéne tekinteni, emellett szintén gyakran elhangzó érv, hogy ha a szolgáltató épít magának egy hátsó bejáratot a beszélgetéseinkbe, azon előbb-utóbb valószínűleg más is bejut majd. A másik aggály, hogy a rendszereknek mesterséges intelligenciával és gépi látással, automatikusan kéne felismerniük az illegális üzenetváltásokat. Ám a tévedési ráta egy ilyen szoftvernél és témánál igen nagy. A The Verge-nek nyilatkozó szakértő, Ella Jakubowska kiemelte, hogy a spam-szűrők már jó két évtizede léteznek, és még mindig nem tökéletesek. Végül hozzátette: "a javaslat tele van olyan kikötésekkel, amelyek technológiailag nehézkesen, vagy egyáltalán nem kivitelezhetőek".
(Borítókép: Rita Saitta/EyeEm/Getty Images)